Ha tudjuk, mit akarunk, ki tudjuk számolni, mennyi pénz kell rá, és akkor megnéz(hetjük)zük, honnan szerezhetünk rá pénzt. Ha nem sikerült, legalább megpróbáltuk!

Az elõre gondolkodás nem bûn! Egyébként létezik olyasmi is, hogy az erõforrások átcsoportosítása. Persze, ha van mit átcsoportosítani.

Igen. A "ha több pénz lenne" problémával való foglalkozás ideje akkor jön el, ha több lesz a pénz.

Jogosnak tûnik(het), amit írsz, valóban nem ez látszik most a legfontosabbnak. De annyi elfecsérelt év után, talán el kellene kezdeni végre ez irányba is gondolkodni.

Valóban rendet kellene rakni a díj körül! És szvsz, nem csak az Avanának!!!!

A delegáció jó ötlet. Igaz az is, hogy vannak bejáratottabb képviselõi a hazai SF-nek. De egy "hahó"-zást megérne a dolog. Hát ha felfigyelnek ránk(is)!

Nem tartom jó ötletnek és kétlem, hogy az önkormányzt erre pénzt adna.

Wolffal egyetértek abban, hogy a hazai alapokat kell lerakni. Rengeteg minden megoldható ám tagi munkával. A "ha több pénz lenne, akkor..." jellegû gondolkozás az kényelmes zsákutca. Amennyi van, abból kell gazdálkodni.

Corpus, szvsz ezzel még igencsak korai foglalkozni. Mondom, hangsúlyosan szvsz.

Elõször a Díj hazai renoméját kell rendbe tenni.

Európai szervezet felé nyitni?
Egyetlen megoldást/követendõ példát látok: szépen delegációkat kell küldeni (legalább 3 fõ!) a következõ EuroConra. Az se lenne nagy hátrány, ha valaki (mindenki?!) beszélne plusz egy idegen nyelvet.
Ott kell kapcsolatokat építeni és ismertséget, ismerettséget szerezni.

Nem kell (egyelõre) lefordíttatni semmit (hacsak nem vmi egészen baráti áron lehetne minõségi munkát szerezni - kapcsolatok újfent...): láthatjátok az EU-díjas sf-folyóirat, az Encouragement Award-díjas és az EU-díjas sf-írók példáját. Nem, nincs szükség idegen nyelvre való átültetésre - csak egy dolog kell mindezekhez: jó lobbitevékenység.

Mozduljatok ki Salgótarjánból, az országból és ismertessétek a világgal (Európával) a tevékenységeteket.

Arra azért készüljetek fel, hogy aligha lesz az elkövetkezõ 5 (vagy inkább 7-10...) évben újabb EU-díjas sf-írója hazánknak. Ez egy amolyan vándorserleg, szvsz, minden évben megkapja valaki, hogy ne legyen sértõdés.
És arra is, hogy a régi motoros EuroConokra járó honfitársak legalábbis ellenfelek lesznek - lobbiügyileg. (Nyilván nekik már most megvannak az elképzeléseik jövõre, vagy még tovább is... a díjazottak személyét illetõen.) Ráadásul õk több év elõnyben vannak, szóval, 4-5 évetek is rá fog menni arra, hogy a ti akaratotok "tûzközelbe" érhessen. (Hacsak a színfalak mögött meg nem egyeztek valahogy/valamiben az old timerekkel... de az megint csúszós ösvénynek tûnik nekem... ám ha ügyesek vagytok, talán kijöhettek jól is belõle. Ki tudja.)

A díjnyertes mûvet inkább kis hazánkban kellene megfuttatni egy kicsit (ha lenne/lesz rá némi pénzmag...), hogy ne csak a balhék híre jusson a kevésbé avatottak füléhez/be. Az EU-díjas írót kézrõl-kézre adták a kereskedelmi tévék - a Zsoldos-díjasokra meg csak (hogy avatott szakértõnket idézzem) a "szahar" hullik.

Kiléphettek a nagyvilágba a hazai alapok lerakása nélkül is, de én azt amolyan "a mocsárból fejest ugrok a ködbe"-taktikának tartanám. Ami nem feltétlenül azt a hatást fogja elérni, amit szeretnétek, amit szándékoztok.

Eddig ki és hogyan próbálkozott meg ezzel?

Ki milyen lehetõséget lát arra, hogy az Avana jelezze az európai szervezet felé a létezését, eddigi tevékenységét a magyar SF életben? Persze, ez pénz kérdése is, de szerintem nem csak az!

Kaptunk egy ötletet, leírom. A díj jutalmazására fordított pénzösszeget inkább fordítsa az Avana a nyertes mû, mûvek fordításának költségeire!!!!

Hmmm????

Bocs!

Inkább temetõzés és utazás.

Kedves Kollégák!

Csönd és hullaszag?

"One of the favourite games played by science fiction enthusiasts is that of trying to define just what science fiction is; and how, for instance, it is to be differentiated from fantasy."

Isaac Asimov, 1981

;-)

Mi is az a science fiction?

A tudományos-fantasztikus irodalom (divatos angolszász terminológiával science fiction [sci-fi, SF] ) fogalmának meghatározása nem könnyû feladat. Az ezernyi definícióból („A science fiction összejövetelek egyik legnépszerûbb teremsportja a science fiction definiálása.” – írja Frederick Pohl A science fictionrõl címû tanulmányában1) itt – a terjedelmi korlátok miatt – mindössze néhány, jobban sikerült meghatározás idézésre van lehetõség.

„A science fiction nem más, mint az értelem tündérmeséje.” Alighanem Alain Le Bris fenti meghatározása2 a legszebb az összes valaha született sci-fi definíció közül, ám használhatósága az egyes mûvek besorolását illetõen igencsak megkérdõjelezhetõ. Mégis fontos, mert szerepel benne a racionalitásra utaló „értelem” kifejezés, mint a sci-fit az egyszerû tündérmeséktõl, fantasztikus utazásoktól, rémtörténetektõl és a fantasytõl elkülönítõ elem. Sokkal bonyolultabban és sokkal pontosabban fogalmaz Robert Silverberg, aki szerint a science fiction témái „olyan témák, melyek /…/ lehetségesek az általunk megértett tudományos törvények keretei között. (Bár az idõgépek és a fénysebességnél gyorsabb utazás kétségtelenül a legvégsõ határaiig feszíti, sõt, talán azon is túl ezt a keretet.).”3 Stanis³aw Lem Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia címû mûvének bevezetésében kifejtett véleménye szerint a science fiction legérdekesebb elemei „azok a dolgok /…/, amelyek pillanatnyilag nincsenek, de valamikor a jövõben megszülethetnek, valamint azok, amelyek nincsenek, és minden bizonnyal nem is lesznek, de amelyek »létezhettek volna«, mert létezésük a legcsekélyebb mértékben sem mond ellent a természet törvényeinek.”4 Lem fenti definícióját gondolta tovább S. Sárdi Margit, aki szerint „A tudományos-fantasztikus irodalom az elbeszélõ szépprózának az az ága, amely ma még nem létezõ vagy föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál, vagy fordítva, létezõ, fölismert problémákkal foglalkozik, s azokra nem létezõ, de racionális megoldást kínál.”5

Természetesen akad néhány olyan határterület, amelyekhez tartozó mûvekkel kapcsolatban nehéz eldönteni, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom témakörébe tartoznak-e. Az álomban játszódó mûveket legfeljebb akkor tekinthetjük sci-finek, ha az álom minden fantasztikus eleme racionális magyarázatot kap, s az álom pusztán az elbeszélés keretéül szolgál. A kísérteteket, vámpírokat, vérfarkasokat és egyéb mitikus lényeket felvonultató történetek csak akkor tartoznak a tudományos-fantasztikus irodalom körébe, ha a lények létezésére elfogadható tudományos magyarázatot kapunk az elbeszélés keretein belül, vagy ha az adott lények csak az adott mû világának bemutatását szolgálják. Ugyanígy, a mágiát, pszionikát és egyéb hasonló jellegû, jelen valóságunkban nem bizonyítottan létezõ jelenségeket felvonultató írásokat is csak akkor tekinthetjük egyértelmûen a tudományos-fantasztikus irodalom részének, ha a jelenség mûködésének minden eleme racionális magyarázatot kap az elbeszélés keretein belül. Amennyiben a tudományos-fantasztikus elem (pl. magasabb színvonalú technikai környezet) nem képezi a történet elidegeníthetetlen részét, vagy csak a cselekmény elõremozdításának eszköze, nem beszélhetünk tudományos-fantasztikus alkotásról. Nem tartoznak a tudományos-fantasztikus irodalom körébe azok a fantasztikus történetek sem, amelyben a racionális elem mindössze az, hogy a cselekmény a Földön, vagy egy (a Földrõl származó) emberi telepesek által réges-rég benépesített bolygón, esetleg egy, a miénkhez igen kevéssé hasonlító párhuzamos univerzumban játszódik, ám ez a tény a történet szempontjából semmiféle jelentõséggel nem bír. A „modern”, technikai-társadalmi utópiák és antiutópiák (disztópiák) viszont vitathatatlanul a tudományos-fantasztikus irodalom részét képezik.

A fentiekbõl tisztán látható, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom mibenlétét nehéz röviden és pontosan meghatározni. Kuczka Péter egy 1977-ben született tanulmányában igen frappánsan így oldja meg a sci-fi meghatározásának problémáját: „A legegyszerûbb azt mondanunk, hogy a sci-fi olyan mû, amelyben ûrhajók, robotok, marslakók, gülüszemû szörnyek és távoli bolygók szerepelnek. Ez a körülírás kielégítheti azokat, akik nem olvasnak sci-fit. Azoknak viszont, akik ismerik és olvassák, nem kell sokat magyaráznunk, õk úgy is tudják, mirõl van szó. Ezzel a definiálás lidércnyomásától sikeresen megszabadultunk.”6

Rinyu Zsolt: A tudományos-fantasztikus irodalom helyzete Magyarországon

http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2002/4/Rinyu.html

Nem okosság, kedves corpus, hanem inkább akarat kérdése. Valószínûleg olyan definíciók születtek, amelyeket egyesek nem fogadtak el, és a definíció ugyebák attól definíció, hogy senki sem kétli, így aztán magunk a definiálók is lemondtak a használatukról. Sárdi tanárnõ kivétel, bátran használja a sajátját. Jó példa!

A sci-fi fandom öntörvényû és zseniális (legalábbis ki-ki saját maga szerint) figuráriól hírhedt, olyan nincs, hogy bárki elfogadná, amit egy másik fan tételez. Én sem! :D

Nekünk viszont egy munkadefiníciót kell felállítani saját használatra, és az nem olyan nehéz. Akinek nem teszik, nem néz reája.

Igaz, LNPeters, olyan definíció kell, amely a jövõbeli lehetséges témákat is magába foglalja. Éppen ezért kerültem a legcsekélyebb utalást is a témákra, és orka felosztásából, skálájából kiindulva inkább a belsõ logika, a világmagyarázat módszere felõl közelítettem meg. Te is, ahogy látom.

Orkát azért írom le ennyiszer, hátha sikerül idecsalni.:-)

Tõlem. Még hónapokkal ezelõtt a Solarián felvetõdött a scifi definíciójának kérdése. Akkor fogalmaztam meg így, de a vita más irányba szaladt, és már nem írtam be.

Arra törekedtem, hogy ne csak az SF-irodalom férjen bele a definícióba, hanem bármely más mûvészeti ág (festészet stb.) SF alkotásai is.

A "látens" jelzõvel kapcsolatban teljesen igazad van.

"A sci-fiben lehet valós, a történet keletkezésének idején elfogadott tudományos ismeretek alapján álló, spekulatív, a kortárs tudomány extrapolációjából származó, vagy kisebb-nagyobb, illetve teljes mértékben fiktív, a kortárs tudományos ismeretekkel alá nem támasztott, de szigorúan az elfogadott tudományos módszereket és logikát alkalmazó tudomány és technológia."

Ez is nagyon jó, valahogy ilyesformán kell szerepeltetnünk a végleges változatban.

A másik: próbáljunk mozgó definíciót adni, amelybe az SF ma nem létezõ, "látens" irányai is beleférhetnek.

balfrasz: engem Kuczka P. definíciójára emlékeztet, ha tévednék, akkor az én készülékemben van a hiba.

Elnézést kérek, hogy leírom, de nekem a Ben Hur jelenete jut az eszembe, mikor Boldizsár - talán az! - azt mondja, nem tudja, ki az a Jézus, de ha látja, felismeri. Tudom amúgy, korlátokat fel felállítani, hogy mégis legyen egy bizonyos kör, amin belül a zsûrinek vizsgálódnia kell. Nem lesz azonban könnyû, azt már látom. Ha nálunk okosabb embereknek sem sikerült eddig... (Vagy ne becsüljem le így magunkat?)

Amekkora hatalmas szaktekintély vagyok, nekem eddig tökéletesen megfelelt az onsai által is vallott - nagy bonyolultságú - megkülönböztetés. Szerencsére vannak itt-ott hozzáértõbb emberek, akik majd megint jól összezavarják szegény kis agyamat. Én pl. már azt sem értem, amit lnpeters írt.
De, ti tudjátok.

onsai
"Bármely kellõen fejlett technológia (tudomány) megkülönböztethetetlen a mágiától" Ezt Clarke mondta, és bár sokan használják, sokszor a használók vetik el, mint egyszerû jópofaságot, ha ellenük fordítják. Itt is be fog következni.
Szeretem megfordítani, mert úgy is igaz:
"Bármely kellõen fejlett mágia megkülönböztethetelen a technológiától (tudománytól)." Ez meg a Hétfõ szombaton kezdõdik, és azért jó lenne olyan definíciót találni, ami nem zárja a Sztrugackij fivéreket.

LNPeters,

használható bizony! Legalábbis számomra, mert nem áll messze az enyémtõl.
De vigyázni kell, mert olyasféle mocsaras irányokban könnyû megfulladni, mint a "látensen létezõ irány". Irányt, azt aztán nem szabad szabni. Arra ott van a Pártkongresszus. :D

A tudománnyal is vigyázni kell, fõleg, ha látens
A sci-fiben lehet valós, a történet keletkezésének idején elfogadott tudományos ismeretek alapján álló, spekulatív, a kortárs tudomány extrapolációjából származó, vagy kisebb-nagyobb, illetve teljes mértékben fiktív, a kortárs tudományos ismeretekkel alá nem támasztott, de szigorúan az elfogadott tudományos módszereket és logikát alkalmazó tudomány és technológia. A.C. Clarke mûveiben fõként valós és spekulatív, Isaac Asimov és a Sztrugackij fivérek történeteiben elsõsorban a spekulatív és fiktív tudományról olvashatunk. Ray Bradbury és Iain Banks regényeinek tudománya többnyire teljesen fiktív.

Én nagyon bunkó vagyik: kitõl az idézet.

Egyébiránt ebben az egy témában jó lenne konszenzus, mert ez aztán felemésztené a közgyûlés teljes idejét.

Hétköznapi értelemben igazad van; csak a definíció általában nem jó, ha negatív festéssel épül fel. És vannak szigorúan véve egyéb különbségek is.

Én egyszerûbb világképet vallok: fantasy az, amiben van mágia, sci-fi az, amiben nincs. :D

Újabb kísérlet:

"A scifi olyan irodalmi-mûvészeti alkotások gyûjtõneve, amelyek alapvetõen racionális világképe a megalkotásuk idején érvényben lévõ vagy látens világkép természet-és társadalomtudományi elemeire, illetve filozófiai kereteire, mint alapjait képezõ realitásra támaszkodva fikcióját mindenkor racionális elvek szerint alapozza meg, de a megalkotása idején társadalmi, technológiai vagy pszichológiai értelemben véve még csak látensen létezõ irányban építi és fejleszti tovább."

Hátha néhány eleme használható!

Kösz. Ez az.

Ezzel mindig az volt a bajom, hogy egy jókora szelete a fantasztikumnak, amelyet pedig a nagy többség sci-finek tart, nem felel meg a racionalitás folyton változó kritériumának. Bradbury Marsbéli krónikákja például. Egy másik jókora szelet nem vet fel problémát és/vagy nem ad rá választ, még irracionálisat sem.

Talán ez a link is segít(het) a definiálásban: Magyar Scifitörténeti Társaság cikke

Nem szeretem az érdekes dolgokat. :D
Abban megegyezhetünk, hogy a 2005 elõtti díjazottak alapján valóban érdekes eredmény jönne ki.:-( :-)
Ha veszem a Nagate bannolását akkor még az azutániból is, bár akkor már mûködött egy szûkítõ definíció.
Én a minél szélesebb merítés mellett vagyok.

(El kellene dönteni az elején, hogy olyan definíciót akarunk-e, aminek a rostáján fennmaradnak vagy kihullanak-e az eddigi díjazott mûvek. Mert pl. a lent említett definícióknál nem is egy regény kiverné a biztosítékot. Vagy lehet azt is csinálni, hogy az eddigi díjazottakból szûrjük le, hogy mi a SF a ZSP díj szerint - na az is érdekes lenne...)

Csak hogy fájjon, elkezdem a legnehezebbnek látszó feladattal, annak meghatározásával, mi is a sci-fi. Olyan tág definíciót próbáltam találni, amilyet csak lehet. Hogy esetleg még Murakami is beleférjen, bár a racionalitás felõl megközelíteni az õ írásait elég meredek. :-) A Nagate például simán belefér ebbe a definícióba. :D

A definíció orka besorolásából indul ki. Õ a sci-fi altémáinak besorolására használta annak idején a Solarián, és lehet másfelé is, a racionalizálás tudományosságának mértékét.

A science fiction a történet reális világon kívül esõ elemeit a természet- és társadalomtudományok módszereivel és logikájával, a reális világból, mint premisszából kiindulva teljes mértékben racionalizálja.
A tudomány explicit jelenléte a történetben nem szükségszerû, azonban, hogy sci-firõl beszéljünk, teljesülnie kell annak a szükséges és elégséges feltételnek, hogy az ábrázolt szituációk, világok a kortárs természet- és társadalomtudományos ismeretek alapján, tudományos módszerekkel levezethetõk legyenek a reális világból, mely levezetés megjelenése a történetben természetesen nem szükségszerû, azonban az ábrázolt világ “mûködése” mindenképpen feltételezi egy ilyen levezetés lehetõségét.

Akinek megvan on line, jó lenne, ha feltenné Sárdi tanárnõ definícióját, hogy látható legyen a különbség, és még annál is jobb lenne, ha jönnének más definíciók. Nem a nõi felmenõim örömlányként való definiálására gondolok, természetesen, hanem a sci-fiére. :-)

A közönségh - különösen a középkorosztály - körében azért sokszor varázslatosan cseng a "Zsoldos Péter-díj" kifejezés.

Ez nyilván nagy százalékban a névadónak köszönhetõ. Kell majd egy komoly elképzelés, amely A NÉVADÓT ÉS A DÍJAT EGYÜTT HIVATOTT NÉPSZERÛSÍTENI; fõleg a fiatalabb korosztályok körében.

Döbbenet ez a csönd. De várható volt.
Azért megpróbáljuk, nem? :(

Bigbadwolf!

Ami az utolsó mondatodat illeti, mélyen a szívembõl és az értelmembõl szóltál!!!!

Onsai kigyûjtését végigolvasva elcsodálkoztam, hogy mennyi marhaságot hordtunk itt össze. :roll:

Azért egy pár dologra reflektálnék a felmerültekkel kapcsolatban.

"– a díj utóéletét nyomon követni, sajtóban reklámozni pl Kultúrház, lapok"

Ez meleg pitének tûnik nekem. Vagy kapcsolatok, vagy pénz kell hozzá. Ahogy a Díj eddigi életének elismerésre méltó ismeretlenségét elnézem, PR kapcsolatok aligha vannak. Pénz meg a legkevesebb.

"– figyelemmel kísérni, hogy a díj elnyerése kihatással volt-e a példányszámokra"

Az Avanának errõl senki, egy kiadó sem fog semmilyen érdemi információt adni. Olyan, mint egy politikust megkérdezni a pártpénzek felhasználásáról: a válasz biztosan hazugság lesz.
Egyébként a kérdés felvetését is olyannak érzem, mint amikor vásároltam egy elektronikai szaküzletben és hallottam, hogy az egyik tudatos vevõ éppen arról faggatja a nyomorult eladót, hogy a kinézett kávéfõzõ mennyivel fogja növelni a háztartásának villanyszámláját. :roll:
Felesleges, elérhetetlen "célkitûzés".

"– a 10 éves évforduló kapcsán TV interjú
– Tíz évente egy Évtized Zsoldos Péter Díjat kiadni, könyvben megjelentetni, kiadói szponzort keresni rá."

Na igen. Hogyne. Merjünk nagyot álmodni, meg minden, de azért ez... :roll: Szerintem.

"Zsûri:"

A magam részérõl továbbra is "nyitás"-párti vagyok. A 20 fõ irreális, a 10 szvsz elérhetõ. Ha meg minden úgy tökéletes szerintetek, ahogy van, akkor jó ez. :roll: Csak akkor tessék állni jövõre (is) a "kirohanásokat".

Jut eszembe': ha szempont az, hogy mennyi köteles példányt kell benyújtani az egyesületnek, akkor ne is 5 fõs, hanem legyen csak 1 fõs, S. Sárdi Margit személyében (aki az ajánlások szerint vitán felül áll).
Milyen jó kis spórolós Díj is lehetne már abból! Semmi gond a zsûrizéssel, meg a sok, összevissza zsûritagokkal. Ideálisnak tûnik. :roll:

"o egy napos díjkiosztó Pesten
o három napos, de Pesten/ a, az Avana szervezésében; b, kiadni más szervezõi csoportnak"

Hogy is van a mondás? "Szegény az eklézsia, maga harangozik a pap."
Úgy tudom - javítsatok ki, ha tévedek -, hogy Ildikó mindig erõn felül kampányol Salgótarjánban, hogy pénzt szerezzen az aktuális Conra (és nyilván sokan mások is így tesznek a tagok közül). Úgy elképzelem szegényt, ahogy ott toporog a polgármester(nõ) szõnyegének a szélén és elõadja.
- Kéne egy kis pénz, szokás szerint, a HunConra. De most vagy 3x annyi, mint tavaly, mert idén Budapestre szervezzük. Ez a közakarat.
(A polgi álla koppan az asztalon.)
- Ildikó, kebelbéli barátosnõm... megõrültél? Miért adnék neked 3x többet? Egy pesti rendezvényre? Mi haszna lesz abból a városnak?
(Ildikó zavartan tekergeti a nyakát.)
- Hááát... majd jól elmondjuk Pesten, hogy támogattatok. Kitûzzük a város zászlaját is.
- Ha csak úgy nem - bólint rá a polgi, és a csekkfüzetéért nyúl. - Akkor mennyi is kéne konkrétan?
:D

Igen, valszeg túloztam: egy pesti rendezvény aligha "csak" 3x annyiba kerülne, mint a salgótarjáni. :evil:
Kapcsolatok, ismerettség nélkül pedig... nehéz.

Igen, kooperálni kellene valakivel.
Bár, mintha derengene, hogy amikor a Kalandor Kiadóval volt közösen szervezve a HunCon, nem ment minden valami frappánsan. Rémlik nekem valamiféle hangos szóváltás is Ildikó és Döbrögi nagyságos között.
A közös ló és az õ háta esete mintha nem túl fényesen ragyogna a Conok történetében. Csúszós egy ösvény ez, nem nagyon javasolnék erre lépni.
Mert egyszer csak ott találja magát az Avana, hogy valaki, egy, a szervezésbe bevont "jótét lélek" kisajátítja az általa létrehozott Zsoldos Péter-díjat.

Onsai, szerintem korrekt és jó munkát végeztél.

Köszönet érte!

Ez igaz Odo, pusztán úgy véljük, ez egy fórum összefoglalása. Igazából mindegy, hogy más oldalakra kimegy-e vagy sem, egészen addig, míg egyértelmû az, hogy nem a netezõk vagy épp a nagyhangúak döntik el, milyen változások lesznek, hanem a közgyûlés.
Rengeteg emberi és anyagi tényezõ van még, amit figyelembe kell venni. A vágyakat behatárolják a lehetõségek és az emberi teherbíróképesség is. Az Avana mindenkit szeretettel vár a soraiba, aki tenni akar a díj érdekében.

Odo! Szerintem ez teljesen rendben van. Sõt! Köszönjük, hogy segítesz minél nagyobb nyilvánosság elé tárni a dolgot!
B.

Nem akarom lebcsülni a scifi-hu-t, pláne nem a fórum látogatottságát, de más weblapokon is publikálva több szem többet lát alapon több olvasóhoz jut el. Szvsz.

Részemrõl az "utólagos" rendben! :-D

Odo, láttam, okés.

Nem tudom, mennyire van ennek 'hírértéke', hiszen jelenlegi állapotában
inkább csak ötlethalmaz a továbblépéshez.

Onsai, légy szíves, nézz majd rá, hogy minden stimmel-e! Köszönöm.

Az Avana utólagos engedelmével feltesszük a Zs.-díj javaslatok összegzését a Solariára. Ugye, OK?
O.

Ímhol az összesítés. Egymásnak ellentmondó vélemények is értelemszerûen benne vannak. Bármilyen kiegészítést november negyedikéig várunk. Utána a javaslatok belsõ megvitatásra kerülnek.
Mindenki közremûködését köszönjük.

ÖSSZESÍTÉS A NETEN ELHANGZOTT JAVASLATOKRÓL

Kommunikáció javítása kapcsán
– még a jelölések elõtt nyilvánosságra hozni a zsûritagok kilétét és föltenni a szakmai életrajzokat
– interjú minden zsûritaggal az értékelésérõl, konkrétan indokolva, melyik mûre miért olyan részpontokat adott / b, a zsûri pontozása ne legyen nyilvános anyag, legföljebb belsõ és csak a végeredményt közöljék
– a nyertesek neve még aznap fölkerüljön az oldalra
– a díj utóéletét nyomon követni, sajtóban reklámozni pl Kultúrház, lapok
– figyelemmel kísérni, hogy a díj elnyerése kihatással volt-e a példányszámokra
– a díjnak legyen reklámértéke /b, idõben megszabni, meddig használhatja egy kiadó reklámcélra
– a gyõzteseket az Euroconra jelölni és az írásokat lefordítani társadalmi munkában vagy alapítványi pénzbõl
– Az Avana 10 éves évfordulójának emlékére szabadon terjeszthetõ elektronikus könyvet készíteni a nyertes novellákból /illetve kiegészülhetne életrajzokkal és Con történettel / MEK részére is küldeni belõle
– a 10 éves évforduló kapcsán TV interjú
– Tíz évente egy Évtized Zsoldos Péter Díjat kiadni, könyvben megjelentetni, kiadói szponzort keresni rá.

Zsûri létszáma kapcsán:
– a mostani zsûri jó
– két író, két kritikus, egy delegált Avana tag és Sárdi Margit, mint elnök
– tíz fõs legyen, minden „szekértáborból” és interneten adják le a szavazást, elnök Sárdi M.
– a, húsz fõs legyen, javasolt közismert személyek:
o .Dr Sárdi Margit, Csák Tamás, Pusztay István, Németh Attila, Antal József, Bán János, Szélesi Sándor, Juhász Viktor, Gáspár András, Nemes István, Kasztovszky Béla, Békési József, Csigás Gábor, Oroszlány Balázs, Varga Illés, Kazár József, Tick Péter, Wostry Ferenc, Korchma Zsombor, Szentmihályi Szabó Péter.Trethon Judit, Zsoldos Dávid, Kiss Gabriella, Mandics György, Marschalkó Zsolt, Kleinheinz Csilla, Mórócz Tibor, Monori-Kiss Balázs, Csukás Csaba, Lovas Lajos, Lõrinz L. László, Bódi Ildi, Orka, Odo, Merras, Réz András, Galántai Zoltán, Almár Iván
– b, a húsz fõs zsûri mûködésképtelen

Díj kapcsán:
– pontozás:
o minden zsûritag rangsorolja a mûveket, legalább az elsõ 5 novella és a regények esetében
o jó a jelenlegi rendszer, ám ha egy mû egyik bírálótól alsó, másiktól felsõ határt kap, azt megbeszélni (mert ezek problémát jeleznek, a mûvel és/vagy a zsûri tagjaival kapcsoltban)
o a zsûri ne csak pontozzon, hanem beszélje át az eredményeket és számlálja át többször a szavazatokat
– definiálni, mi számít:
o SF-nek és ennek meghatározását végezze a, a netezõ SF-es közösség/ b, végezze az Avana / c, Sárdi Margit publikált meghatározása az irányadó
o regénynek vagy kötetnek/ b, ez már definiálva Sárdi Margit által
o regénynek vagy novellának a karakterszám alapján
("Az SFWA besorolása lehet irányadó:
Novel — 40,000 words or more
# Novella — 17,500–39,999 words
# Novelette — 7,500–17,499 words
# Short Story — 7,499 words or fewer")
o bevezetni a kisregény kategóriát és nem évente, hanem csak akkor kiadni, ha összegyûlt öt írás / b, ne legyen kisregény kategória
– a díjat nem odaítélni, ha a jelölt könyvek nem ütik meg Zsoldos Péter által képviselt mércét
– ha egy regény, kisregény folytatásokban jelenik meg az újságban, akkor az utolsó rész végeztével jelölni
- csakis regény legyen díjazva, a legjobb novella kiemelve legyen

– jelölés menete:
o Novellákból publikációként 1-3-5 - amit a publikáció szerkesztõi, esetleg olvasói szavazás dönthetne el
o az adott szerzõ lemondhatna novellái egymás ellen versenyeztetésérõl
o figyelemmel kísérni a nem SF kiadónál megjelenõ regényeket és tájékoztatni a kiadókat, szerzõket a díjról / b, automatikussá tenni a jelöltséget
o csak kiadók és szerzõk nevezhessenek írást, ne bárki
o az interneten publikált írások is részt vehessenek/ b, ne vehessenek
o Ne kelljen hat kötet küldeni csak hármat / b, nullát (a zsûri úgy is olvas SF-t) / c, kellenek a kötetek (terjesztési problémák miatt ill nem várható el, hogy a rossz írásokat is megvegyék)

– elõszûrés:
o az egyesület végezzen elõszûrést és tájékoztassa a szerzõt, ha a kötete nem felel meg a kiírásnak
o az elõszûrést kiadók szerkesztõibõl álló bizottság végezze
o az elõszûrést ne végezzék kiadók, mert elveszik a zsûri függetlenségét és helyzetükbõl adódóan nem objektívek
o a szerzõ maga döntse el, hogy befejezett-e az adott könyv, vállalva, hogy esetleg kisebb pontszámot kap
o fölösleges az elõszûrés, a zsûri el tudja dönteni a kérdést / ha õk döntik el, a, közöljék a díjosztó elõtt, ha valamit nem pontoznak, b, ne közöljék
– kötet-regény témakör:
o a többkötetes mûveket a záró kötet kiadásának évében értékelni
o egyenként értékelni
o egyenként értékelni, de az utolsónál az összes kötetet figyelembe venni

Erõsíteni a ZSP-Preyer díj kapcsolatát:
o a legjobb hat P. írást elküldeni a ZSP zsûrijének, hogy õk válasszanak
o A P. helyezetteket jobban a figyelem középpontjába állítani (bevonni az író-olvasó találkozóba)
A Hungarocon kapcsán:
– még a díjkiosztó elõtt legyen minden könyvrõl egy ismertetés, melyet tartson a, a szerzõ / b, valaki más, aki szereti az adott írást
– olvassák föl a nyertes ZSP és Preyer díjas novellákat
– a díjkiosztó után egy író-olvasó találkozó a ZSP és Preyer gyõztesekkel
– legyen vasárnap a zsûrivel egy kerekasztalos beszélgetés
– a nyerteseket értesítsék ki még a rendezvény elõtt/ b, ne értesítsék ki
– legyen kint egy „véleményláda” és egy 4-5 kérdéses felmérést végezni
– helyszín:
o egy napos díjkiosztó Pesten
o három napos, de Pesten/ a, az Avana szervezésében; b, kiadni más szervezõi csoportnak
o Salgótarjánban, ahogy eddig/ a, hotel; b, mûvház)

Én se látom sehol.

Onsai,

fenn van valahol a kivonat? Vagy csak én nem látom?
Addig úgyis csak hõbörgés lesz, amíg el nem kezdünk végigmenni rajta.

Na, én most már mindenhonnan kaptam hideget, meleget.

Javasolnám, mindenki kezelje úgy, hogy elégtételt kapott, és térjünk vissza a lényegre.

Rorimack, azt nem mondtam, hogy a többi javaslatoddal nem értek egyet, de az elõszûrõ és az értékelés ügyében fenntartom a véleményemet.

Ildikó korábban említette, hogy már most is van elõszûrõ. Ha van, mégsem mûködik tökéletesen, ahogy a legutóbbi eset is mutatja. Emberileg nagyon is megértem a szerzõt, aki a díjkiosztón tudja meg, hogy a mûvét nem értékelték. Kínos, és semmivel sem menthetõ helyzet. Kínos és antihumánus annak ellenére, ha tudom, hogy A ZSÛRINEK FORMAI ÉRTELEMBEN IGAZA VOLT.

Másfelõl: én is jártam már úgy, hogy nagy gonddal kidolgozott, több száz oldalas pályázatomat dobták vissza FORMAI OKBÓL. Igaz, nem az eredményhirdetésen.

A KÖTET VAGY REGÉNY KÉRDÉSE FORMAI PROBLÉMA. Mindenki megnyugtatására kell megoldanunk; lehetõleg nem szabad a zsûrire hagyni.

Rorimack, a kiadókat valóban meg kell keresnünk, de minél hamarabb.

Viszont a mûvek értékelésének munkájáról merõben más fogalmaink vannak. Úgy tûnik, itt az álláspontjaink nem is fognak közeledni. Magam tizenöt éve javítok érettségi dolgozatokat, illetve veszek részt helyi - zömmel ifjúsági - irodalmi pályázatok értékelésében. AHOGY ÉN GONDOLOM, AZ ÉRTÉKELÉS NEHÉZ MUNKA, AHOGY TE MONDOD: KÖNNYÛ. Nota bene.

Martian, talán túloztam Béka teljesítményét illetõn, de olyan nagyon biztosan nem. Ki nem állhatom, ha valakinek a munkáját bagatelizáljuk, akkor is, ha ebben-abban nem tudunk egyetérteni vele.

Srácok, ezek mind-mind csak javaslatok. Számos egymásnak ellentmondó is van.
Fölösleges személyeken vitázni, mert a kérdés nem itt dõl el, hanem a közgyûlésen. Ahogy az is, hogy jobb-e egy ötfõs zsûri helyett egy húszfõs, vagy sem.

Kedves Sanyi,

Nincs bizony. Aki meg többet lát bele, az vak. :D Szép kis paradoxon.

Egy fordító nagyon is érthet az irodalomhoz, minimum, hogy értsen hozzá, és amiatt, hogy a külföldi megjelenéseket is ismeri, mindenképpen nagyobb rálátása van. Minél többet fordít, annál nagyobb. A jó fordítóra pedig mindez kifejezetten igaz: több irodalmat, több kultúrát ismer.

OFF

szs:

Martiannak -- ha az indulati töltést kivesszük a hozzászólásaiból -- igaza van. Egyrészt lnpeters "aranyjánosi" jelzõje erõs túlzás, még ha hízelgõ is, másrészt valószínûleg te is tisztában vagy vele, hogy nem hasonlítanám magam a szakma olyan nagy neveihez, mint F. Nagy Piroska, Baranyi Gyula, vagy Görög Lívia (és még elég sok nevet sorolhatnék, akikre nagyon lentrõl nézek nagyon fel). Ahogy azt Szélesi Sándor barátom egyszer nagyon találóan megfogalmazta, másodvonalbeli fordító vagyok, és nem is tartom magom többnek annál. Abban is igaza van, hogy a mennyiség abszolút nem jelent minõséget is, és tény, hogy vannak olyan könyvek a nevem alatt, amiknek a példányait legszívesebben begyûjteném és bezúzatnám (természetesen azok likvidálásáról sem megfeledkezve, akik valaha olvasták õket. Pl. az a Warhammer borzalom, aminek már a címére sem igazán emlékszem. Konrád? Vagy a folytatása?)

Martiannak az a véleménye rólam, ami. Kész -- szerintem amíg valótlanságokat nem állít, ezt csak tudomásul venni lehet.

/OFF

Martian, azt, hogy te nem ismersz valamit, valakit, az nem feltétlenül azt/õt minõsíti.

Balfrasz meg természetesen nem az Avana egyszemélyi képviselõje, csak egy hangosabbik hang a nagy harmóniában. :wink: A kiadóknak küldendõ figyelemfelhívás nagyon jó ötlet és úgy rémlik, már meg is köszönték Rorimacknak. Szóval a szokásos csörtén kívül más tartalma nincs az lenti dolgoknak... szvsz

Na, szépen el lettem küldve melegebb éghajlatra. Pedig egyszerû és jogos kérdést tettem fel, de nem kaptam normális választ, csak gúnyos, lekezelõ arclegyintgetést.
Hé! Ha ez a Beka olyan híres fordító, én miért nem ismerem a nevét, csak INNEN? Azt állítod, lnpeters, hogy aranyjánosi életmûve van? Hol? F. Nagy Piroska vagy Baranyi Gyula, õk igen. De ez a keljfeljancsi, aki csak másokat cseszegetni jár ide?
És ha fordított? Akkor már ért is hozzá? Fõleg, hogy "olyan sokat" fordított?
Na ja, Csomor Csilla négyezer Barátok Közt részben szerepelt. Akkor õ egy nagy színész! Mi?
Viccesek vagytok a saját magatok kreálta tekintélyelveitekkel. Mégis a legegyszerûbb engem kiutálni az elsõ kérdésem után.
Ugyanúgy csodálkozom a névsoraitokon, mint eddig.

Rorymac: Murakami Haruki elkényeztetett, fiatal értelmiségi pénzeszsákoknak való nagyképû okoskodása a könyvespoltokba sem való, nem hogy egy scifidíj közelébe.

Kruuuviuuuviuuuviú: Mindenki tudta, hogy csak arra vársz, hogy valakibe beleköthess. Egy idõ után azt is lehetett sejteni, ha abba nem sikerül, ki lesz a következõ.

Sok itt az átlátszó ember.