A NASA Rossi röntgenteleszkópjának mérései alapján azonosították az első olyan milliszekundumos pulzárt, ami egy fedési kettős tagja, azaz kísérője periodikusan egy időre eltakarja előlünk a gyorsan forgó neutroncsillagot.

A Swift J1749.4-2807 katalógusjelű kettős rendszer a Sagittarius csillagképben figyelhető meg. 2006 júniusában azonosították, mikor a NASA Swift műhold regisztrálta egy kisebb kitörését, és távolságát 22 ezer fényévben határozta meg.

Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?

Különböző laborvizsgálatok eredményeit elemezve amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap működése hatással van a földi radioaktív izotópok felezési idejére.

Az evolúcióelmélet megalkotója az állította, hogy az emberek nem az Édenkertből származnak. Most az is kiderült, hogy a tudós képes volt édenkertté változtatni egy kihalt szigetet.

Charles Darwin egyik legjobban őrzött titkát leplezi le egy aprócska sziget az Atlanti-óceán közepén.

A NASA Kepler-űrtávcsövével sikerült elsőként olyan bolygórendszert felfedezni, amelyben két bolygó is elhalad központi csillaga előtt.

A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.

Manapság csaknem 4400 ásványfajjal találkozhatunk, sőt az ismert fajok száma évente 50-70 fajjal növekszik. Nem volt ez azonban mindig így: a kezdeti, összesen 12-féle, nano mérettartományba tartozó ásványfajból különböző fizikai, kémiai és nem utolsósorban biológiai folyamatok során, jól meghatározható lépésekben alakultak ki. Az ásványok evolúciójával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről a budapesti Ásványtani Világkonferencián számoltak be.

Apró lebegő szervezetek, amelyek olyan gyorsan szaporodnak, hogy még a világűrből is feltűnően átszínezik a vizet. Az Aqua műhold Izland közelében azonosította a fitoplankton elszaporodását a kora nyári vizekben.

A mellékelt felvételt az Aqua műhold MODIS detektora rögzítette 2010. június 24-én, az Izland partjainál mutatkozó plankton burjánzásról. Az apró, vízben lebegő élőlényeket zöldeskék árnyalat mutatja, amelyek eloszlása az áramlatokat is kirajzolja. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC)

Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.

Egy új kutatás szerint a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnését nem egy, hanem legalább két becsapódás okozta. A már jól ismert Chicxulub-kráter után Ukrajnában fedezték fel a második krátert.

A dinoszauruszok kihalása már régóta izgatja a szakemberek és a laikusok fantáziáját. Számos egyéb elmélet után 1980-ban javasolta néhány kutató a meteoritbecsapódás elméletét, amit persze hatalmas vita követett. Nem sokkal később azonban felfedezték a Mexikói-öbölben a Chicxulub-krátert.