Mit lehet tudni a galaxis legfurcsább csillagáról?

2015 októbere óta tartja lázban a csillagászokat és “földönkívüli-vadászokat” a KIC 8462852 sorozatszámú csillag, más néven Tabby csillaga (Tabetha S. Boyajian-ról nevezték el, a Luisiana Állami Egyetem csillagászáról, aki az égitest vizsgálatát folytatja). A csillag a Hattyú-csillagképben található, nagyjából 1500 fényév távolságra. Szabad szemmel sajnos nem látható, de egy 130 mm-es teleszkóppal észlelhető kedvező fényviszonyok mellett.

 

081516_cr_tabbysstar_main
https://www.sciencenews.org/article/tabby%E2%80%99s-star-drama-continues

 

Miért is különleges ez a csillag? Tavaly októberben a bolygóvadászok nevű csoport amatőr csillagászai észlelték, hogy a csillag fényessége változik, mely általában biztos jele annak, hogy a csillag körül egy vagy több bolygó kering. A galaxisunkban eddig talált exobolygókat is ilyen fényességváltozások alapján azonosították. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a megfigyelt csillag előtt áthaladó bolygó kitakarja csillagának egy apró részét, ez pedig az áthaladás során fényességcsökkenést eredményez – ebből lehet következtetni a bolygó méretére, pályájára és típusára (Földhöz hasonló kőzetbolygó avagy gázóriás).

Azonban Tabby csillaga más, mint a többi megfigyelt, exobolygóval rendelkező csillag. A fényváltozások ugyanis teljesen szabálytalanok. Akármi is halad el a csillag előtt, nem azonos időközönként teszi és szabálytalan az alakja is. Tabitha Boyajian ezt nyilatkozta a felfedezésről: „Sose láttunk még semmi olyasmit, mint ez a csillag. Nagyon furcsa volt. Azt hittük, hibásak az adatok vagy a távcső, de mindent rendben találtunk.”

Az észlelések során egy alkalommal a csillag fényessége tizenöt százalékot esett, egy másik esetben sorozatos, apró pislákolások történtek, mintha rengeteg kisebb dolog haladt volna el a csillag előtt. A csillagászok már kizárták a kézenfekvőbb magyarázatokat, miszerint egy darabokra tört bolygó törmelékfelhője okozza a jelenséget, vagy rengeteg üstökös haladna el egyszerre a csillag körül – Bradley Shaefer csillagász kiszámolta, hogy csaknem 650 darab több száz kilométer átmérőjű üstökösnek kellene egyszerre elhaladnia az égitest előtt, hogy pislákoló jelenséget eredményezzen. Ez azonban szinte lehetetlen, hiszen a Naprendszerben megfigyelt legnagyobb üstökös is 60 kilométer átmérőjű volt.

De nem csak a szabálytalan átvonulások késztetik fejvakarásra a tudósokat:
A csillagot 1890-ben fedezték fel; az akkori adatokkal összehasonlítva a későbbi észlelések azt mutatták, hogy Tabby csillaga lassan, fokozatosan halványult, száz év alatt nagyjából húsz százalékkal. Aztán egy négy éves megfigyelési periódus alatt azt észlelték, hogy a csillag fénye hirtelen még halványult két százalékkal.
A csillagászok egyelőre találgatnak, mi okozhatja ezt a halványodást. Ötszáz másik csillaggal hasonlították össze a méréseket, de sehol nem tapasztaltak ilyen jelenséget.
“Nagy kihívás, hogy jó magyarázattal álljunk elő egy olyan csillagnál, amely három különböző, addig sosem látott dolgot művelt” – nyilatkozta Ben Montet kutató. “De ezek a megfigyelések fontos adatokat hozhatnak, hogy megfejtsük a KIC 8462852 rejtélyét.”

Addig is a legizgalmasabb – ám tudományos körökben a legutolsó helyre sorolt – magyarázat az idegenek jelenléte lesz. A Penn State Egyetem kutatója, Jason Wright szerint: „Az idegenek mindig a legutolsó hipotézis, ami felmerülhet, de ez úgy néz ki, mint amit egy idegen civilizáció építene.”

 

itsaliens-jpg-crop-original-original

 

De mégis mit építhetnének az idegenek, amely ilyen mértékben elhalványít egy csillagot?

Egy Olaf Stapledon nevű science fiction író egy 1937-es regényben vázolta fel először azt, ami később Dyson-gömbként híresült el, Freeman Dyson amerikai elméleti fizikusnak és matematikusnak köszönhetően. A Dyson-gömb egy olyan, gigászi építmény, melyet egy, a miénknél jóval fejlettebb civilizáció építene, hogy egy csillag teljes energiáját hasznosítani tudja. Ez elméletben úgy nézne ki, hogy egy összefüggő gömbhéjat építenének a csillag köré, nagyjából olyan messze, mint a lakhatósági zóna, ahol Földhöz-hasonló bolygók, illetve folyékony víz előfordulhat. A gömbhéj belseje óriási életteret jelentene a civilizációja számára, valamint felfogná a csillagból érkező energia száz százalékát – míg a külső szemlélő számára a csillag eltűnne.

Ilyen Dyson-gömbök azóta számos sci-fi filmben, regényben és tévésorozatban feltűntek, például a Star Trekben, a Doctor Who-ban, a Galaxis Őrzői képregényekben, Alastair Reynolds regényeiben pedig már minden sarkon előfordulnak.

A Dyson-gömbnek több változatáról zajlottak eszmefuttatások. Egyesek szerint hatékonyabb lehet a Dyson-raj, mely kisebb állomások, műholdak gömb-szerű hálózatát jelenti a csillag körül, megint mások a Dyson-gyűrűt tartják egy fejlett civilizáció számára teljesíthető kihívásnak.

Mindenesetre ezek csak vad elképzelések maradnak, amíg nem történik áttörés a csillag vizsgálatában.

 

1041546845

 

 


Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/KIC_8462852

http://www.iflscience.com/space/mystery-of-the-megastructure-star-deepens/

https://cdn4.img.sputniknews.com/images/104154/68/1041546845.jpg

https://www.sciencenews.org/article/tabby%E2%80%99s-star-drama-continues

http://www.chinesedemocracy.co.uk/wp-content/uploads/2016/01 /6a00d8341bf7f753ef019b003e90e1970b.jpg

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: