Február utolsó napján néhány másodpercre egy izzó tűzgömb világította be Magyarországot, majd Szlovákia felett óriási robbanással megsemmisült. A szakértők biztosak benne, hogy meteorbecsapódást láttunk, bár a fénycsóván és a robajon kívül más bizonyítékot még nem találtak, így a földre zuhant kőzet sem került elő. Már ha földre zuhant egyáltalán valami.

 Aki február 28-án, fél órával éjfél előtt még ébren volt Magyarországon, felkapta a fejét: sokan szabad szemmel is látták a hihetetlen sebességgel elhúzó, ragyogó fénygömböt [1], mások csak azt vették észre lakásukban, hogy majdnem nappali világosság támadt egy pillanatra. Akadt, aki egy repülő irányítófülkéjéből nézte végig [2] a jelenséget, és az északkeleti országrészben a villanás mellett sokan elképesztő robajt is hallották. A tűzgömb valószínűleg ezen a területen vagy Szlovákia délkeleti része fölött semmisült meg.

Pár napja úgy tűnt, hogy a Nyíregyházától huszonöt kilométerre található Vasmegyeren megtalálták a test maradványait. Egy helyi lakos nem sokkal a különös hang- és fényjelenségek után koppanást hallott a háza tetején, másnap meg rábukkant a kertben egy furcsa kődarabra.

A szon.hu tájékoztatása szerint egy vasmegyeri lakos a vasárnapi hang- és fényjelenségek idején, amelyet szakértők meteor becsapódásának tulajdonítottak, egy koppanást hallott háza teteje felől, és hétfőn a fia egy furcsa kődarabot talált a kertben.

adocean( 'adoceanindexhuyjfeiofmwk', 0, 0 )ado.slave('adoceanindexhuyjfeiofmwk', {myMaster: 'FxCc8Ks47dmkL9_9kB4p_lwZEH9eGEOHi75jE92SObX.g7' });if(typeof adoceanindexhuyjfeiofmwk=='function'){adoceanindexhuyjfeiofmwk();}

A fekete, üvegszerű, szabálytalan alakú, több részén sima, majd éles sarkokban végződő, meteoritnak vélt kőzetdarabot a Nyíregyházi Főiskola földrajztudományi intézetének tanárainak is megmutatták. Szerintük nem meteoritról van szó, írta a szon.hu.

Szerintük az anyag inkább obszidiánra hasonlít, amit más néven vulkáni üvegnek is hívnak, mivel úgy alakul ki, hogy a tűzhányóból kiömlő savas és viszkózus forró láva hirtelen lehűl és megszilárdul. A Vasmegyeren talált kődarab is így alakulhatott ki valamikor, de arra a megkérdezett ásványszakértők sem tudtak magyarázatot adni, honnan és hogyan került az a település egyik házának kertjébe.

A száz éve lejátszódott tunguz esemény [4] például hasonló tüneteket produkált, mint a február végi hazai jelenség, csak összehasonlíthatatlanul nagyobb méretben. A tudósok mégsem találták semmilyen nyomát a feltételezett meteornak. Az utólagos rekonstrukciók alapján a légkörbe 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor belépő test tűzgömbbé (tehát fényesen izzó testté) vált, majd körülbelül ötszáz kilométer megtétele után hat–nyolc kilométeres magasságban megsemmisült.

A robbanás ereje tíz–harminc megatonna lehetett, ami ezer hirosimai atombombának felel meg, és elérte a legerősebb ember alkotta bomba, a Cár bomba pusztítóerejének harmadát. A helyszínen legelő állatok hamuvá égtek [5], a robbanás harminc kilométeres körzetben minden fát gyökerestől kitépett, hatvanöt kilométerre is betörte a házak ablakát, nyolcvan kilométeres sugarú körben letarolta a tajgát, és még ötszáz kilométerre is lehetett észlelni a robbanás zaját, fényét. A robbanás után körülbelül egymillió tonna por került a légkörbe nagy mennyiségű nitrogénoxid társaságában, ami a terület fölött harminc százalékkal vékonyította az ózonréteget.

A Tunguz-esemény nyomairól készült leghíresebb fotó.

Krasznojarszki tudósok jégaszteroidára gyanakodtak, ami a légkörbe érve pillanatok alatt elolvadt és felrobbant. Mivel azonban hiányoznak a bizonyítékok, felbukkantak extrém magyarázatok is. Egyesek szerint antianyag jelent meg a légkörben, ami a normális anyaggal érintkezve annihilációs robbanást idézett elő, ez magyarázná, miért nem találtak hátramaradt nyomokat. Mások azt feltételezik, hogy Tesla egyik titkos fegyvere mondott csődöt (vagy vált be), akadnak, akik egy apró fekete lyukra gyanakodnak, és természetesen bizonyos körök az ufójelenséget sem tartják kizártnak .

A Magyarország felett átszáguldó test persze kevésbé titokzatos, mint a tunguszkai esemény, hiszen nem végzett pusztítást, ráadásul nem is olyan ritka, hiszen  tízévente találkozunk hasonlóval. Ennek ellenére vannak egyezések a hazai és a szibériai jelenség között, a legfontosabb ezek közül talán az, hogy amíg nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, addig csak valószínű magyarázataink lehetnek.

A csillagászok mindenesetre biztosak a dolgukban, szerintük egyértelműen meteorról van szó, ami a légkör alsóbb rétegeibe érve a rá nehezedő nyomástól megroppant, majd még zuhanás közben megsemmisült, és anyaga az extrém erőhatásoktól plazmává alakult, és a felső légkörben akár százméteres plazmagömböt hozott létre. Bár a csillagászok szerint a tárgy a magasban megsemmisült, több jel is utal rá, hogy valami azért leérkezett belőle.

Az egyik egy, az RTL Klubon megjelent felvétel, amin az látható, hogy a nagy villanás után egy fényesen izzó test még tovább zuhan, elképzelhető tehát, hogy a tűzgömb bizonyos részei földet értek.

A másik gyanús jelenséget a szeizmológusok észlelték. Mint azt Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének tanszékvezetője elmondta, a robbanás vélt helyének százhúsz kilométeres körzetében négy állomás is rengéseket észlelt, kettő Magyarországon, egy Szlovákiában és egy a Lengyelországban. Ezek a rengések azonban csak a robbanás keltette hanghullámot bizonyítják, mivel azonban a tárgy nem egyelő távolságra volt az állomásoktól, és a hang viszonylag lassan terjed, a mért rezgések időpontjának különbségéből egészen jól ki lehet számolni, hol történt az esemény: a tűzgömb valószínűleg Kassától nyugatra robbant fel.

Volt azonban még egy rezgés, ami nem magyarázható a hanghullámokkal, mert fél perccel megelőzte őket. Timár Gábor szerint sok minden okozhatta ezt a szeizmikus jelenséget, de jó esély van rá, hogy a lezuhanó meteor. A becsapódás hullámai a földben ötször gyorsabban terjednek, mint a hanghullámok a levegőben, ezt a különbséget jelezheti a félperces szünet a két észlelés között. Bár a szeizmikus rezgések is csak közvetett bizonyítékok, okot adnak a gyanúra, hogy feltételezzük, az izzó test mégis földet ért.

Egy korábbi (200. május 13.) tűzgömb nyomai Budapest felett (Veres Viktor felvétele).

Mindenesetre a további részleteket nem most fogjuk megismerni. Mint Lukáš Shrbený, a magyar adatokat feldolgozó cseh intézmény munkatársa elmondta, a munka időt vesz igénybe, és addig nem tájékoztatják a sajtót, amíg nem publikálják saját cikkben eredményeiket.

http://index.hu/tudomany/2010/03/13/sok_a_titok_a_magyarorszagot_beragyogo_tuzgomb_korul/