Egy nemzetközi kutatócsoport közel ezer kutya genetikai vizsgálata alapján megállapította: a korábbi eredményekkel ellentétben sokkal valószínűbb, hogy Kelet-Ázsia helyett a Közel-Keleten háziasíthatták a kutyát. Elkészítették a kutyafajták új törzsfáját is, amelyen a kuvasz önálló ágra került.

Mostanáig általánosan elfogadott nézetnek számított, hogy a kutyákat valószínűleg Kelet-Ázsiában háziasították, bár egyes újabb eredmények felvetették annak a lehetőségét is, hogy ez Afrikában történt meg. Egy most megjelent tanulmányban viszont egészen más eredményre jutottak. Egy minden eddiginél szélesebb körű genetikai elemzés alapján sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a háziasításra a Közel-Keleten került sor, ott, ahol egykor a mezőgazdaság először megjelent, s ahol több, ma az ember környezetében élő állatot is háziasítottak.

A kutatók a mostani vizsgálat során 48 000 egyedi mutációt, úgynevezett SNP-t (single nucleotide polymorphism, egypontos nukleotid polimorfizmus, pontmutáció) azonosítottak az állatok genomjában, és ezek alapján végeztek összehasonlításokat a farkasok és a prérikutyák genetikai állományával.

A farkasok a Föld több pontjáról származtak, többek között Észak-Amerikából, Európából, Kelet-Ázsiából és a Közel-Kelet több országából, így Izraelből, Szaúd-Arábiából és Iránból. A korábbi, a kutya eredetét vizsgáló tanulmányokkal szemben jelentős különbség, hogy az összehasonlítás most a teljes genomra kiterjedt. Ezt megelőzően általában csak egy-egy szakaszt vizsgáltak a szakemberek, a kelet-ázsiai eredetet feltételező kutatás pedig nem a sejtmagi, hanem a mitokondriális DNS változékonyságán alapult.

Robert Wayne vezető kutató, a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) munkatársa elmondta, hogy az eredmények alapján a kutyák sokkal nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak a közel-keleti farkasokkal, mint bármely más populációval a világon. Szerinte a korábbi, kelet-ázsiai eredetre utaló eredmények azért is szokatlanok voltak, mert semmilyen régészeti lelet nem utalt arra, hogy esetleg ott történt volna meg a háziasítás. A legrégebbi közel-keleti kutyaleletek ezzel szemben körülbelül 12-13 ezer évesek. A legkorábbi ismert kutyamaradványok egyébként Belgiumból és Nyugat-Oroszországból származnak, a belga lelet 31 ezer éves, az orosz pedig körülbelül 15 ezer.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a törzsfán külön ágra került a kuvasz: a cikk szerint néhány más fajtával egyetemben esetükben ellentmondás volt a genetikai és funkcionális besorolás között.

 A kuvasz egyik legrégebbi kutyafajtánk, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe. Pásztorkodó őseink a komondorral együtt a nyájak őrzésére használták a ragadozók és a tolvajok ellen. A kuvasz és a komondor története összefonódik, kérdés, hogy maradhatott fenn egymás mellett a két, azonos feladatot ellátó, hasonló méretű és színű fajta. Egyes elképzelések szerint valamilyen felhasználási különbség mégis lehetett a két fajta között, s a kuvaszt vadászatra is használhatták, de az is lehet, hogy már őseinknél is szerepet játszott a küllem.

http://www.origo.hu/tudomany/20100318-kutya-eredet-a-kozelkeleten-tortenhetett-a-haziasitas.html