Mit lehet tudni a galaxis legfurcsább csillagáról?
2015 októbere óta tartja lázban a csillagászokat és “földönkívüli-vadászokat” a KIC 8462852 sorozatszámú csillag, más néven Tabby csillaga (Tabetha S. Boyajian-ról nevezték el, a Luisiana Állami Egyetem csillagászáról, aki az égitest vizsgálatát folytatja). A csillag a Hattyú-csillagképben található, nagyjából 1500 fényév távolságra. Szabad szemmel sajnos nem látható, de egy 130 mm-es teleszkóppal észlelhető kedvező fényviszonyok mellett.
Miért is különleges ez a csillag? Tavaly októberben a bolygóvadászok nevű csoport amatőr csillagászai észlelték, hogy a csillag fényessége változik, mely általában biztos jele annak, hogy a csillag körül egy vagy több bolygó kering. A galaxisunkban eddig talált exobolygókat is ilyen fényességváltozások alapján azonosították. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a megfigyelt csillag előtt áthaladó bolygó kitakarja csillagának egy apró részét, ez pedig az áthaladás során fényességcsökkenést eredményez – ebből lehet következtetni a bolygó méretére, pályájára és típusára (Földhöz hasonló kőzetbolygó avagy gázóriás).
Azonban Tabby csillaga más, mint a többi megfigyelt, exobolygóval rendelkező csillag. A fényváltozások ugyanis teljesen szabálytalanok. Akármi is halad el a csillag előtt, nem azonos időközönként teszi és szabálytalan az alakja is. Tabitha Boyajian ezt nyilatkozta a felfedezésről: „Sose láttunk még semmi olyasmit, mint ez a csillag. Nagyon furcsa volt. Azt hittük, hibásak az adatok vagy a távcső, de mindent rendben találtunk.”
Az észlelések során egy alkalommal a csillag fényessége tizenöt százalékot esett, egy másik esetben sorozatos, apró pislákolások történtek, mintha rengeteg kisebb dolog haladt volna el a csillag előtt. A csillagászok már kizárták a kézenfekvőbb magyarázatokat, miszerint egy darabokra tört bolygó törmelékfelhője okozza a jelenséget, vagy rengeteg üstökös haladna el egyszerre a csillag körül – Bradley Shaefer csillagász kiszámolta, hogy csaknem 650 darab több száz kilométer átmérőjű üstökösnek kellene egyszerre elhaladnia az égitest előtt, hogy pislákoló jelenséget eredményezzen. Ez azonban szinte lehetetlen, hiszen a Naprendszerben megfigyelt legnagyobb üstökös is 60 kilométer átmérőjű volt.
De nem csak a szabálytalan átvonulások késztetik fejvakarásra a tudósokat:
A csillagot 1890-ben fedezték fel; az akkori adatokkal összehasonlítva a későbbi észlelések azt mutatták, hogy Tabby csillaga lassan, fokozatosan halványult, száz év alatt nagyjából húsz százalékkal. Aztán egy négy éves megfigyelési periódus alatt azt észlelték, hogy a csillag fénye hirtelen még halványult két százalékkal.
A csillagászok egyelőre találgatnak, mi okozhatja ezt a halványodást. Ötszáz másik csillaggal hasonlították össze a méréseket, de sehol nem tapasztaltak ilyen jelenséget.
“Nagy kihívás, hogy jó magyarázattal álljunk elő egy olyan csillagnál, amely három különböző, addig sosem látott dolgot művelt” – nyilatkozta Ben Montet kutató. “De ezek a megfigyelések fontos adatokat hozhatnak, hogy megfejtsük a KIC 8462852 rejtélyét.”
Addig is a legizgalmasabb – ám tudományos körökben a legutolsó helyre sorolt – magyarázat az idegenek jelenléte lesz. A Penn State Egyetem kutatója, Jason Wright szerint: „Az idegenek mindig a legutolsó hipotézis, ami felmerülhet, de ez úgy néz ki, mint amit egy idegen civilizáció építene.”
De mégis mit építhetnének az idegenek, amely ilyen mértékben elhalványít egy csillagot?
Egy Olaf Stapledon nevű science fiction író egy 1937-es regényben vázolta fel először azt, ami később Dyson-gömbként híresült el, Freeman Dyson amerikai elméleti fizikusnak és matematikusnak köszönhetően. A Dyson-gömb egy olyan, gigászi építmény, melyet egy, a miénknél jóval fejlettebb civilizáció építene, hogy egy csillag teljes energiáját hasznosítani tudja. Ez elméletben úgy nézne ki, hogy egy összefüggő gömbhéjat építenének a csillag köré, nagyjából olyan messze, mint a lakhatósági zóna, ahol Földhöz-hasonló bolygók, illetve folyékony víz előfordulhat. A gömbhéj belseje óriási életteret jelentene a civilizációja számára, valamint felfogná a csillagból érkező energia száz százalékát – míg a külső szemlélő számára a csillag eltűnne.
Ilyen Dyson-gömbök azóta számos sci-fi filmben, regényben és tévésorozatban feltűntek, például a Star Trekben, a Doctor Who-ban, a Galaxis Őrzői képregényekben, Alastair Reynolds regényeiben pedig már minden sarkon előfordulnak.
A Dyson-gömbnek több változatáról zajlottak eszmefuttatások. Egyesek szerint hatékonyabb lehet a Dyson-raj, mely kisebb állomások, műholdak gömb-szerű hálózatát jelenti a csillag körül, megint mások a Dyson-gyűrűt tartják egy fejlett civilizáció számára teljesíthető kihívásnak.
Mindenesetre ezek csak vad elképzelések maradnak, amíg nem történik áttörés a csillag vizsgálatában.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/KIC_8462852
http://www.iflscience.com/space/mystery-of-the-megastructure-star-deepens/
https://cdn4.img.sputniknews.com/images/104154/68/1041546845.jpg
https://www.sciencenews.org/article/tabby%E2%80%99s-star-drama-continues
http://www.chinesedemocracy.co.uk/wp-content/uploads/2016/01 /6a00d8341bf7f753ef019b003e90e1970b.jpg
