Bemutatjuk az idei Zsoldos Péter-díjra jelölt regényeket!
Az alábbiakban bemutatjuk nektek az idei Zsoldos Péter-díjra jelölt, magyar, tudományos fantasztikus regényeket. Mint tudjátok, a díj átadására a HungaroConon kerül sor, szeptember 17-én, a TEMI Fővárosi Művelődési Házban.
2014 óta nem került kiosztásra a díj regény kategóriában, mert sajnos túl kevés nevezés érkezett az AVANA Egyesülethez, azonban idén a korábbi évek regényei is bekerültek a listába.
A regényeket (ahogy a kisregényeket vagy a novellákat sem) nem az AVANA Egyesület válogatja be, nevezi a díjra – a nevezést az író, a könyv kiadója, vagy akár egy olvasó is kezdeményezheti, amennyiben az megfelel a pályázati kiírásnak.
Ronil Caine (Zelnik Péter Zénó): Lilian
(Metropolis Media)
Egy japán cég titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Robert Turner amerikai multimilliomos a feltörekvő színésznőt, a csodálatos szépségű Liliant rendeli meg. A másolat tökéletes, és mesterségesen elfojtott emlékekkel, boldog tudatlanságban élvezi a nyaralást a megrendelővel, mit sem sejtve arról, ki is ő valójában. A projekt azonban félresiklik. A másolat emlékei kezdenek előjönni…
Ronil Caine lenyűgöző első regénye új színt hoz a science fiction zsánerébe egy friss, feszes és félelmetesen aktuális történettel.
“Feszesre fogott sci-fi, ami nem a megszokott klisékkel kooperál.” – letya.hu
John Cure (Győrffy-Kiss József): A fekete esernyős férfi
(Mogul Kiadó, Kódexfestő Könyvkereskedés Kft.)
1980-ban Dobogókőn egy magára hagyott gyereket találnak az erdőben. A kisfiú állami gondozásba kerül, ahol a nevelők legnagyobb döbbenetére furcsa dolgokat produkál: alvás közben lebeg az ágya felett, előre megjósolja a közeljövő eseményeit, valamint csupán az érintésével képes halott állatokat visszahozni az élők sorába. Aztán egy hideg, téli napon három öltönyös férfi elviszi magával…
2015-ben több magyar nagyvárosban ahogy a világ számos pontján különös hangokat lehet hallani. Az apokaliptikus hangról (Apokalipszis Harsonái) készült videók elárasztják az Internetet. A hangokat követően az esetek helyszínén minden alkalommal felbukkan egy titokzatos férfi, aki a legnagyobb melegben is fekete, jól szabott öltönyt és kalapot visel, kezében pedig egy fekete esernyőt tart.
A népszerű szerző, John Cure új regénye, izgalmakkal és különös eseményekkel teli misztikus sci-fi thriller, ami torkon ragadja, és egy pillanatra sem ereszti az olvasót.
(Publio) (2016-os jelölés)
A 2114-es év nyara másképp alakul Amelie Rose Anderson számára, mint ahogy tervezte. Amy mágusnövendék, a Római Egyetem Természetfeletti Tudományok Karának hallgatója, aki a tanévzáró után – hogy megspórolja az utazás költségeit – tündérösvényen próbál hazajutni Kolozsvárra. Sajnos az utazás balul sül el, és ő egy vámpírúr birtokára kerül, mint illegális határátlépő. Noha nem saját hibájából tévedt el, a következményeket mégis neki magának kell viselnie.
A lány először még az életétől is elbúcsúzik, de szerencséje és rátermettsége a halál torka helyett csodás kalandok felé sodorja, melyek során ő és társai az egész ismert világot fenekestül felforgatják. Képesek-e ádáz ellenségek, félretéve a gyűlöletet összefogni egy közös cél érdekében?
Briliáns logika, tiszta lélek, és az igazságba vetett hit elég-e, hogy legyőzzék a gonoszt, ki évtizedeken keresztül átverte a fél világot? Végül pedig, ha mindez sikerül esetleg, mégis hogyan tovább? Hogy kerül a képbe a kódex, a legyező, a kis fakereszt és az ezüstgyűrű? Ki kinek az emlékeit lopja el?
Mindez kiderül a könyvből.
(Metropolis Media, Galaktika XL 317.-318.)
A történet a XXI. században játszódó akció-krimi, amely összemossa a klasszikus fantasy és a sci-fi elemeket. Hősei mágikus hatalmú lények, hétköznapi vagy hétköznapinak látszó emberek és idegen lények, akik más, párhuzamos dimenziókból származnak.
A fantasy szál a tündérvilágot jelenti, a sci-fi azt, hogy a történet párhuzamos univerzumokban játszódik.
A modern fizika azt állítja, hogy a világ egy multiverzum, amely párhuzamos univerzumok végtelenjéből áll, amit az emberi értelem felfogni is alig bír.
A tündérvilág pusztán egy rétege a teljes valóságnak, ahogyan az embervilág is. Együtt léteznek, és az emberek egykor hétköznapi kapcsolatban éltek a tündérvilággal. Aztán jöttek a feledés évei, amikor az ember azt akarta hinni, hogy egyedüli teremtmény, a világ egyeduralkodója. Ma azonban változik a helyzet. A homály csökken, a fátyol fellibben. Sokfélék vagyunk, és nem mindannyian emberek. Vagy nem teljesen emberek. Talán földi tündérek, mágusok, talán idegen világokból érkezett lények leszármazottai élnek köztünk akik az emberi fajjal keveredtek az évezredek során, de a genetika érdekes dolog. Azt hihetnénk, hogy a különleges lények génállománya teljesen felhígult mostanára, ám éppen ellenkezőleg: van akiben ez a génállomány éppen mostanra erősödött fel.
Az Új Galaxis Antológia egy korábbi interjúját itt olvashatjátok az írónővel.
(Metropolis Media)
Egy kanadai nemzeti parkban minden fa és bokor levélzete elszárad. A jelenség először csupán érdekes anomália, de aztán egyre aggasztóbb méreteket ölt. A tudósok kiderítik, hogy egy primitív, ám annál hatékonyabb, vírusnál is kisebb kórokozó áll a háttérben, amely ellen bolygónk növényvilága egyszerűen nem tud védekezni.
A növények pusztulásának azonban végzetes következményei lehetnek: ha nem kötik meg többé a szén-dioxidot, és nem termelnek friss oxigént, minden élet kihal a Földön.
A kutatók nem adják fel a harcot, új, ellenállóbb növényeket kísérleteznek ki, és még az emberek számára is kidolgoznak egy oltóanyagot. Csakhogy nem számolnak a katasztrofális mellékhatásokkal.
“Remélem, hogy a jövőben még olvashatok tőle valami hasonló “gyógyszervegyészeti” alapokon nyugvó, izgalmas sci-fit.” – letya.hu
Havasréti József: Űrérzékeny lelkek
(Magvető) (2015-ös jelölés)
Az ember valóban nincs egyedül a világűrben. E felismerésre jutnak az Űrérzékeny lelkek szereplői, akik egy kalandos életű orosz orvos A. J. Suler titokzatos munkásságának bűvkörébe lépve nyomoznak egy balul sikerült pszichedelikus kísérletsorozat túlélői és következményei után.
Szibériától Moszkván és Budapesten át Kaliforniáig. A fordulatokban és csavarokban gazdag könyv markáns utalásai ellenére sem science fiction inkább kalandos művészregény dokumentarista betétekkel; elfojtott vagy veszélyesnek bélyegzett szellemi törekvések felszíni megtestesülése.
(szerző – adamobooks)
Az apokalipszis úgy kezdődött, hogy egy tavaszi napon hirtelen, minden előzmény nélkül elsötétült az égen a Nap. Majd pár perc múlva ismét fény öntötte el a világot, ami addigra teljesen kifordult önmagából. Az emberiség pedig felnézve az égre azt látta, hogy valamilyen ismeretlen erő kiszakította a Földet a megszokott három dimenziós téridőből. Szó szerint kifordítva körülötte a teret, bezárta a bolygót egy téranomáliába. Ennek neve: bendő. A közepén lebeg a Zenit, egy hatalmas űrjármű, ami lámpaként világítja be a tartályvilág homorú felszínét. És az utasai nem óhajtanak szóba állni a megdöbbent emberiséggel, makacs hallgatásba burkolózva.
Ez a történet arról szól, mi történik ezután, az első hetekben Magyarországon és a világban, de főként Békéscsabán, a regény fő helyszínén, miközben az emberiség megpróbál kezdeni valamit a lehetetlen helyzettel. A rendkívüli és egyre tragikusabb eseményeket egy Kovács Zoltán nevű rejtélyes férfi meséli el, aki után több nagyhatalom titkosszolgálatai is elkezdenek érdeklődni, mikor kiderül, hogy jóval többet tud az ügy hátteréről, mint amennyit hajlandó lenne bárkinek is elárulni.
A műben minden helyszín valós, a szereplőket pedig élő személyekről mintáztam. Ha legközelebb felnézel az égre, ahol a Nap, a Hold, meg a csillagok helyett a földboltot látod a magasban, te már tudni fogod, hogy elkezdődött: az apokalipszis!
(Metropolis Media)
Béri “Balogh” András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része.
A kormány maradéka azonnal kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé, kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli irányt “nyeri meg”, egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon.
Az apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk, meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát, vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb világvégével kombinálva.
Molnár Csaba: A széttört idő legendája
(Metropolis Media)
Párizs, 1463 – A Châtelet tömlöcében Villon raboskodik, halálos ítéletének végrehajtására várva…
Anglia, 1912 – Tatiana Kensington Burroughs, a Kensington-major úrnője New York-i utazást tervez a kor legnagyobb és legmodernebb óceánjáróján, a Titanicon…
Actiumi-öböl, i. e. 31 – A Marcus Vipsanius Agrippa által vezetett hadiflotta felsorakozik, hogy megakadályozza Antonius és Cleopatra szökését Görögországból…
London, 2018 – Adam Banks antikváriustól, az SAS valamikori ezredesétől elrabolják legértékesebb kincsét, az időkristályt…
2018. június 7-én megáll az idő a Földön!
A köztes világ alakváltói, az időn kívül létező primorok azonban adnak egy utolsó esélyt néhány kiválasztottnak, hogy megfordítsák az emberiség sorsát. A tét nagy, az idő rövid: mindössze néhány órájuk van a feladat végrehajtására…
Miként kapcsolódik a történetbe az ókori Római Birodalom és Marcus Vipsanius Agrippa, a középkori Párizs és François Villon, illetve a Titanic katasztrófája? Molnár Csaba idősíkokon átívelő, pörgős, izgalmas kalandregényéből mindez kiderül.
Turcsányi Ervin: A Seol bolygó foglyai
(Püski Kiadó) (2016-os jelölés)
Ha egészen röviden akarnám meghatározni e könyv lényegét, akkor az így hangzik: Virtuális térben kibontakozó erkölcsfilozófiai parabola. Ha az olvasó számára fogyasztható formába szeretném önteni előzetes ismertetőmet, akkor már be kell mutatnom a háttérben meghúzódó eszme vonulatot is, történetesen azt, hogy mit jelent az emberiségnek a Seol fenyegetése, akár már itt ezen a bolygón, ahol élünk. Az emberiség fészke, a Föld.
Itt, az égbolt féltő védelmében fejlődött ki teste és lelke, itt nőtt nagyra szelleme, innen szárnyal föl képzelete a mindenségbe. A kérdés: mennyire sérülnek nagyratörő vágyait űzve féltett, törékeny létét oltalmazó értékei. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen itt, egyetlen hazájában is már számtalanszor felelőtlenül veszélybe sodorta őket.
Ezen könyv arról szól, miként menti meg egy maroknyi számkivetett közösség a lelkét azzal, hogy a Seol minden kísértése ellenére kitart őseitől örökölt támaszai: a hit, a remény és a szeretet mellett.
Vékony Krisztián: Sors-algoritmus
(Metropolis Media)
Bánfalvy Réka úgy éli az életét, hogy azt hiszi, minden, amit tesz, a saját döntése. A világon több mint kilencmilliárd ember pontosan ugyanígy gondolja, de valójában mindenki téved. A kilencvenes években egy cseh matematikus létrehozott egy képletet, amely képes felfedni az emberiség jövőjét, a látottak azonban elborzasztották.
A jóslat tudatában egy maroknyi csoport megalapította a JövőVédelmet, a titkosan működő, föld alatti ügynökséget, melynek egyetlen feladata: biztosítani a jövőt, ezzel megelőzve a világ pusztulását. A Sors-algoritmus c. regény központi tárgya az életbe való mesterséges beavatkozás kérdése.
Lehetséges-e a matematika segítségével megjósolni, majd befolyásolni a jövőt? Mindez milyen hatással van a jelenre? Mi van akkor, ha a jelenben történő bizonyos események miatt jövő mégsem teljes egészében feltérképezhető? Vékony Krisztián Budapesten játszódó regényének szereplői is szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. De vajon a válaszokat is megtalálják?
Michael Walden (Waldmann Szabolcs): Eshtar – Első könyv
(Metropolis Media)
Leigázott távoli galaxisok szenvednek a világ legfélelmetesebb és legkönyörtelenebb lényei, a Férgek elnyomásától. Ők a világmindenség ismeretlen korból származó ádáz urai, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy a maguk kedvére formáljanak egész csillagrendszereket, ha kell, kultúrákat, népeket, sőt teljes civilizációkat pusztítva el.
A Földön minderről egyelőre mit sem sejtenek, ahogy a Férgek sem törődnek ezzel a távoli sárgolyóval. Csakhogy pont itt, a galaxis peremvidékén születik meg az a hős, aki végre reményt nyújthat a kíméletlen lények által pusztulásra ítélt civilizációk számára.
Vittorya egyelőre egy teljesen átlagos földi egyetemista, aki imád pasizni és szórakozni, ahogy egy huszonéves lánytól elvárható. Csakhogy történik valami, ami fenekestül felforgatja nemcsak az ő életét, hanem általa a kozmosz világát is.
Ha tetszett Az éhezők viadala és a Dűne, akkor ezt imádni fogod!
Michael Walden (Waldmann Szabolcs): Eshtar – Második könyv
(Metropolis Media)
A történet folytatódik. Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást.
Mikael és Arkady, négyszáz évvel később, más jellegű problémákkal néznek szembe: a politikai elit ellenük fordul, miközben több fronton kénytelenek háborút folytatni. Dareeos titkos flottája délen partra száll, és népirtásba kezd Új-Alexandriában, egy rejtélyes Sötét Apostol vezetésével; északon pedig maga a sötét nagyúr rombolja porig az útjába kerülő városokat.
Vittoryát útja a Föld múltjába vezeti, ahol segítségére siet Gilgames, Uruk királya, és ketten megdöntik a Férgek földi szolgájának, Aggának zsarnoki uralmát Mezopotámia felett.
Idővel fény derül rá, hogy minden esemény egyetlen rendszer részét képezi, melyet egy titokzatos időutazó tart a kezében.
Az SF-et fantasyelemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.
