Tegnap délben megérkezett Budapestre Robert Charles Wilson, Hugo-, Philip K. Dick-, John W. Campbell Memorial- és Aurora-díjas, kanadai SF-író, a Pörgés (Spin), Tengely (Axis) és a napokban megjelenő Bioszféra (Bios), valamint több más, kiváló, de egyelőre még csak angolul olvasható regény írója.
Wilson és felesége is igazán közvetlen és szimpatikus volt, ráadásul az utazástól és az időeltolódástól fáradtan is az érdeklődők rendelkezésére álltak az Írószövetségben, és azt hiszem, kellően érdekes kérdéseket kaptak mindketten az interaktív beszélgetés folyamán. Az eseményről a Galaktika stábja videót is készített, ami remélhetőleg hamarosan online is elérhetővé válik.
Wilson az USA-ban született, de 9 éves kora óta Kanadában él. 1986-ban vált főállású íróvá, és eleddig összesen 15 regényt, valamint több novellát írt. Saját bevallása szerint a lassan fejlődő, kibontakozó típusú írók közé tartozik, így bevallotta azt is, hogy az első megjelent írásaira nem feltétlenül büszke.
Mesélt többek között a Spin és az Axis folytatásáról, a Vortexről, amit már ír, és annyit elárult, hogy a szó szoros értelmében az idők végezetéig fog tartani a regény. Előtte, még júniusban fog megjelenni (természetesen egyelőre csak az USA-ban) a Julian Comstock: A story of the 22nd century című regénye, aminek ötlete egy utazás során született, és meglepően könnyen összeállt a fejében, majd öltött testet, míg például más regényei megszületésének munkafolyamatát egyfajta mozaikként jellemezte, ahol a sok kicsi darabból áll össze végül a teljes kép. A Julian Comstock egy 22. századi, a széthullás után újra talpra álló USA-ban játszódik, és gyakorlatilag Julianus, a „hitehagyott” császár történetén alapul a 19. századi brit mesék stílusában, ez tehát egyben egy kísérletezőbb írás is.
Wilson azon írótípushoz tartozik, akik nem képszerűen gondolkodnak, hanem szavakban. Ettől függetlenül a szereplőit ő is hús-vér emberként látja maga előtt, sőt, ahogy a legtöbb írónál, az ő esetében is mindegyik szereplő valahol belőle építkezik. Azonban önmagát nem írja bele a történeteibe, bár a Julian Comstock esetében utalt rá, hogy ez esetben a főszereplőben (aki a címbéli Julian Comstock legjobb barátja) valamivel több van belőle, mint az eddigi regényei esetében.
A kanadai scifiről elmondta, hogy a hatvanas évekig nem létezett, akkor egy Phyllis Gottlieb nevű hölgy kezdett el ezzel foglalkozni. Mára pedig talán túl sokan is vannak az ottani SF-szcénában. Kanadaiságát nem érzi hátránynak az amerikai eladásoknál, és úgy gondolja, nem feltétlenül kell USA-helyszín ahhoz, hogy egy sztori eladható legyen.
Hollywood több könyvének megfilmesítési jogát megvette már, de mivel általában a megvett jogok töredékéből lesz csak film, ezért mint a legtöbben, ennek elsősorban az anyagi oldalát élvezi jelenleg. Emiatt nem is nagyon tudtunk belőle információt kicsikarni azügyben, hogy kit szeretne pl. a Pörgés rendezői székében látni, vagy a szereplőit megformáló színészek között. Mindössze a Julian Comstock esetében említette meg mosolyogva, hogy ez esetben szívesen venné, ha egy esetleges filmadaptációt a Coen testvérek rendeznék.
Aki szeretne találkozni Wilsonnal, ne hagyja ki a Könyvfesztivált szombaton, ugyanis az író 16 óra után a Millenáris parrkal szembeni City Café Pubban (1024 Budapest, Lövőház u. 17. fsz. 9-10.) dedikál, és minden bizonnyal beszélgetni is lehet vele.
Hackett
(www.hackett.sfblogs.net)
