Apró lebegő szervezetek, amelyek olyan gyorsan szaporodnak, hogy még a világűrből is feltűnően átszínezik a vizet. Az Aqua műhold Izland közelében azonosította a fitoplankton elszaporodását a kora nyári vizekben.

A mellékelt felvételt az Aqua műhold MODIS detektora rögzítette 2010. június 24-én, az Izland partjainál mutatkozó plankton burjánzásról. Az apró, vízben lebegő élőlényeket zöldeskék árnyalat mutatja, amelyek eloszlása az áramlatokat is kirajzolja. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC)

Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.

Egy új kutatás szerint a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnését nem egy, hanem legalább két becsapódás okozta. A már jól ismert Chicxulub-kráter után Ukrajnában fedezték fel a második krátert.

A dinoszauruszok kihalása már régóta izgatja a szakemberek és a laikusok fantáziáját. Számos egyéb elmélet után 1980-ban javasolta néhány kutató a meteoritbecsapódás elméletét, amit persze hatalmas vita követett. Nem sokkal később azonban felfedezték a Mexikói-öbölben a Chicxulub-krátert. 

Egy ritka magnetár, vagyis egy erős mágneses mezejű neutroncsillag felfedezése megkérdőjelezi a fekete lyukak eredetéről alkotott teóriákat.

A magnetárok az eredeti, vagy előd csillag gravitációs összeomlása, szupernóvává válása után jönnek létre. Az újonnan felfedezett magnetár elődje a csillagászok számítása szerint legalább negyvenszerese volt a Napnak, azonban az elméletek szerint egy ilyen hatalmas tömegű csillagból már fekete lyuknak kellene keletkeznie. 

Egy görög régészcsoport, ami 16 éve végez ásatásokat a görög szigetvilágban, azt állítja, megtalálta Odüsszeusz palotáját Ithaka szigetén.

Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy Homérosz valós személyről formázta az Iliász és az Odüsszeia eposzok főhősét. 

Akár 40 új állat- és növényfajt is felfedezhettek az Indonéziához közeli Sangihe- és Talaud-szigetek környékén egy augusztus 14-én véget ért háromhetes expedíció során - jelentették be a kutatók csütörtökön.

A morgóhalak (Triglidae) közé tartozik ez a tengerfenéken élő faj

Sokáig úgy gondolták, hogy a nők azért élnek olyan soká szaporodóképes koruk után, mert evolúciós előnyt jelent, hogy részt vesznek unokáik felnevelésében. Német kutatók most matematikai szimulációval vizsgálták az elméletet, és eredményeik nem támasztották alá a nagymama-hipotézist.

A nagymama-hipotézis először 1966-ban tűnt fel William Hamilton evolúcióbiológus egyik cikkében.

Wiliam Donald Hamilton (a kép 1996-ban készült)

A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.

Földünk pontos koráról nincs teljes egyetértés a tudósok körében (néhány tíz-százmillió éves eltérések vannak az egyes eredmények között), de a 4,6 milliárd év az általánosan elfogadott.

A Naprendszerhez nagyon hasonló bolygórendszert fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium csillagászai. A rendszerben akár 7 bolygó is keringhet, közülük egy az eddig ismert legkisebb tömegű, ebben talán Földünkhöz hasonló exobolygó lehet.

Legalább öt bolygót tartalmaz az a bolygórendszer, amelyet a HD 10180 jelű, a Naphoz hasonló csillag körül fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai. Az eddigi adatok szerint a rendszerben további két bolygó keringhet, amelyek egyike a legkisebb tömegű exobolygó lehet.

Mintegy ötven évvel azután, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy katonai rakétabázis mellett felépült a Kennedy Űrrepülőtér, Oroszország is úgy döntött, hogy egy nagy, nyitott űrrepülőteret épít a Távol-Keleten, Szibériában. Horváth András űrkutató-csillagász összeszedte az elérhető információkat és ábrákat.

Az orosz űrügynökségnek, a Roszkozmosznak 2050-ig van szerződése a kazahokkal, hogy megfelelő kompenzáció ellenében használhatják Bajkonur Kozmodromot, amely ma már Kazahsztán területén fekszik.