Ilyen volt 2017 a tudomány szemszögéből

A 2017-es esztendő bővelkedett tudományos áttörésekben és ígéretes kutatásokban, fejlesztésekben. Az alábbiakban összegyűjtöttünk nektek egy kis emlékeztetőt, hogy mire lehetünk büszkék az idei évből.

A bővebb cikkekért kattintsatok a címekre.

 


Programozható, alakváltó fémek

 

A Sussex Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói elektromos töltésekkel képesek voltak manipulálni folyékony fémet, hogy egyszerű, kétdimenziós alakzatokat öltsenek, például betűket. A csapat eredményei rendkívül ígéretesek voltak azon a területen, amely egy újfajta, programozható anyag létrehozását tűzte ki célul. Új lehetőségek nyílhatnak meg a robotika és a kijelzők terén.

 

 


Ember-sertés kimérák

 

Az eddig csak science-fictionnek számító keresztezés most valósággá vált, ugyanis a san diegoi Salk Intézet biológusai emberi és sertés DNS-ből hoztak létre embriókat, vagyis kimérákat alkottak. A kimérák négy hétig növekedhettek, mielőtt megsemmisítették őket.

 

Az egyik emberi kiméra

 


Letették az első “űrnemzet” alapjait

 

A hangzatos Asgardia nevet kapott projekt az ígéretek szerint egy valódi, az ENSZ által elismert új nemzet megalapítását tűzte ki célul, amelynek hivatalosan a világűrben, bolygó körüli pályán lett volna a “felségterülete”, egy ahhoz hasonló űrállomáson, mint amit az Elysium című filmben láthattunk.

 

 


A Google mesterséges intelligenciája megalkotott egy másik MI-t

 

Az idei I/O Google konferencián a cég vezetője, Sundar Pichai megemlített egy AutoML neurális hálózatot (automatic machine learning), amely több rétegnyi komplex kódot és algoritmust generál, hogy megtanulja a környezetét. Normál esetben ezeknek a rétegeknek a megalkotása – lényegében az MI szegmensei – emberi beavatkozást igényel, és sok időbe telik. Azonban a Google fejlesztői ezt a feladatot a már meglévő mesterséges intelligenciára bízták, az MI alkotta meg a saját rétegeit, sokkal gyorsabban és hatékonyabban, mint amire ember képes volt.
Vagyis az MI saját maga alkotójává vált.

 

 


Véget ért a Cassini űrszonda küldetése

 

A Cassini űrszonda, pontosabban a Cassini-Huygens szondapáros a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség közös küldetése. 1997. október 15-én indították, 2004. július 1-jén érkezett meg és állt Szaturnusz körüli pályára. Az ESA Huygens szondája 2005 januárjában sikeresen leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra. 2017. szeptember 15-én befejezte a küldetését azzal, hogy belemerült a Szaturnusz légkörébe, és ott megsemmisült.

 

 


Újrahasznosított rakétát lőtt fel a SpaceX

 

A Falcon-9 rakéta egyedülállóan képes visszaereszkedni a légkörbe és leszállni, ahogy azt már korábban is bizonyította (igaz, történtek balesetek és volt kudarccal végződött leszállás és felszállás is, de ez mégiscsak egy vadonatúj technológia).

 

 


Hét Föld-méretű bolygót találtak egyetlen csillag körül

 

A bolygók a TRAPPIST-1 csillag körül keringenek, amely egy kicsi, hűvös törpecsillag 40 fényévre. Tömege mindössze 8 százaléka a Napunknak, és 11%-a a sugarának, tehát körülbelül Jupiter-méretű. Tavaly fedeztek fel három, feltehetőleg kőzetbolygót, de most négy újat találtak.

 

 


Teljes napfogyatkozás volt Amerikában

 

Augusztus 21-én teljes napfogyatkozás volt látható egy keskeny sávban az USA teljes szélességében. 1991-ben, Hawaiiról láthattak utoljára az amerikaiak teljes napfogyatkozást, a kontinensen a legutóbbi 1979-ben történt. A napfogyatkozást az alábbi államokban lehetett megfigyelni: Dél-Karolina, Észak-Karolina, Georgia, Tennessee, Kentucky, Missouri, Illinois, Kansas, Nebraska, Wyoming, Idaho, Oregon, Iowa és Montana.

 

 


Kvantum-teleportálás az űrbe és vissza

 

Kínai tudósok a kvantum-összefonódás elméletét felhasználva közvetítettek adatot 1200 kilométerre az űrbe, sokkal messzebb, mint korábban.

 

 


Felfedezték a fémes hidrogént

 

A nagy nyomáson és rendkívül alacsony hőmérsékleten létrehozott szilárd, fémes hidrogénben hatalmas lehetőségek rejlenek. Rakéta-üzemanyagként háromszor akkora potenciál rejlik benne, mint a jelenleg használt folyékony halmazállapotú üzemanyagban.

 

 


Elon Musk bejelentette terveit a Mars kolonizálásáról

 

A SpaceX vezérigazgatója a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson beszélt, Adelaide-ben, Ausztráliában. Már korábban is beszélt az ItS-ről (Interplanetary Transport System), arról az új, óriásrakétájáról, amelyet a Mars kolonizálásához használna, de most újabb, részletesebb információk láttak napvilágot.

 

 


Először figyelték meg egy exobolygó légkörét

 

Egy nemzetközi csillagász csapat első alkalommal tudott erős bizonyítékokkal szolgálni egy exobolygó atmoszférájáról, amikor ragyogó vízmolekulákat észleltek a bolygó körül. A tanulmányban szereplő bolygó a WASP-121b, amely egy forró, Jupiter-típusú gázbolygó 880 fényévre a Földtől. Tömege 1,2 szerese, átmérője 1,9 szerese a Jupiternek. Csillagát 1,3 nap alatt kerüli meg.

 

 


Időkristályok

 

Kutatók létrehoztak egy korábban csak hipotetikus anyagot, az időkristályt, amely szerkezetét tekintve sosem éri el a stabil egyensúlyi állapotot, ezért folyamatos mozgásban marad, anélkül, hogy energiát venne fel.

 

 


Bárány-embriókat neveltek mesterséges méhben

 

A philadelphiai Gyermek Kórház kutatói mesterséges méh-zsákokat hoztak létre, amelyben bárány embriókat neveltek. Az embriók négy hetes kort értek meg. A kutatók remélik, hogy hasonló technológiát tudnak kifejleszteni emberek számára is az elkövetkező öt évben.

 

 


Összeolvadó neutron-csillagok gravitációs hullámait észlelték

 

A gravitációs hullámok felfedezéséért adták át idén a fizikai Nobel-díjat. Ebben az úttörő kutatásban az egyik legnagyobb felfedezés volt az, amikor a LIGO, az MIT, a Caltech és számos további intézet kutatói észlelték két, összeolvadó neutron-csillag gravitációs hullámait. Az összeolvadás 130 millió éve történt, és olyan energiákat szabadított fel, amely a legnehezebb természetesen előforduló elemeket hozza létre az univerzumban: aranyat, platinát és ólmot.

 


 

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: