A Kikötõ címû mûsorban volt róla szó, amikor a sci-fivel foglalkoztak. Van benne fantázia. A színdarabokat általában modern átiratban mutatják be: a fõhõs nem lovon, hanem motoron érkezik; nem karddal párbajoznak, hanem pisztollyal... A színpad mögötti kivetítõn különbözõ bejátszások láthatók, hangefektusokkal színesítik az elõadást (mennydörgés, kard csattanás). A jelmezek elsõ rangúak. Mindezek lehetõvé teszik, hogy színpadra is lehessen sci-fit írni.

Pintér Béla - Árva csillag
Scherer Péter - A csillagász álma

http://www.dunatv.hu/popup/popup.html?musor_id=27732&csat_id=dunatv

(a mûsor végén, de bele lehet pörgetni)

Off
hú ez meredek volt, majdnem lefagyott a gép, a halálból hoztam vissza

Mi a véleményetek a sci-fiben rejlõ színpadi lehetõségekrõl?

Szerintetek hogyan viszonyul egymáshoz a sci-fi és a dráma? Majd késõbb elmondom, miért kérdezem.

A "szórakoztatás" kifejezést kellene esztétikai értelemben értelmeznünk. Egy másik topikban éppen errõl van szó.

Szerintem nincs olyan mû, amelynek ne lenne pozitív oldala. Más hangulatban olvasunk komoly irodalmi mûveket, és más hangulatban lezser történeteket. Van amikor az ember nem vágyik komoly tartalomra. Csak idõtöltésként olvas, szórakozásképpen. Addig nincs baj, amíg tisztában vagyunk vele, melyik melyik kategóriába tartozik.

Hogy a sci-fi mûfajában sok a kulturáls környezetszennyezésnek tekinthetõ könyv? A többi mûfaj sem áll jobban.

Szerintetek mi a jobb:
Ha "trendi" lenne sci-fit olvasni, és mindenki csak sci-fit venne a boltokban? Divat lenne tudományos-fantasztikus magazint venni bulvár lapok helyett, és úgy fogynának, mint a cukor?
Vagy csak azok vennének sci-fit, akiket tényleg érdekel a témája? Csak azok olvasnák, akik örömüket lelik benne?

Nem is volt az a tûrt kategória olyan rossz.
Rendkívül színvonalas alkotásokat olvashattunk, persze nyilvánvaló kontroll alatt. Viszont a magyar írók tollából is szép számmal kerültek ki olyan mûvek, amelyek - véleményem szerint - felvették a versenyt a nyugatról, vagy éppen keletrõl érkezõ írásokkal.
90 után felszabadult a piac. Az országot elöntötte a sci-fi -nek nevezett valami. Hitvány írások, még hitványabb nyomdai minõség. Egyetlen dolog számított a feltûnõ címlap. Még neves írók színvonalas regényeit is olyan hihetetlen gyenge minõségben hozták, hogy olykor a rengeteg nyomdahibától élvezhetetlenné vált.
Ma valamivel jobb a helyzet, (a nyomdai minõséget illetõen) hiszen a piac törvényei mûködésbe léptek és a vevõk nem vették meg az igénytelenül eléjük tálalt "olvasnivalót". Még a leértékelt könyveket árusító boltokban, 199 Ft-ért sem.
Sajnos úgy érzem, (én legalábbis így éltem meg) az értékes sf írásokat gyakran csak nagy türelemmel lehetett kiválasztani a szemét közül. Ennél sokkal nagyobb baj az, hogy eközben hihetetlen mértékben romlott a sci-fi irodalom megítélése. Már-már a szerelmes ponyvaregényekkel azonos szintûnek tartották, tartják.

Ebbõl a kátyuból kellene kiragadni valahogy. Minden sf kedvelõnek, írónak tudomásul kell vennie, hogy rétegmûfaj, de talán éppen ez teheti értékessé. A beavatottság érzése.
Ezért gondolom, (persze nem teljesen komolyan) hogy a betiltás esetleg javíthatna a helyzeten. Mekkora hatalmas Galaktika olvasótábort lehetne kialakítani a fû alatt! Föltámadnának a fanzinok is. Eldugott bérházi pincékben gyûlnének össze a titkos sf klubok tagjai, hogy megosszák egymással olvasási élményeiket, beindulna a könyv-cserebere, stb.

Már megint elkalandoztam. Bocsi!

Jelenleg a sci-fi nem betiltott, csak rosszallott. Ha a régi TTT még érvényben volna, azt kellene mondanom: Tûrt.

Inpeters: "Képzeld el, miféle társadalom lenne az, ahol a sci-fit betiltanák!"

Határozott vezetésû.

Ilyen mélyre még kultúrminiszterként se süllyednék.

Fahrenheit 451 :wink:
Mit csak a sci-fit! Az összes könyvet! :)

Pippin, ez is csak egy antiutópia. Képzeld el, miféle társadalom lenne az, ahol a sci-fit betiltanák!

Pippoin, ez is csak egy antiutópia. Képzeld el, miféle társadalom lenne az, ahol a sci-fit betiltanák!

Talán be kellene tiltani a mûfajt! Ki vele a könyvtárakból és a könyvesboltokból!
Akit pedig rajta kapnak, hogy ilyen tiltott mûvet olvas, azt börtönbe kellene záratni.
Szerintem fellendülne a feketepiac. Otthon, titokban minden írni képes ember csak sci-fi -t írna. Zugnyomdákból zugterjesztõk hordanák szét az ország minden ponjára a zugárusokhoz, akik a rengeteg megrendelést alig tudnák kielégíteni.
Ó, ha egyszer kultúrális miniszter lehetnék!

A legtöbb könyvtár legalább tíz éve nem vett új sci-fit. Amit én az utóbbi idõben könyvtárban sci-fibõl láttam, mind '90 elõtt jelent meg.
Sok helyen ezeket is elkezdték kiselejtezni.

Ma benéztem a könyvtárunkba.
Igazad van, tényleg van sci-fi! Kb. 35 - 40 darab, ha a régi Galaktikákat is beleszámolom, de lehet, hogy most túloztam. A legfrisebb úgy húsz éves KFK.
Magazinok is vannak. Egy módosabb család a múlt héten kihajigált néhány egy-két éves divatlapot és mobiltelefonos magazint. Elhozták a könyvtárba. Ja, és láttam az asztalon kettõ darab, szintén két éves GEO-t.
Egyébként néhány hónapos cseszegetés hatására márciusban lecseréltél az ISDN internet vonalat ADSL-re. Az egy szem gép maradt. Nem lehet mindent egyszerre!

Óóó! Ezt nem is hittem volna! Pont ott, ahol gondolom nem teheti meg minden szülõ, hogy megvegye az összes kötelezõ könyvet. Az érdi könyvtárban külön polcon vannak a sci-fik, együtt a szórakoztató irodalommal. A Galaxis Útikalaúz 3-szor (!) van meg, ebbõl 2 olyan, ami az összest tartalmazza. P. K. Dick könyveibõl szinte az összes megvan nekik, Asimov Teljes Univerzuma könyvekbõl elsõtõl asszem a hatodikig.
Néhány magazin is fellelhetõ: IPM, National Geographic, pár napi lap, egészség magazin, sport magazin. Van lehetõség itt internetezésre is.
Az elõterében (4 négyzetméter) vannak kitéve könyvek, amiket 50 forintért el lehet vinni. Régi könyvek, gondolom viszik nekik, de KFK-et vettem ott már jópárat.
Ez a felnõtt könyvtár. Mellette van a gyermekkönyvtár, pár sarokkal arrébb a zenei könyvtár, ahol CD-ket és most már DVD-ket is lehet kölcsönözni.

Pedig fontos lenne a könyvtárakat fejleszteni! Ne csodálkozzunk, hogy nem olvasnak az emberek! Ha már a könyvtár sem marad, akkor tényleg honnan szerezzenek könyvet. Mert mindet megvenni elég drága.

Hadiösvény!

Könyvtárban sci-fi? Azt hiszem innentõl egy másik topikban kellene folytatni, mert ez már utópia!
A nyáregyházi könyvtár éves költségvetése (amit könyvekre fordíthat) 500 000 Ft. A szomszéd faluban, Csévharaszton még ennél is jobb a helyzet, kereken egyszázezer Ft-ot költhetnek. Ja, és mindkettõ egyben iskolakönyvtárkénk is funkcionál. :cry:

Persze-persze. Nincs semmi ellenvetésem a battletech könyvek ellen. Talán a kicsit fiatalabbaknak szólnak. Én egy starcraft könyvet olvastam, talán olyasmi lehet a battlatech is. Könyvtárunkban még nem láttam, hogy kivehettem volna, de venni meg nem akarok. Hátha beszerez a könyvtár egyet...

Nekem eddig még nem sikerült olyan battletech könyvbe beleolvasnom, amely színvonalasnak tûnt volna. Lehet azonban, hogy csak az alja került a kezembe, vagy felületes voltam.
Úgy vélem azonban, hogy minden mûfajban lehet jót írni.

Például battletech könyvbõl nagyon sok van. De nem olvastam még olyat, mert nem tûnt színvonalasnak. Vagy az? Olvasott már valaki olyat?

A könyvpiaci káosz akkora, hogy arra szó nincs. A terjesztõk brutális uralma komolyan veszélyezteti az irodalmat és a kiadást. Emellett az olvasók - az ismert körülmények mellett - alig vásárolnak könyvet. Érzem a "hét szûk esztendõt", a mélypontot, de nem látom az alagút végét

Valószínûleg az lehet a probléma, hogy az SF most kersi az új kornak megfelelõ témákat és világképet. Amihez majd a közönség is megjöhet. Bízom ebben, mert a fantasztikus irodalom tartalékai határtalanok

Értem. Vidékre tényleg nehezebben jutnak el a könyvek. Szóval kevés figyelmet szentelnek a könyveknek. Csak a befutott, nagy írók könyvei vannak a polcokon. Alexandrának, Librinek van kiépített üzlethálózata, és ezért pofátlanul sokat kérnek. Ha jól értem... Kisebb boltokba meg nem is tudod, hogy van olyan könyv. De a magyar írók könyvei sem mindig vannak a nagy boltokban sem. Ha keresek valamit mindig átirányoznak a másik üzletükbe. (vagy még én hívogassam sorba az összeset, mert minek is központi adatbázis)

Emlékszem azokra az idõkre, amikor még az Állami Könyvterjesztõ Vállalat eljuttatta a meglévõ néhány kiadótól a könyveket az ország könyvesboltjaiba. Ma a kiadóknak harcolni kell azért, hogy a terjesztõ, illetve a könyvesbolt egyáltalán foglalkozzon a könyvével. Csak egy példa: egy 2006-ban indult kiadó könyveit mindössze négy-öt, kizárólag budapesti könyvesboltban lehet beszerezni. Ha nagyon elszánt vagy, megszerezheted a könyvet, már ha tudsz róla és tudod, hogy kell keresned.
És ha a könyvesbolt dolgozói anélkül is kirakják a polcra, hogy a könyv írója nem fizet nekik külön azért, ami a dolguk lenne. Merthogy ilyen is van ám!
Javasolták hogy rendeljem meg az internetes kereskedõtõl. Tényleg kapni náluk, és ha hajlandó vagyok kifizetni a könyv árán felül még 2500 Ft-ot, akkor a el is szállítják nekem ide Nyáregyházára. Persze, ha 10 000 Ft fölött vásárolok, akkor elhozzák szállítási díj nélkül. De errõl is én tehetek, mi a fenének költöztem el vidékre!?

A könyvesboltok könyveket árusítanak. :-) Azt a könyvet, amely kiadójával a bolt, szerzõdést kötött. A kiadók terjesztõket keresnek, a boltok meg kiadókat. Csakhogy vannak szerzõdési feltételek. A bolt azt mondja: bocs de nekem kell a magas bevétel, ezért 40-50 %-ra tartok igényt a könyv árából. Mivel általában minden terjesztõ ezt kéri, a kiadó kénytelen ezt elfogadni. Szerintem így emelkednek a könyvek árai az egekig, hiszen a kiadó emeli az árakat, mert csak így tud talpon maradni, és erre még számolni kell a kormányzat 20-25 %-os adóját is, mert, hogy Õ is szeretne haszonhoz jutni. :-(
1995-ben az azóta megszûnt Bibliofil Kft-vel tárgyaltam (ma átvette õket az Alexandra Kiadó és terjesztõ), akkor még nem volt adó a könyveken. (Azt hiszem!) Ez, az Asztaltársasági Füzetek c. helyi kiadvány volt. Elõállítási (nyomda) költsége 80 Ft/db. Készült belõle 300 db. Összesen 24000 Ft-ot fizettünk a nyomdának. (És az alkotók, a szerkesztõk semmi pénzt nem kaptak!!!!! Ami egy nagy kiadónál ugyebár elképzelhetetlen!) Hogy ezt kitermeljük - a kiadványt, amely nem volt több 40 oldalnál -, 340 forintra kellett volna beárazni, mert számolni kellett azzal, hogy csak 100 db fogy el, és ennek a mennyiségnek kellett behoznia az összes árát, és a bolt is levette volna belõle az õ 40%-át. Az egész ügylet kútba esett, egyszerûen nem lehetett ennyi pénz kérni egy olyan aprócska, fekete-fehér, kis terjedelmû füzetért. Kitaláltuk hát, hogy az egyesületi tagok próbálják eladni barátaik között. Ebbõl valamennyi pénz befolyt, a költségek 1/3-a, mert a barátok csaknem sértésnek vették, hogy az alkotó nem ajándékba adja a kiadványt, hanem 100 kemény forintot kér érte. :-(
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ilyen esetben kötelezõ a kiadványba feltüntetni, hogy a kiadvány vásárlója az Egyesület támogatója, és a kiadvány készítõje az eladásból befolyt összeget csak és kizárólag az adott Egyesület fenntartására, további mûködésére fordítja.

Nem nagyon tudom, hogy van. Csak kérdezem:
Úgye a könyvesboltok foglalkoznak a könyvek forgalmazásával illetve terjesztésével. És nem minden könyv található meg a könyvesboltokban? Jó, nem egy boltban az összes, de úgy értve, valamelyikban biztos beszerezhetõ a keresett könyv. Kivéve persze, ha nem fogyott el. Vagy hogy van ez az egész? :?:

Igen, egy jó reklám sokat segíthetne egy-egy könyvnek, de azzal még mindíg nem lenne megoldva az, hogy a könyv valóban eljusson az olvasóhoz. A legszélesebb körben a lapterjesztõk tudnák teríteni, de õk ugye könyvekkel nem foglalkoznak. Régen volt egy kezdeményezés, amely újság formájában adott közre regényeket. Asszem Szíriusz névre hallgatott. Ez lehetne most is egy módszer. Kérdés: ki vállalja fel?

Sok múlik azon, mit, hogyan reklámoz a média. Például én még nem láttam a tv-ben könyvrõl reklámot. Mosóport, csokit, kólát reklámoznak, még újságot úgy-ahogy, de könyvet? Újságokban találni könyvekrõl kiscikket, amolyan ajánlót pár sorban. Mondjuk így most csak P. K. Dick könyvre, illetve Banks új könyvére emlékszem... Magyar írókról nem lehet olvasni. Csak azok ismerik õket, akik a sci-fi portálokat bújják. Úgy gondolom, azt veszik az emberek, amit elõtte jól agyonreklámoztak. :x

Hmmmm! Kotyogás! :wink: :D

No, hogy én is belekotyogjak egy kicsit.
Meggyõzõdésem, hogy szükség van a színvonalas sci-fi irodalomra, és szerencsére születnek is ilyen mûvek. Még mindíg tízezerek olvassák, olvasnák szívesen, de sajnos egyre nehezebben jutnak hozzá.
Több helyen olvastam már, hogy nincs témája a sci-fi-nek, mert a tudomány ma már mindent megvalósított, vagy a közeljövõben megvalósít.
Hát egy frászt!
Millió nagyszerû téma van, és éppen a tudomány az amely napról napra új gondolatok megszületését serkentheti. Véleményem szerint a sci-fi-nek nem a tudomány elõtt kell járnia, hanem annak legfrissebb eredményeit ügyesen felhasználva szórakoztatóan, elgondolkodtatva kell tanítania, ahogy például Verne óta oly sok írótól láttuk. Persze, ha valaki ezen az úton szeretne járni és nem csupán saját képzeletére bízza magát, annak bele kell merülnie a tudomány világába. Ez nem idegen sem a sci-fi íróktól, sem az olvasóktól, hiszen emlékszem én még olyan találkozókra, ahol a vetélkedõkön számtalan tudományos kérdésre is meg kellett felelnie annak, aki nyerni akart.
Azt hiszem, Magyarországon nem az írással van a legnagyobb baj, hiszen íróink még csak lennének. Az igazi gond az ösztönzés hiánya. A megírt mûvek többsége sosem jelenik meg, nem derül ki róluk, hogy kell a népnek, vagy sem. A kiadók, bár sokan vannak, nem hoztak magukkal minõséget. A verseny, a piacon maradás, a nyereségre törekvés miatt a könnyebben fogyasztható írásokat, vagy a divatossá vált írók mûveit részesítik elõnyben. Ugyanezen kiadók ki vannak szolgáltatva a terjesztõknek, amelyek ügyesen felosztották maguk között a piacot, pofátlanul sokat elvisznek a könyv árából, ráadásul egyik sem rendelkezik olyan könyvesbolt hálózattal, hogy egy könyvet minden városban be lehetne szerezni. Így hogyan is lehetne eladni egy - akár zseniálisan - megírt könyvbõl 70 000 példányt.
A sci-fi irodalom legnagyobb ellensége hazánkban nem a tudomány száguldása, nem a televízió, és nem is az, hogy a néptömegek nem olvasnak, hanem a könyvpiacon uralkodó állapotok. Mi lehetne a kiút? Ezen szerintem érdemes lenne elgondolkodni. Más mûfajban alkotó írók már nem elégednek meg a nyavajgással, hanem összefognak és együtt próbálnak fellépni. Talán a sci-fi berkein belül sem teljesen reménytelen a helyzet.

Hát igen! Az irodalom terén kevesebb a sci-fi példányszámban, de választékban nem bõvült? Több kiadó, így nagyobb választék.

A Gutenberg-galaxis hanyatlik, ez tény. A scifi irodalom pedig része. Valószínû különben, hogy nem annyira zuhan meredeken, mert jobban eladható, kommersz fajta, de hol vannak már a 70.000 példányszámú KFk-k!!!! Vagy a Delfin!

Én sem tudom, hogy hanyatlik-e. Nem tudok szám adatokat. De akkor miért csináltak Save Our Sci-fi videót?

Hanyatlik???

Ezek a dolgok bizony lehetnek okai egy általános "olvasáscsökkenésnek", de nem igazán következik belõlük, hogy a sci-fi iránti érdeklõdés csökken. Akár az is lehet, hogy annak ellenére, hogy általában az olvasási igény csökken, a sci-fi iránti igény nõ. (Nem mondom, hogy ez lenne a helyzet, de a fenti okok egyáltalán nem zárják ki ezt a lehetõséget sem.)

Vagyis a hanyatlásnak - ha egyáltalán van ilyen - , valami más oka/okai lehetnek.

A könyvárak túl magasak, de ott vannak a könyvtárak és antikváriumok. És ha van pénz kábeltévére, meg napilapokra, akkor félre lehet rakni könyvre is. A filmek és számítógépes játékok látványvilága egyre jobb lesz, de nem kelhetnek versenyre az ember fantáziájával. Mondjuk Jeff Noon Vurtját is filmvászonra lehet vinni, de a könyvben leírva legjobb a "látványvilága". Persze a nagy többség lusta olvasni, és megerõltetni a fejét, hogy elképzelje ezeket.

Üdvözletem!

Nekem ez a meglátásom, (amely egyezik Corpuséval) hogy inkább azért hanyatlik sci-fi irodalom, mert az emberek egyre kevesebbet olvasnak, egyre többet néznek tévét, ráadásul a filmek és számitógépes játékok látványvilága olyan szintre jutott, hogy a könyveket egyre jobban kiszorítják az amúgy is tévén felnõtt nemzedékek érdeklõdési körébõl.
Magyarországon ehhez jön még, hogy a reálbérekhez viszonyítva a mai könyv árak túl magasak, és sok ember inkább másra költi a pénzt.
Ez persze nem jelenti a sci-fi végét, inkább azt, hogy talán pár évtized múlva sci-fit csak a forgatókönyv írók és a képregények szövegének készítõi írnak.
Ám remélem, hogy csak a vészmadár károg belõlem, és lesz még a sci-fi könyveknek feltámadása :o !

Tisztelettel: Joseph

Szerintem, aki azt mondja, hogy nincs mit írni, az, LUSTA gondolkodni.
A fantázia ugyan behatárolt, csak addig enged, ameddig az ismeret terjed. Valahol egyszer azt olvastam, hogy bármilyen fantasztikust találunk is ki, azt az elménk, a valóság különféle elemeibõl rakja össze.
Az alapötletek, mondhat bármit is a fantasztikus történet írója, minden esetben a valóságból indulnak ki. A logika útját követve tehát: amíg van valóság, amíg vannak új felfedezések, új tudományos kutatások, új technikai találmányok, amíg életre menõ zöldségeket mondanak és cselekszenek a politikusok, stb. addig van jövõje a tudományos-fantasztikus irodalomnak.
Innentõl kezdve szerintem már csak az írón múlik, hogy mit tud „gyúrni” mindezekbõl kiindulva. Vagyis: amit lát, olvas, hall, lefuttatja magában, és ezek segítségével képzeli el a jövõt, s benne az élõlényeket.

Úgy érted, hogy a mostani mûvek mondjuk a jövõ társadalmát mutatják be? Vagy hogy, hogyan tud az emberiség fönnmaradni az õt érõ csapások dacára?

Az hogy mit, és milyen módon olvasunk, egy dolog. A baj inkább az, hogy egyáltalán nem olvasunk. A népesség nagy része legalábbis.
Ami pedig a scifit illeti, az utóbbi pár évtizedben, ahogy a tudomány sorra "lõtte le a poénokat", egyre inkább az ember felé fordul.
És jól is van ez így.