TOP 10 hölgy a tudomány világából

Oldalunk ezen összeállítással kíván boldog nőnapot minden kedves női olvasónknak!

Ha tudósokról van szó, általában mindenkinek egy fehér köpenyes, ősz halántékú férfi, esetleg Einstein híresen kócos ábrázata ugrik be. A tudomány és a tudós fogalma az évezredek alatt összeforrt a férfi nemmel, holott számtalan bátor, intelligens, korával dacoló nő tett hozzá hatalmas életművet az emberiség tudásához. Marie Curie-t mindenki ismeri, Dian Fossey neve is általában ismerősen cseng sokaknak, de az átlagember gyakran nem tud több nevet felsorolni, ha tudós nők nevét kérik tőlük.

Pedig rengetegen voltak és vannak, és reméljük, a jövőben is inspirálni fogják a tudomány iránt érdeklődő lányokat.

 


Marie Curie (1867 – 1934)

 

Marie Curie a világ leghíresebb női tudósa, tavaly novemberben születésének 150. évfordulója alkalmából szenteltünk neki egy cikket.
A lengyel születésű Marie Salomea Skłodowska Párizsban végezte egyetemi tanulmányait, matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1895-ben összeházasodtak férjével, Pierre Curie-vel, akivel közösen fedezték fel a polóniumot 1898-ban, majd a rádiumot. Madam Curie elsőként kapta meg nőként a doktori címet Franciaországban, majd ugyanebben az évben megkapta a fizikai Nobel-díjat, megosztva férjével és Henri Becquerellel. Azonban férje halála után, 1911-ben ismét megkapta a Nobel-díjat, ezúttal a kémiait a rádium és polónium felfedezéséért. Megalapította a Rádium Intézetet, a világháborúban pedig mobil, radiografikus diagnosztikai eszközöket tervezett, amelyekkel könnyebb volt kivizsgálni a katonák sérüléseit a fronton.
A radioaktív sugárzás miatt szervezete folyamatosan gyengült, és végül, 1934 júliusában aplasztikus anémiában elhunyt.

 

 


Rosalind Franklin (1920 – 1958)

 

Rosalind Franklin angol kémikus és röntgenkrisztallográfus volt, munkája nélkülözhetetlen volt a DNS és a vírusok kutatásában. Jómódú zsidó családból származott, már gyerekként élénken érdekelték a természettudományok. 1945-ben doktorált fizikai kémiából a Cambridge-i Egyetemen.
Ő készítette a londoni King’s College-ben a “Photograph 51” nevű, híres képet a DNS-ről, amelynek során felfedezte annak jellegzetes, kettős spirál-alakját.
Sajnos nem érhette meg, hogy Nobel-díjat kapjon a DNS felfedezésében betöltött szerepéért, ugyanis 1958-ban elhunyt rákban. A kutatásban részt vevő társai 1962-ben kaptak orvosi Nobel-díjat. Ugyancsak Nobel-díjat 1982-ben kapott Aaron Klug, aki Franklin megkezdett és félbehagyott munkáját folytatta a vírusok molekuláris struktúráiról.

 

 


Lise Meitner (1878 – 1968)

 

Lise Meitner osztrák atomfizikus 1901-ben kezdte meg tanulmányait a Bécsi Egyetemen fizika, matematika és filozófia szakon, egyik tanára maga Ludwig Boltzmann volt. Lise Meitnert a radioaktivitás foglalkoztatta, doktorálása utána 1096-ban szeretett volna csatlakozni Marie Curie-hez Párizsban, de ez nem sikerült neki. Bécs után 1907-ben Berlinbe ment, ahol Otto Hahnnal 30 éven át együtt dolgozott. Poroszországban abban az időben nők nem tanulhattak egyetemen, az épületbe mindig a hátsó ajtón léphetett be, és nem látogathatta az előadótermeket. Csak 1909-től engedélyezték a nők tanulmányait.
Meitner és Hahn közösen fedezték fel a radioaktív visszalökődést és a radioaktív atommagokat. Meitner megismerkedhetett Einsteinnnel, Marie Curie-vel és Max Planck asszisztenseként is dolgozhatott.
1917-ben Lise Meitner felfedezte a protaktínium-231 izotópot. 1918-ban saját radiofizikai részleget kapott a Vilmos Császár Kémiai Intézetben. 1923-ban Auger előtt fedezte fel az Auger-effektust – amit mégis Pierre Victor Augerről neveztek el…
A náci hatalomátvétel után Svédországba menekült, ahol 1939-ben közzétette elméleteit a maghasadásról. Számításai alapozták meg az atomfegyverek és az atomenergia felhasználását célzó eszközök fejlesztését. Az atombomba fejlesztésekor folyamatosan felkérték, hogy vegyen részt a kutatócsapatban, ő azonban visszautasította, mert nem akart fegyverfejlesztésben részt venni.

 

 


Ada Lovelace (1815 – 1852)

 

Augusta Ada King, Lovelace grófnője angol matematikus és írónő volt. Apja nem más volt, mint Lord Byron, Ada volt az egyetlen törvényes gyermeke, de ez gyermekkorát tekintve nem volt túl agy előny, ismerve Byron zabolázhatatlan természetét. Anyja azért oktatta matematikára a kicsi Adát, hogy megakadályozza, hogy olyan őrült legyen, mint amilyennek az apját tartotta. Ez a korai matematikai nevelés vezetett oda, hogy fiatal korában igazi zseninek számított.
Ő készítette a leírást Charles Babbage első mechanikai számítógépéhez, valamint állítólag nevéhez fűződik a géphez készült programok megalkotása – tehát Ada Lovelace lehetett az első programozó a történelemben. Ez egyébként vitatott, egyesek szerint Babbage írta a programokat, Ada “csak” ellenőrizte őket, és hibákat javított bennük, amit a levelezésük is alátámaszt.
1835-ben házasodott össze William Kinggel, akivel három gyermekük született. Nagyon fiatalon, 36 évesen hunyt el méhrákban.
1980-ban programozási nyelvet neveztek el róla (Ada nyelv), a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramos címkén pedig az ő képe látható.

 

 


Dorothy Hodgkin (1910 – 1994)

 

A Kairóban született Dorothy Crowfoot Hodgkin Oxfordban kezdett érdeklődni a krisztallográfia iránt, majd Cambridge-ben elkészítette az első röntgendiffrakciós felvételeket a pepszin nevű fehérjéről. Dolgozott a penicillin szerkezetének elemzésén, 1948-ban elkészítette az első felvételt a B12 vitaminról, 1969-re pedig befejezte az inzulin háromdimenziós elemzését is. A B-12 vitamin szerkezetének meghatározásáért kémiai Nobel-díjat kapott.

 

 


Barbara McClintock (1902 – 1992)

 

Barbara McClintock az 1920-as években botanikával foglalkozott a Cornell Egyetemen, ekkor kezdett el érdeklődni a genetika iránt. A kukorica citogenetikáját kutatta, ő készítette a kukorica első genetikai térképét.
Felfedezte, hogy a gének tudnak mozogni a kromoszómákban és a kromoszómák között, azonban ez az elképzelés nem fért bele a genetika akkori világképébe, és figyelmen kívül hagyták. Az 1970-es években aztán a fejlett molekuláris eszközök igazolták az elméletét, ezeket az ugráló géneket pedig a mikroorganizmusoktól kezdve az emberig számtalan élőlényben megtalálták. 1983-ban kapott Nobel díjat a felfedezéséért.

 

 


Hedy Lamarr (1914 – 2000)

 

Hedy Lamarr a bizonyíték arra, mekkora ostobaság az a közkeletű nézet, hogy egy okos nő nem lehet gyönyörű, illetve egy gyönyörű nő nem lehet okos.
A Bécsben született Hedwig Eva Maria Kiesler nem járt iskolába, házitanítók oktatták, majd 16 évesen egy színiiskola növendéke lett. Világhírű lett egy Extázis című 1933-as filmmel, amelyben közelről mutatták Hedwig arcát orgazmus közben, majd egy úszójelenetben meztelenül mutatkozott – a világon elsőként.
A tudomány mindig is érdekelte, de fegyvergyáros férje révén a fegyverek tervezésével, modern hadi technológiával is megismerkedett. Ausztria német megszállásakor azonban elszökött férjétől, Londonba ment, majd onnan az Egyesült Államokban. Ekkor választotta művésznevéül a Hedy Lamarr nevet, és szerződést kötött a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióval, szépségével és kisugárzásával mindenkit elvarázsolt a mozivászonról, divathullámot indított.
A második világháborúban a híradásokból megtudta, hogy a szövetségesek sok torpedót veszítenek. Szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel egy hatékonyabb torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló eszközt javasoltak. A torpedók rádióvezérlését könnyű volt megzavarni, ezért azt találták ki, hogy a frekvenciát gyorsan váltogassák az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével. A találmányt 1940 végén benyújtották az Országos Feltalálói Tanácshoz, 1942-ben pedig szabadalmat kapott.
Ezt az egyidejű frekvenciaváltást végül a világháborúban nem alkalmazták, utána azonban széles körűen elterjedt. Manapság mobiltelefon-rendszereknél, bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák.

 

 


Sally Ride (1951 – 2012)

 

Dr. Sally Kristen Ride az első amerikai űrhajósnő, és nem mellesleg asztrofizikus. 1975-ben doktorált a Stanford Egyetemen, majd 1978-ban jelentkezett a NASA hirdetésére, amelyben női fizikusokat kerestek. 8000 jelölt közül választották ki, és a Lyndon B. Johnson űrközpontban részesült kiképzésben. Összesen 14 napot töltött a világűrben, repült az űrsiklóval, egyetlen nőként használta a Canadarm nevű robotkart, amelynek kivitelezésében is szerepe volt. Űrhajós pályafutása végén, 1989-ben fizikaprofesszor lett a Kaliforniai Egyetemen, és a Kaliforniai Űrintézet igazgatója lett.

 

 


Dian Fossey (1932 – 1985)

 

Dian Fossey amerikai etológus Marie Curie mellett a másik női tudós, akinek a neve a széles közönség számára is ismert. Ebben nem kis szerepe volt sajnálatos módon erőszakos halálának, valamint az életéről, Sigorney Weaver főszereplésével készült film, a Gorillák a ködben.
1963-ban utazott ki először Afrikába, először Tanzániában találkozott Dr. Louis Leakey-vel, majd onnan Ugandába ment, és itt pillantotta meg először a hegyi gorillákat. Dr. Leakey támogatásával megszerezte a gorillák kutatásához szükséges engedélyeket és forrásokat, majd terepen folytatta a gorillák tanulmányozását Kongóban. A politikai helyzet miatt azonban át kellett helyeznie kutatását Ruandába. Itt hozta létre 1967-ben a Karisokoe Kutatóállomást, 1970-ben készült fotója pedig bejárta a világot a National Geographic címoldalán. 1975-ben szerezte PhD fokozatát a Cambridge-i Egyetmen “A hegyi gorillák viselkedése” című szakdolgozatával.
Szenvedélyesen harcolt az orvvadászok és állatkertek ellen, emiatt sok konfliktusba keveredett. 1985-ben brutálisan meggyilkolták, azonban életrajzírója szerint nem az orvvadászok ölték meg, hanem azok, akiket Fosey akadályozott a gorillák turisztikai célú kihasználásában.

 

 


Katherine Johnson (1918 -)

 

Katherine Coleman Goble Johnson egy afroamerikai matematikus asszony volt, aki a NASA berkeiben dolgozott a kezdetek kezdetétől, és olyan történelmi programokban vett részt, mint Alan Shephard első repülése (Johnson számította ki a megfelelő kilövési ablakot -, John Glenn repülésénél ő ellenőrizte le, hoyg a számítógép értékei helyesek-e, az Apollo-11 Holdra szállásánál pedig az űrhajósok visszatérésnél volt nélkülözhetetlen a munkája.
Egészen döbbenetes, ha belegondolunk, hogy mindezt olyan korban érte el és vívta ki a NASA munkatársainak tiszteletét, amikor nőként és afro-amerikaiként is hátrányos helyzetből indult, számtalan előítélettel kellett megküzdenie.
Johnson jelenleg férjével Virginiában él, életéről pedig nemrég film készült: a Hidden Figures (A számolás joga) három afro-amerikai NaSA-alkalmazott életét mutatja be, egyikük Katherine Johnson (Taraji P. Henson alakítja).

 

 

 

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: