Kvízjáték – Harc az áltudományos mítoszteremtés ellen!
Az idei Zsoldos Péter Emlékév kapcsán egy kvízjátékkal készültünk nektek, amellyel letesztelhetitek magatokat, mennyire dőltök be az áltudományos mítoszoknak, városi legendáknak és tévhiteknek. A tizenhat részből álló igaz-hamis feleletválasztós tesztben találhattok könnyebb és nehezebb kérdéseket is.
Jó játékot kívánunk, az eredményeteket pedig megoszthatjátok a közösségi oldalakon.
1. Az Öt másodperces Szabály: ha az étel leesik a földre, de öt másodpercen belül felveszed, akkor még nyugodtan megeheted.
A mikrobák azonnal hozzáragadnak a földre ejtett ételhez, szóval jobb, ha lemossuk vagy kidobjuk.
2. A NASA 12 millió dollárt költött egy olyan toll kifejlesztésére, amivel a Föld körül keringő űrhajósok is tudnak írni. A szovjetek eközben ceruzát használtak.
A NASA-tól független, külsős cég fejlesztette ki a tollat egymillió dollárból, amiből aztán a szovjetek is rendeltek rengeteget. Ugyanis a ceruzáról használat közben lepattogó és lebegő, apró grafitszemcsék veszélyesek voltak.
3. Az űrben nincs gravitáció.
Gravitáció mindenhol van a világegyetemben. A Föld körül keringő űrhajósok azért látszanak súlytalannak, mert folyamatosan szabad esésben zuhannak, de mivel közben keringenek, ezért soha nem érnek földet.
4. Két klón soha nem lesz teljesen egyforma.
Egy ember fejlődését magzati kortól rengeteg dolog befolyásolja, nem csak a DNS. A klónok nem lennének egyformák, hiszen nem lehetne tökéletesen reprodukálni minden egyes apró körülményt a kilenc hónapos fejlődés során, kezdve az apró hőmérséklet változásoktól a magzattal érintkezésbe lépő mikrobákig, stb.
5. Kolombusz Kristóf győzte meg a középkori tudósokat arról, hogy a Föld gömbölyű.
A középkor tudósai tisztában voltak azzal, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű. Csupán arról folyt a vita, hogy Kolombusz számításai helyesek-e a Föld méretéről. A legendát, miszerint a középkor embere laposnak hitte a világot, az újkor gondolkodói terjesztették el.
6. Az alaszkai HAARP állomáson folyó kutatás nem titkos, nyílt napokat is tartanak, és iskolai kirándulásokat szerveznek az ott folyó kutatás megismerésére.
A HAARP állomással kapcsolatos összeesküvés elméletek kiindulópontja a vélt titkolózás, holott valójában csak szándékosan kihagyták a hozzáférhető kutatási anyagokat a cikkekből az összeesküvés elmélet kiagyalói.
7. A tér negyedik dimenziója az idő.
A negyedik dimenzió a tárgyak olyan kiterjedése (dimenziója), mely merőleges a másik három térdimenzióra. A három dimenzióban a három lehetséges irány: szélesség, hosszúság (vagy mélység) és magasság, melyekre a hétköznapi nyelvben a fel/le, balra/jobbra és előre/hátra fogalmakkal hivatkozunk. Ha a negyedik dimenzióról kívánunk beszélni, egy további fogalompárra van szükség. Az elfogadott nevek közé tartozik az ana/kata, a vinn/vout (Rudy Rucker elnevezése) és az üpszilon/delta. A negyedik dimenziót olykor az idő múlásával azonosítják, bár az idő nem a térbeli kiterjedésnek az iránya, hanem időbeli kiterjedést jelent. A következő térdimenzióra ilyenkor „ötödik dimenzió”-ként hivatkoznak. Ebből következik, hogy a köznapi értelemben vett világ három- és négydimenziós is lehet, attól függően, hogy az idő dimenzióját beleszámítjuk-e.
8. Az ember az evolúció csúcsa.
Nem, az elfogadott szemlélet az, hogy az evolúció folyamatát nem valami általános, folyamatos tökéletesedésnek fogjuk fel (az úgynevezett evolúciós létra elmélet), hanem állandó változásnak, amelynek iránya a mindenkori, változó környezeti feltételekhez való igazodás. Az evolúció során kétségkívül megfigyelhető egyfajta átlagos komplexitás-növekedés, de ez csak tendenciaként fogható fel, előfordulnak egyszerűsödéssel járó fejlődési folyamatok is. Az a kérdés, hogy melyik faj a legtökéletesebb - azaz a fejlődés csúcsa - értelmetlen; bárminemű ilyen osztályozás mesterséges. Minden olyan faj, amely jelenleg él, ugyanúgy sikeresen leküzdötte a nehézségeket az elmúlt 4 milliárd év alatt, mint a Homo sapiens.
9. Halálunk után minden abbamarad. A szívünk nem ver, nem keringeti tovább a vért, az idegek nem továbbítják az ingerületeket az agyba, az izmok nem húzódnak össze és ernyednek el, a testnek nincs szüksége több táplálékra. A vér megalvad, a bőr kiszárad. A szervezetben megmaradt energia hatására viszont a köröm és a haj továbbra is nő.
A köröm és a haj (szőr) nem nő tovább a halál után, csak a bőr kiszáradása és összezsugorodása miatt tűnik úgy, mintha a köröm és a szőr (pl a borosta) növekedett volna.
10. A Cigány nép (Romák) Indoeurópai nép, India az őshazájuk, onnan vándoroltak Európába.
Az idők folyamán sokan megpróbálták bebizonyítani a cigányok indiai eredetét, ezek a próbálkozások azonban mindig kudarcot vallottak, amikor a konkrét bizonyítékokra került volna sor. Azok a népek, amelyek állítólag rokonságban álltak a cigányokkal (mint pl. a dom, luri, gaduliya lohar, lambadi, banjara stb. népek), valójában semmilyen közös eredetet nem mutatnak velük. Az egyetlen, ami közös bennük, a nomád életmód és az általuk űzött foglalkozások ‒ csakhogy ezek a foglalkozások minden nomád népre jellemzőek. Minden ilyen elmélet kudarcának okozója az, hogy eleve rossz feltevésből indul ki, figyelmen kívül hagyja a cigány nép szellemi kultúráját, amely teljesen más eredetű, mint az indiai.
11. A vörösvérsejtekben érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. A vastartalom csökkenése oxigénhiányos állapotot idéz elő a szervezetben, aminek általános gyengeség, látásproblémák, hajhullás, koncentrációs zavarok, és sebgyógyulási nehézség lehet a következménye. Hogy pótolni tudjuk a vasveszteséget és javítsuk a vérünk oxigénszállító képességét, a legjobb, ha sok spenótot fogyasztunk, aminek az élelmiszerek között kiemelkedően magas a vastartalma.
Csalódniuk kell azoknak is, akik eddig a spenóttól reméltek popeye-i erőt, e főzelékféle vastartalma ugyanis éppen a tizede annak, mint amennyit a laikus közvélemény neki tulajdonít. A felelős egy XIX. századi német tudós, Emil von Wolff, aki egyszerűen rossz helyre írt egy tizedesvesszőt, amikor a spenót tulajdonságait tanulmányozta. A hibát már az 1930-as években tudományosan korrigálták - ám addigra már elterjedt mítosszá vált a spenót kivételesen magas vastartalma és így állóképesség-javító hatása.
12. Egy felnőtt ember szíve percenként hetvenszer ver. Általában minél kisebb állatról van szó, annál lassabban ver a szíve és minél nagyobbról, annál gyorsabban. A Kanári szíve például percenként huszonötöt dobban, az elefánté percenként ezret.
Minél nagyobb az állat, annál lassabban ver a szíve. A kanárié percenként ezret dobban, az elefánté percenként huszonötöt!
13. Kétszer nem csaphat ugyanoda a villám.
A villám ugyanoda is csaphat kétszer, főleg, hogy az előző csapás ionizálja a levegőt, ami pedig jól vezeti az áramot. Villámcsapás ellen úgy védekezhetünk a legjobban, ha kerüljük az exponált helyeket (hegycsúcs, hegygerinc, sík területek), a nedves talajt és vízfelületeket, valamint a kiugró sziklákat. És persze ne álljunk fa alá! Amennyiben van a közelben gépkocsi, bátran üljünk be, az ugyanis Farraday-kalitkaként megvéd minket. Ellenkező esetben guggoljunk le zárt lábakkal és térdekkel, illetve tegyünk a lábunk alá szigetelőréteget (ruha, esőköpeny).
14. A kínai Nagy Fal nem látható az űrből
Nem látható, mivel az túl keskeny, és a színe miatt nem valami egyszerű kivenni a környezetéből. Erről még Chris Hadfield kanadai űrhajós is írt a Twitteren. A Holdról is látható fal mítosza egyébként meglepően régi, az első írásos emlék róla 1754-ből származik, a Stonehenge feltárásával híressé lett brit régész, William Stukeley leveleiből. A dolgot a 19. század vége felé kezdték készpénznek venni tudományos körökben is, amikor a Mars csatornáinak esete (pár csillagász egy optikai illúzió áldozataként ilyen képződményeket vélt látni a bolygó felszínén) miatt általánosan elfogadottá vált, hogy az aránylag vékony, de hosszú dolgok jól láthatók bolygóközi távolságból is. 1932-ben aztán a Ripley's Believe or Not című népszerű amerikai magazin a köztudatba is átemelte a legendát.
15. Dél-Amerika felett van egy űrbéli Bermuda-háromszög
Dél-Amerika és az Atlanti-óceán déli része felett, úgy 200 kilométeres magasságban van egy zóna, ahol áthaladva a műholdak és a Hubble űrtávcső kikapcsolják a műszereiket, a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronauták pedig fura élményekről számolnak be. A zóna neve Dél-Atlanti Anomália, és a mérések szerint itt a leggyengébb a Föld mágneses mezeje. Korábban több műhold pusztult már el itt a kirívóan erős sugárzás miatt.
16. Közismert, hogy Albert Einstein, minden idők egyik legnagyobb fizikusa gyerekkorában rossz tanuló volt, sőt, éppen matematikából bukott meg az iskolában.
Einstein világéletében jó tanuló volt, matematikából és fizikából pedig már gyerekként kiemelkedően teljesített. Az viszont igaz, hogy a humán tárgyak, így a nyelvek és az irodalom nem érdekelték, emiatt akadt is egy kis problémája, de ezekből a tárgyakból sem bukott meg.
Share your Results: