Ma 150 éve született Marie Curie

Nagy szerencsének foghatom föl, hogy Madame Curie-vel húsz évnyi fenséges és felhőtlen barátság köt össze. Ez alatt csak egyre jobban csodáltam emberi nagyszerűségét. Ereje, tiszta akarata, önmagával szembeni szigora, objektivitása, romolhatatlan ítélőképessége – mindezen erények ritkán lelhetők fel egyetlen személyiségben…

Albert Einstein Marie Curie-ről

 

Marie Salomea Skłodowska 1867. november 7-én született Varsóban, az Orosz Birodalomban. Huszonnégy éves koráig élt itt, de egyáltalán nem mondhatjuk, hogy könnyű gyermekkora lett volna. Ugyan értelmiségi, tanító családba született, de tizenkét éves korában elveszítette édesanyját (tuberkulózis vitte el), majd két évvel később legidősebb nővére is meghalt. Marie ugyan kiváló eredménnyel érettségizett, mégsem vették fel a varsói egyetemre, mert nő volt, továbbá lengyel származása miatt is hátrányos megkülönböztetésben részesült.

 

A fiatal Marie

 

Később nővére, Bronisława hívására Párizsba utazott, ahol gyakorlatilag egy új világ kapu nyíltak meg számára. 1891-ben a Párizsi Egyetem természettudományi karán kezdte meg tanulmányait, és matematikát, fizikát és kémiát tanult. Két évvel később már diplomát szerzett fizikából, egy évre rá matematikából diplomázott, és munkát kapott professzora, a később Nobel-díjban részesült Gabriel Lippmann laborjában. Ekkor találkozott Marie egy összejövetelen Pierre Curie-vel.

1894-ben Marie hazalátogatott Varsóba, abban a reményben, hogy hazájában folytathatja kutatómunkáját, azonban párizsi diplomája és kutatómunkája dacára még mindig elutasították női mivolta miatt. Ez után visszatért Párizsba, és 1985-ben összeházasodtak Pierre-rel. Házasságukból két leánygyermek született: Iréne (1897) és Éve (1904).

Madame Curie az uránsugárzás (egy, korábban már Henri Becquerel által leírt jelenség) vizsgálatával szerzett magának hírnevet. Elektrométerrel vizsgált uránsókat, és felfedezte, hogy a sugárzás miatt az uránminta körüli légtér elektromosan vezetővé válik. Felfedezte, hogy az urán aktivitása az uránminta mennyiségétől függ, kimutatta, hogy a sugárzás magukból az atomokból ered.
Kutatási eredményeit gyorsan legépelte, majd professzora, Gabriel Lippmann az Akadémia elé vitte, azonban kiderült, hogy a német Gerhard Schmidt ugyanezt a felfedezést már két hónappal korábban a nyilvánosság elé tárta Berlinben. Viszont Marie Curie kutatása egy mondattal túllépett Schmidt eredményein. Az uránszurokérc és a kalkolit összehasonlítása közben állapította meg “…hogy ez a két ásvány olyan elemet tartalmazhat, ami sokkal aktívabb, mint az urán.”

 

Marie és Pierre Curie

 

Pierre Curie fellelkesült felesége eredményei láttán, és ideiglenesen abbahagyta a kristályokon megkezdett munkáját, hogy segíthessen Marie-nak. Ennek a közös munkának a gyümölcse a polónium 1898-as felfedezése, majd a rádiumé 1898-ban. 1903-ban Madam Curie megkapta doktori címét, amellyel nőként első lett Franciaországban. Ugyanebben az évben megkapta a fizikai Nobel-díjat, megosztva férjével és Henri Becquerellel. Csak Henri Becquerel tudott személyesen megjelenni Stockholmban, hogy átvegye a díjat, ugyanis a Curie-házaspár meglehetősen szerény körülmények között élt. A Nobel-díj honoráriumának rájuk eső részéből felújították párizsi lakásukat, a maradék pénzt pedig elosztották a rászoruló diákok és ismerősök között. Azonban a Nobel-díj világhírnevet is hozott számukra, hiszen Marie Curie volt az első női díjazott.

1906-ban tragédia történt: Pierre Curie egy utcai balesetben elhunyt: egy lovaskocsi elütötte. Halála mélyen lesújtotta Marie-t, egyedül kellett tovább nevelnie két lányukat, egyúttal átvennie férje professzori pozícióját a Sorbonne Egyetemen. Ő lett a Sorbonne első női professzora.

Négy évvel férje halála után Madam Curie kapcsolatba bonyolódott egy Paul Langevin nevű fizikussal, aki már különvált feleségétől, ám hivatalosan még nem váltak el. Amikor napvilágra került viszonyuk, botrány lett belőle, és Curie-t házasságrombolónak bélyegezték. Megerősödtek olyan hangok, amelyek lengyel származása miatt tekintettek rá gyűlölettel, és pletykálkodni kezdtek esetleges zsidó gyökereiről is.

Albert Einstein ekkor írta neki híres levelét, amelyben támogatásáról biztosítja Madame Curie-t. Einstein azt írta: „Meggyőződésem, hogy Ön következetesen figyelmen kívül hagyja ezt a csőcseléket. Bárki ezek közül nem több a hüllőknél”

 

Albert Einstein levele Marie Curie-nek

 

A botrány dacára 1911-ben a svéd királyi Tudományos Akadémia neki ítélte a kémiai Nobel-díjat a rádium és polónium felfedezéséért és tanulmányozásukért. A díj átvétele után egy lengyel delegáció megpróbálta hazacsábítani Madame Curie-t, de ő nemet mondott.  Franciaországban tető alá hozta a Rádium Intézet megalapítását (ma a nevét viseli), amely még négy Nobel-díjas tudóst adott a világnak köztük Madame Curie lányát, Iréne-t.

Marie Curie az első világháborúból is kivette a részét: mobilis radiográfikus, diagnosztikai eszközöket tervezett, amelyekkel könnyebb volt kivizsgálni a katonák sebesüléseit a csatatéren, valamint saját és férje arany Nobel-medálját is háborús célokra adományozta.

 

Az 1911-es kémiai Nobel-díj

 

A háború után is folytatta munkáját, egészen haláláig. Abban az időben még nem tudtak a radioaktív sugárzás egészségre gyakorolt romboló hatásáról, így Madame Curie nem tudhatta, hogy munkájáért lassan az életével kell fizetnie. Szervezete folyamatosan gyengült, míg végül 1934. július 4-én aplasztikus anémiában hunyt el egy kelet-franciaországi szanatóriumban. Előbb férje mellett, a sceaux-i temetőben helyezték nyugalomra, majd 1995-ben a párizsi Panthéonban helyezték el mindkettejüket. Marie Curie volt az első nő, akit saját munkája elismerése miatt helyeztek el a Panthéonban.

Illyés Gyula is megemlítette Naplójegyzeteiben a Curie-házaspár párizsi sírját:

És hogy mi a sugárzás, erről félelmesen szép példázatot hallottam Zsebők Zoltán barátomtól, a röntgen-professzortól. Párisban járva két ízben is felkereste a Sceaux-i temetőben a Curie-házaspár sírját. Már évtizedek óta fekszenek a nedves földben, sejtjeiket régen elbomlasztotta a halál. De a sok évtizedes munka közben a rádiumsugárzás végleg beépült csontjaikba, ma is ott van, és jelzi sírhelyüket. Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír: egy egyszerű Geiger-Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót. Az ionizáló sugárzás törvényei szerint 1580 esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Curie-házaspár sírjából érkező jelek erőssége felére csökkenjen.


Forrás:

Monsooninfo.blog.hu

Wikipédia

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: