Először figyelték meg egy exobolygó légkörét!

Egy nemzetközi csillagász csapat első alkalommal tudott erős bizonyítékokkal szolgálni egy exobolygó atmoszférájáról, amikor ragyogó vízmolekulákat észleltek a bolygó körül. A tanulmányban szereplő bolygó a WASP-121b, amely egy forró, Jupiter-típusú gázbolygó 880 fényévre a Földtől. Tömege 1,2 szerese, átmérője 1,9 szerese a Jupiternek. Csillagát 1,3 nap alatt kerüli meg.

A Hubble Űrtávcső és a Spitzer Űrtávcső infravörös képalkotó rendszerével a csapat el tudta különíteni azokat az elemeket, amelyek az exobolygó légkörét alkothatják, és meg tudták határozni ezen elemek hőmérsékletét. A bolygó hőmérséklete körülbelül 2700 C°, légköre pedig 1000 C°-al forróbb.

Dr. Tom Evans azt nyilatkozta, hogy a légkör felsőbb részei forróbbak voltak, mint az alsóbb rétegek. Ha fordítva lett volna, akkor a külső, hűvösebb rétegek meghatározott hullámhosszokban blokkolták volna az infravörös fényt. Általában, minél magasabban vagyunk egy bolygó felszínétől, annál hűvösebb rétegeket találunk, azonban a Föld esetében ez fordítva van, hiszen az ózonréteg elnyeli az ultraviola sugárzást.

A WASP-121b körüli atmoszféra arra utal, hogy a csillag fényének tetemes részét elnyeli valami. A ragyogó vízmolekulák egy tünete a felső atmoszféra felhevülésének, de nem okozója a magas hőmérsékletnek. A WASP-121b-nek nincs ózonrétege, de komplex molekulákban gazdag. Titánium oxid, vanádium oxid jelenlétére utalnak a kutatási eredmények, de további megfigyelések szükségesek, hogy ezt igazolják.

“Egyelőre csak alapfokú ismeretekkel rendelkezünk ezekről az atmoszférákról, szóval még rengeteg munka vár ránk, hogy megértsük a fizikáját és a kémiáját, hogy miért alakul ki sztratoszféra néhány forró bolygó körül, és miért nem néhány másik esetében” – mondta Dr. Evans. “Az első lépés az lesz, hogy meghatározzuk, mi okozza a sztratoszféra kialakulását – mi a titokzatos elnyelő anyag? És ugyanez az anyag nyeli el a fényt minden sztratoszféra esetében?”

Néhány modell arra utal, hogy ha az exobolygó erős sugárzásnak van kitéve, akkor kialakulhat körülötte sztratoszféra. Azonban egyelőre nem tudtak adatokkal szolgálni arról, hogy mennyi a valószínűsége ennek a világegyetemben.

Miután az exobolygók felfedezése már szépen halad, a következő nagy lépés ezen bolygók légkörének megállapítása és vizsgálata lesz. Ez az ismert exobolygók számának folyamatos növekedésével egyre könnyebb lesz, hiszen mindig több adat áll majd a csillagászok rendelkezésére, továbbá az új analitikai eszközök is új eredményekkel szolgálhatnak a közeljövőben.

 


Forrás: IFLScience