Hét Föld-méretű bolygót találtak egyetlen csillag körül!

A NASA mai bejelentése egy igen nagy volumenű felfedezésről számolt be: nem kevesebb mint hét Föld-méretű exobolygót találtak egyetlen, közeli csillag körül, és legalább három közülük valószínűleg lakható.

 

 

A bolygók a TRAPPIST-1 csillag körül keringenek, amely egy kicsi, hűvös törpecsillag 40 fényévre. Tömege mindössze 8 százaléka a Napunknak, és 11%-a a sugarának, tehát körülbelül Jupiter-méretű. Tavaly fedeztek fel három, feltehetőleg kőzetbolygót, de most négy újat találtak.

A felfedezést Michaël Gillon tette közzé a Liège Egyetemről, Belgiumból, felfedezését a Natura mai számában publikálra. A NASA Spitzer Űrteleszkópjával és néhány földi távcsővel szúrták ki a bolygókat.

“A csillag olyan kicsi és hűvös, hogy a bolygók mérsékelt éghajlatúak, ami azt jelenti, hogy lehet a felszínükön folyékony víz és talán felszíni élet is előfordul” – mondta Gillon a sajtótájékoztatón.

 

 

A csillagtól mért távolságuk alapján a bolygókat TRAPPIST-1b (a legbelső), c, d, e, f, g és h betűkkel jelezték, ezek közül d, e, f és g az újonnan felfedezettek. A kutatók megállapították a bolygók tömegét, sugarát, keringési periódusukat, kivéve a legkülső, h jelű bolygóét, amelynek csak egyetlen áthaladását észlelték.

A TRAPPIST-1b csak 0,011 csillagászati egységre kering a csillagától (1 csillagászati egység a Föld-Nap távolság). Enél fogva egy keringés csupán másfél napig tart. A következő hat bolygó keringési ideje 2,42-től 20 napig terjed, és mind hasonlóak méretükben a Földhöz (0,76 Földátmérőtől 1,13-ig terjednek).

Mivel a csillag ilyen hűvös, a lakhatósági zóna sokkal közelebb található hozzá, mint a mi naprendszerünkben. Az e, f és g bolygók mind ebben a zónában keringenek, tehát felszínükön a folyékony víz számára alkalmas hőmérséklet uralkodik.

 

 

A csillag olyan közel van hozzánk, hogy a közeljövőben képesek leszünk részletesen tanulmányozni ezeket a bolygókat. További megfigyelések máris folyamatban vannak, és még az is elképzelhető, hogy megtudhatjuk azt is, ha az egyik közülük életet hordoz, hiszen az atmoszféra molekuláris összetétele utalhat erre is.

“Személyesen meg vagyok győződve arról, hogy ha a Földéhez hasonló volumenű biológiai aktivitás zajlik a bolygókon, akkor elég hamar kideríthetjük” – mondta Amaury Triaud a Cambridge Egyetemről.

Elég valószínű az is, hogy mind a hét bolygó folyamatosan ugyanazt a felét fordítja a csillag felé, tehát elképzelhető, hogy a víz csak a csillag-felőli oldalon folyékony, a másikon jég. Továbbá úgy tűnik, hogy a bolygók a rendszer külső pereme felől egyre közelebb vándoroltak a csillagukhoz.
A bolygókon eléggé másmilyen lehet az élet, mint a Földön, hiszen a csillag fénye kétszázszor halványabb a miénknél, az égen lazac-színben pompázna, és sugárzását főleg az infravörös tartományban bocsájtja ki. Triaud szerint úgy kell elképzelni az égboltot, mintha nálunk napnyugta lenne, és időről-időre áthaladna valamelyik szomszédos bolygó, a közelebbieket körülbelül kétszer nagyobbnak láthatnánk, mint a Holdat.

Az alábbi fantáziarajz szemlélteti, milyen látvány fogadhatja a TRAPPIST-1 rendszerbe érkezű jövőbeli űrhajósokat:


Az infravörös fény különösképp jó célponttá teszik a TRAPPIST-1 világait a 2018 októberében felbocsátandó James Webb űrtávcső számára, amely épp az infravörös tartományban kémleli majd az univerzumot.

A bolygók lakhatósága még kérdéses. Újabb kutatások szerint a hűvös csillagok rendszeresen erőtelljes napkitöréseket produkálnak, azonban a csillagászok szerint ez a csillag többé-kevésbé nyugodt, főleg a Proxima Centaurihoz, a hozzánk legközelebbi csillaghoz képest.

A tudományos világ joggal jött izgalomba a felfedezés hallatán. Ez a legtöbb, egy rendszeren belül felfedezett Földszerű bolygó, amit valaha találtunk, ráadásul a közelsége is remek lehetőségeket biztosít.

 


A cikk az IFLScience cikkének fordítása alapján készült.

R. J. Hendon


Forrás:

IFLScience

Planetary.org

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: