A “lehetetlen hajtómű”

Immár hivatalos, miszerint a hajtóanyag nélküli hajtómű, az EmDrive tényleg működik. Néhány hónapja jelentették be, hogy elfogadták egy, az EmDrive-ról szóló jelentés publikálását a Journal of Propulsion and Power-ben, melyet már mindenki elolvashat az Interneten.

A jelentést Harold White és a NASA Eagleworks Laboratóriumának hat másik mérnöke és tudósa vizsgálta át. Az derül ki belőle, hogy az EmDrive 1,2 millinewton/kW hajtóerőt generált. Kihangsúlyozták, hogy alaposan kiszűrték a hibalehetőségeket, és megállapították, hogy az EmDrive működőképes.

“A tesztek során kipróbáltunk egy nulla hajtóerejű próbaüzemet, hogy azonosíthassunk bármilyen közönséges forrásból származó impulzív meghajtást; azonban semmi ilyet nem találtunk” – nyilatkozták a NASA tudósai.

 

Ez nem a nagypapi pálinkafőzője - az EmDrive prototípusa
Ez nem a nagypapi pálinkafőzője – az EmDrive prototípusa

 

A hajtóerő első látásra relatíve kicsinek számít, még akkor is, ha összehasonlítjuk az olyan kis meghajtású űrjárművekkel, mint a Dawn, amelynek 60 millinewton/kW tolóereje volt. Azonban az EmDrive-nak van egy előnye: nem kell hozzá üzemanyag.

És épp ez a probléma az EmDrive tulajdonásgaival. Úgy tűnik, ellenreakciót hoz létre reakció nélkül, ami megszegi Newton dinamikáról szóló harmadik törvényét: Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.

 

Az alábbi videóban Roger Shawyer mérnök magyarázza el az EmDrive működését:

 

A hajtómű egy kúp alakú réz szerkezet, amely hajtóerőt generál, ha mikrohullámokat bocsájtunk bele. Még mindig nem tiszta, honnan származik ez a hajtóerő, de a kutatók úgy vélik, hogy a kvantummechanika realista interpretációja, a De Broglie–Bohm-elmélet magyarázatot adhat a jelenségre. A realista interpretiáció az egyik legvitatottabb magyarázata a kvantummechanikának, melynek problémáira számos, különböző magyarázat született már.

Szóval az elmélet: “a részecskék mindig meghatározott helyen vannak meghatározott sebességgel. A mérés azért nem lehetséges, mert egy vezérhullám, ami a részecskékkel összefügg, érzékeli a mérés tényét, és mindig torzítja az információt. Ennek a gondolatnak három fontos pillére van. A vezérhullám mindenütt jelen van. Alakjának változása okozza a részecske viselkedésének változását. A vezérhullám azonnal reagál a változásra, ezért a vezérhullámban a jelenség nem lokális, magyarán a távolba-hatás jelen van. Ez alapvetően új felfogás, és azt eredményezi, hogy a mi inerciarendszerünkben olyan dolgok esnek meg, amik nem magyarázhatók az inerciarendszeren belül.”Forrás

 

mivan
Értitek már? Helyes.

De mit is jelent mindez a gyakorlatban? Mivel egy jelenlegi űrhajó tömegének legnagyobb részét az irdatlan mennyiségű kémiai hajtóanyag teszi ki, egy üzemanyag nélküli hajtóművel működő jármű még a relatíve kicsi tolóerő ellenére is hatalmas sebességeket lenne képes elérni, mivel folyamatosan gyorsítana. Ennek segítségével a Hold néhány óra alatt, a Mars két-három hónap alatt elérhető lenne,

Persze, nem kell előre inni a medve bőrére, hiszen még a legkiválóbb tudósok is csak a fejüket vakarják az EmDrive hallatán. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az EmDrive-ot nagyon élénk érdeklődés övezi, foglalkoznak vele a NASA, a SpaceX és más laboratóriumok kutatói is, ami azért jelent valamit. Ez a technológia – legyen bármilyen kérdéses is – koránt sincs a szőnyeg alá söpörve, mint a hideg fúzió vagy a térhajlítás.

 


 

Forrás:

IFLScience

borítókép

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: