Híres űrállomások a sci-fi filmekben

Az Élet című filmről írt kritikánkat már olvashattátok. A filmről sok rosszat el lehet mondani, de a Nemzetközi Űrállomás hiteles díszletei nem tartoznak ezek közé. Az űrállomás önmagában megér egy misét, hiszen az emberiség egyik legnagyszerűbb műszaki teljesítménye, egy futballpálya-méretű laboratórium, amely naponta tizenhatszor kerüli meg a Földet, és valószínűleg még 2028-ig használatban lesz, ha nem pusztítják el az idegenek.

Számos science-fiction filmben láthatunk űrállomásokat, az alábbiakban a leghíresebbeket vesézzük ki egy cikk erejéig.


V. Űrállomás
2001: Űrodüsszeia (1968)

Az V. Űrállomás lényegében egy hatalmas, forgó kerék, amely a centripetális erővel imitálta a gravitációt. A 2001: Űrodüsszeia című film elején találkoztak itt az amerikai és szovjet képviselők, hogy megtárgyalják a Holdon talált monolit sorsát.

Az állomáson két dokk található a tengely két oldalán. A film eseményei során ez az állomás még épülő félben van, erre utal a félig kész második kerék szerkezete. Az állomáson egy Hilton hotel is található, és a Panam légitársaság űrsiklói szállítják az utasokat.


Gateway Állomás
Aliens: A bolygó neve halál (1986)

Ezen az űrállomáson ébred fel Ripley ötvenhét évig tartó hibernációja után. Az űrállomás látképe az egyetlen alkalom, hogy az eredeti filmekben felbukkan a Föld (már ha nem számítjuk az Alien 4 végét, és azt inkább ne számítsuk sehol).
Az Alien univerzumának megfelelően ezen az állomáson mesterséges gravitáció uralkodik, amelyet nem forgással érnek el, hanem más, a filmekben nem részletezett technológiával.

Az állomást 2130-ban építették, Föld-körüli pályán. Az Egyesült Államok hadserege akadémiát tart fenn az állomáson, jövőbeni tisztek számára, és a tengerészgyalogság is létesített itt egy osztagot. A Csillagközi Kereskedelmi Hatóságnak és a Kolonizációs Hivatalnak is vannak itt irodái.


Mir Űrállomás
Armageddon (1998)

Michael Bay szeret mindent felrobbantani a filmjeiben, nem csoda, hogy erre a sorsa jut a szebb napokat látott Mir űrállomás is az Armageddon című filmben. Hőseink csak a világpusztító aszteroidára tartó útjuk közben állnak meg a Mir-en, ahol találkoznak a fél-őrült orosz űrhajóssal, aki az orosz módszerrel, kalapáccsal javítja a Mir rendetlenkedő műszereit.

A valóságos Mir 1986-tól 2001-ig keringett Föld körüli pályáján. Korának legnagyobb űrépítménye volt, egyben az első moduláris űrállomás – azóta az ISS is ezzel a technológiával épült. Folyamatosan lakták, és számos úttörő kutatás helyszíne volt: szuperkönnyű anyagok, gyógyszer-kutatás, orvostechnológiai műszerek, Nap- és légkörkutatás, földrengés-előrejelzés, biológiai kísérletek jelentik a Mir örökségét.


Elysium
Elysium (2013)

Neill Blomkamp 2013-as sci-fijében a gonosz gazdagok az Elysium nevű űrállomáson élnek, míg a Földön nyomorog a több milliárdnyi éhező. A film központi témája eljutni az állomásra, ahol a szupermodern gyógyító fülkékkel még a halálos dózisú sugárszennyezést is vissza lehet fordítani.

Akárcsak az Űrodüsszeia állomása, az Elysium is forgással imitálja a gravitációt, de a gyűrű nem csak egy steril fehér, belső tér, hanem egy lankás, tavakkal, aptakokkal és csinos kis házikókkal tarkított zöld mező. Még csak “teteje” sincs, saját légkörrel rendelkezik, amelyen keresztül egyszerűen be lehet repülni egy skilóval és le lehet szállni a mezőre.


Nemzetközi Űrállomás (ISS) és Tiangon Űrállomás
Gravitáció (2013)

A híresen realisztikus Gravitáció című film egyik nem létező eleme a Tiangon Űrállomás volt – ez a kínaiak tervbe vett állomása, amely csak az előkészítési fázisban van, a filmben azonban már bolygó körüli pályán állt, igaz, legénység nélkül.

A Gravitáció egyik leglátványosabb jelenete a Nemzetközi Űrállomás pusztulása: a megdöbbentő rombolást teljes csendben élhetjük át, hiszen az űrben nem terjed a hang. Az Élet című filmben erre a fontos részletre már csak itt-ott fordítottak figyelmet.


Halálcsillag
Star Wars (1977)

Vitathatatlanul minden idők leghíresebb filmes űrállomása. Ez a technológiai szörnyszülött az 1977-es filmben és a tavalyi Zsivány Egyesben egy száz kilométer átmérőjű mesterséges hold volt, amelyben a birodalmi haderő 1,7 millió katonáján kívül még négyszáz ezer droid is szolgált.

2012-ben a Fehér Ház weboldalán petíciót tettek kötté, hogy építsenek egy igazi Halálcsillagot. Az indítványt több mint harmincezren írták alá, így a Fehér Házat hivatalos válaszadásra kötelezték. A 2013 januárjában közzé adott válasz szerint a Halálcsillag építési költsége 850 kvadrillió dollár lenne, ami tizenháromezerszer nagyobb, mint a Föld teljes gazdasága és nyersanyagai pénzben kifejezve, ráadásul az építése 833 ezer évig tartana. A Fehér Ház képviselője azt is hozzátette, hogy “a kabinet nem támogatja bolygók felrobbantását, főleg nem egy olyan fegyverrel, amelyet egyetlen vadászgép is képes megsemmisíteni.”


Bárka
Visszatérők (sorozat, 2014 -)

A Visszatérők (The 100) története szerint az emberiség maroknyi túlélője egy űrállomásra menekült a nukleáris holokauszt utóhatásai elől. Ez a Bárka jelentette az otthont kilencvenhét éven át a 2400 lakó számára. A Bárka forgással imitálja a gravitációt, találhatunk benne növénytermesztéssel foglalkozó részleget, gyárat, börtönt és több leszálló egységet. Az állomást folyamatosan bővítették a bolygó körüli pályáról összehalászott műholdak hozzátoldásával, de a folyamatos javítgatásokkal, karbantartásokkal sem tudták elkerülni a létfenntartó-rendszer meghibásodását, amely a történetet elindítja.


Kilences Űrállomás
Star Trek: Deep Space Nine (sorozat, 1993 – 1999)

A DS9 eredetileg egy Terek Nor nevű kardassziai bányászállomás volt, de amikor a föderáció kezébe került, elhelyezkedése miatt stratégiai fontosságú helyszínné vált. Az egy kilométernél nagyobb átmérőjű dupla gyűrűből három dokkoló pilon nyúlik ki. Mesterséges gravitáció uralkodik rajta, akárcsak a Star Trek többi űrjárművén, és körülbelül háromszáz ember dolgozik és él a fedélzetén.
A Deep Space Nine sokak szerint a legjobb Star Trek sorozat, mégis egy idő után kifáradt, és ennek egyik oka a vele közel egyidőben futó, hasonló témájú sorozat, a Babylon 5 volt.


Babylon 5
Babylon 5 (sorozat, 1994 – 1998)

Ez az űrállomás egy diplomáciai találkozóhely volt a galaxis civilizációi számára, ennél fogva rengeteg konfliktus, viszály és csetepaté helyszínéül szolgált. Az Epsilon Eridani rendszerben keringett a harmadik bolygó körül, óriási, nyolc kilométeres, kék, forgó hengerre hasonlított.

A sorozat úttörőnek számított abban, hogy a legtöbb jelenetet makettek helyett Amiga számítógépekkel renderelték. Továbbá abban is kilógott a hasonló sorozatok közül, hogy már az első rész forgatása előtt tudták, milyen történetet akarnak elmesélni, hová akarnak eljutni, és hogyan akarják lezárni a sztorit, amit meg is tettek. A Babylon 5-öt Hugo-díjjal jutalmazták.


R. J. Hendon

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: