Hogyan támasszuk fel a holtakat?

Az őssejteket egyre szélesebb körben használják a kutatók, hogy megoldást találjanak az emberiséget kínzó, eddig gyógyíthatatlannak tartott betegségekre. Cukorbetegség, makuladegeneráció, ALS – ilyen és ehhez hasonló esetekben próbálkoznak azzal, hogy őssejteket juttatnak a kívánt területre. Azonban a legújabb őssejt-kutatási terület sokaknál kiverheti a biztosítékot, mert a tudósok arra próbálnak rájönni, hogyan fordíthatnák vissza a halált.

A philadelphiai Bioquark laboratóriumaiban azt szeretnék kipróbálni, hogy őssejteket injekcióznak klinikailag agyhalottnak nyilvánított emberek gerincvelőjébe. Az alanyok kapnának továbbá proteineket, elektromos idegstimulációt és az agyba irányított lézeres terápiát. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az agyban új neuronok képződjenek, és ezután rávegyék őket, hogy kapcsolódjanak egymáshoz, amivel remélhetőleg újra életre keltenék az agyat.

 

 

Nem a Bioquark kutatói az elsők, akik ezzel akarnak próbálkozni – 2016 áprilisában az indiai Rudrapurban indítottak egy ilyen kísérletet, azonban novemberben leállították őket, és soha nem találtak egyetlen alanyt sem.
A Bioquark kísérletei azonban hamarosan elkezdődhetnek, és egyszerre húsz páciensen kezdik meg az eljárást. Először izolálják a beültetett őssejteket az alany saját zsír és vérsejtjeitől, majd a cég által kifejlesztett peptid molekulákat fecskendeznek a gerincvelőbe, amelyek elősegítik a neuronképzést – ezt már állatokon tesztelték melanoma, agysérülések és bőrráncosodás esetén. Az ezt követő idegstimulálás és lézerterápia majd tizenöt napig tart, mialatt EEG-vel figyelik meg a páciensekben bekövetkező változásokat.

Természetesen az eljárás rengeteg kérdést vet fel. Jogi értelemben például kérdéses, hogyan lehet kísérleti alanyokat találni, hiszen a páciens nem tudja aláírni a részvételi nyilatkozatot, mert halott.
Az is kétséges, hogy az agytevékenységét visszanyert páciens milyen képességekkel bírhat, tud-e majd beszélni, lesznek-e emlékei.

Dr. Ariane Lewis neurológus és Arthur Caplan bioetikus 2016-ban írt jelentése szerint ez a kísérlet a szélhámosság határát súrolja és nincs tudományos alapja, miközben kegyetlen és hamis reményt ad gyászoló hozzátartozóknak.

 

 

A cég még soha nem tesztelte még állatokon sem ezt a négylépcsős kezelést, mindössze sztrók és kóma esetében alkalmaztak ehhez hasonló eljárásokat. Az agyi őssejt-beültetés mutatott már pozitív eredményeket, főleg agysérülést szenvedett gyermekeknél, ami bizakodásra adhat okot. Azonban az agyhalott állapot egy egész más történet.

A transzkraniális lézeres eszközök hatékonyságának is vegyes a megítélése. Kísérletek arra utalnak, hogy sikerült neuron növekedést stimulálni néhány állatban, azonban az emberkísérleteket 2014-ben leállították, mert hatszáz sztrókos páciens esetében sem mutatott javulást. Mindazonáltal kómás betegek felébresztésében jelenleg is folynak kísérleti lézeres terápiák.

Az elektromos idegstimuláció területén eddig Dr. Ed Cooper, észak-karolinai ortopéd sebész ért el sikereket: tizenkét kezelt kómás beteg közül négy ért el számottevő felépülést, miután felébredtek a kómából. De Dr. Cooper szerint elképzelhetetlen, hogy agyhalott embereken bármit el lehetne érni elektromos idegstimulálással, mivel ez a technika eleve a működőképes agytörzsön alapszik. Ha nincs agytörzsi aktivitás, akkor nem fog működni a stimulálás sem.

A Bioquark kutatói szerint azonban működhet a technológia, hiszen az agyhalott páciensekben is maradnak még működőkées idegsejt-csoportok.

Tizenhárom év alatt született harmincnyolc tanulmány egybehangzóan kijelenti, hogy amennyiben az Amerikai Neurológiai Akadémia által leírt, agyhalálra jellemző kórképet vesszük figyelembe, akkor még egyetlen agyhalott ember sem nyerte vissza az agyi aktivitását. Dr. Charles Cox sebész szerint a Bioquark ötlete “nem a legőrültebb dolog, amit életemben hallottam, de a siker valószínűsége közel van a nullához.” Abban egyetért, hogy halál beállta után is lehet növeszteni a páciens bizonyos agyszöveteit petri csészében, de az őssejt-terápiával létrehozott neuronok nem maradnának életben a véráramlás leállása miatt.

A Bioquark azonban bizakodó, és nem adják fel, amíg a kísérleteket elkezdhetik. De még ha sikerrel is járnak, az sok kutató szerint inkább isteni csodának, mint technológiai előrelépésnek minősülne.



Forrás:
Kate Sheridan, Scientific American