Az első lépés a medvedisznóember felé

2017-01-272017-04-03 R. J. Hendon hibrid, kiméra, szervátültetés

Kiméra (Khimaira): 1. Görög mitológia – oroszlán fejű, kecske testű, kígyófarkú szörnyeteg; 2. Általános fogalom – két különböző forrás tulajdonságait magában egyesítő dolog; 3. Biológiai fogalom – genetikai mozaik, kettőnél több ivarsejtből létrejött élőlények, vagy két különböző faj keresztezéséből létrejött élőlény, hibrid.

Számos science-fiction szerző és filmrendező fantáziájában megelevenedtek már ember-állat hibridek. Hogy példákat említsünk, ott van H. G. Wells regénye, a Doktor Moreau szigete, valamint a belőle készült film. A nyolcvanas években a Légy című horrorfilm játszott el a gondolattal, korához képest látványos eredménnyel jelenítette meg egy teleportációval kísérletező tudós ember-léggyé, vagy Brundle-Léggyé alakulását. A kétezres években pedig a Splice, magyarul Hibrid című film verte ki a biztosítékot (aki nem ismerné, vagy nem emlékezne rá: SPOILER!!! – ez az a film, ahol a főszereplő Sarah Polleyt felcsinálja a saját petesejtjéből létrehozott, hímneművé változó ember-állat hibrid lánya, akivel egyébként a férje is hancúrozik egyet).

Az eddig csak science-fictionnek számító keresztezés most valósággá vált, ugyanis a san diegoi Salk Intézet biológusai emberi és sertés DNS-ből hoztak létre embriókat, vagyis kimérákat alkottak. A kimérák négy hétig növekedhettek, mielőtt megsemmisítették őket.

Elég meredeken hangzik, nem? Azonban jó oka van annak, hogy ilyen kimérákat hozzanak létre. Legfőképp a szervátültetésre váró beteg számára jelenthet gyógymódot például egy emberi és sertés DNS keresztezésével létrehozott tüdő, amely elég hasonló a miénkhez ahhoz, hogy a szervezetünk befogadja. Csak az Egyesült Államokban évente körülbelül nyolcezer ember hal meg, miközben hiába vár az életmentő szervre a donorlistákon.

Az állati szervek felhasználásával, idegen szóval xenotranszplantációval már régóta próbálkoznak, ám felemás sikerrel. Legelőször a hatvanas években ültettek át csimpánz és pávián szerveket emberekbe, de a szervezetük kilökte ezeket az idegen szöveteket. Azután sertéssel próbálkoztak, amely sokkal eredményesebb volt – a sertés szerveinek mérete, hasonlósága és genetikája többé-kevésbé kompatibilis a miénkkel, így nem lökődnek ki közvetlenül a beültetés után. Ennek dacára a sertésszívbillentyűt kapott betegek túlélési rátája továbbra sem kedvező, ezért lenne kiváló megoldás a kimérák létrehozása, hiszen így kimeríthetetlen szervdonor-készlethez juthatnának a betegek, várólista nélkül.

A Salk Intézet csapatának vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte patkány sejtekkel kezdte, amelyeket egér embriókba ültetett. Ilyen kísérleteket már mások is sikerrel elvégeztek. Ezután speciális gén-szerkesztő eljárásokkal törölték azokat az egér géneket, amelyek bizonyos szervek kifejlődéséért felelnek, és helyettesítették őket a patkány változatukkal. “A patkány sejtekben ugyanolyan funkciójú gének találhatóak, mint az egerekében, így kiegészíthetik az egér sejteket, átveheti a megüresedett helyeket a szervezet fejlődésében” – mondta Dr. Jun Wu, szintén a Salk Intézettől.

Emberi sejteket már korábban is ültettek egér embriókba, gyenge eredményekkel. Ezért Belmonte és Wu nagyobb léptékben kezdett gondolkozni és negyven fős csapatukkal tehén és sertés embriókba ültettek emberi sejteket, de a kísérletek bonyolultsága és költséges mivolta végett már csak a sertésekre koncentrálnak.

Mivel a sertés embriók négy hónap alatt fejlődnek ki, ez problémákat okozott a kilenc hónapos emberi fejlődés miatt. “Ez olyan az emberi sejtek számára, mintha egy sokkal gyorsabb autópályára hajtanál fel a szokásos helyett” mondta Izpisua Belmonte. “Ha nem tudod tartani a sebességet, veszélybe kerülhetsz.”

Emberi sejteket juttatnak be sertés embrióba

Hosszas próbálkozást követően a csapat mégis sikerrel járt és pluripotens őssejteket ültettek sertés embrióba, és így egy olyan kimérát hoztak létre, amely sokkal inkább volt sertés, mint ember. Ezt örvendetesnek tartották, hiszen a legnagyobb etikai problémák épp abból fakadnának, ha emberi aggyal rendelkező élőlényt hoznak létre.

Három-négy hétig hagyták fejlődni az embriókat, utána elpusztították őket. A fejlődőképességüket demonstrálták, a kutatók pedig most azon dolgoznak, hogy speciális emberi génekkel helyettesítsenek sertés géneket (ahogy a patkány-egér kiméra esetében is tették), így a kifejlődő sertésben emberi szerv jöhetne létre. “A végső cél, hogy működőképes és átültethető szerveket növesszünk, de még messze vagyunk ettől” – nyilatkozta Belmonte. “Ez egy fontos első lépés volt.”

Jöhetnek a megbotránkozó hozzászólások, de próbáljatok meg eredetibbek lenni a szokásos “a világ megérett a pusztulásra”, a “felelőtlenül kísérletezgető tudósok” és az “Isten haragja lesújt ránk” típusú kliséknél.