Megemlékezés Ursula K. Le Guinről
Pasztler Ágota beszámolója az Írószövetség 2018. február 21-i rendezvényéről.
A rendezvény első előadója Benczik Vera volt, őt már ismertem, a Pázmány Péter Egyetemen beszélt a populáris irodalom helyzetéről. Ő a Szerelem az szerelem című novellát olvasta a szerzőtől, és ezek után más írásait is el akarta olvasni. Miután Le Guin sok műfajban alkotott, sci-fiben, fantasyban, mágikus realizmusban, utópiát, verset és tanulmányokat írt. A fantasyra példa a Szigetvilág varázslója, az utópiára a Kisemmizettek, a sci-fire a Sötétség balkeze.
Le Guin értelmiségi szülők gyermeke volt, mindketten antropológusok voltak, akik szívesen tanulmányozták az idegen nyelveket és kultúrákat, a szokásokat és tabukat. Tőlük megtanulta, hogy egy másik ember tükör lehet az önmegismeréshez. Talán ezért szerepel nála időnként a magányos hős, aki nem mindig tér vissza a régi körülmények közé. Érdekelte a taoizmus, feldolgozta a Tao-te-kinget is. Le Guin politikailag is aktív volt, részt vett a feminista mozgalomban is. Elég sokat foglalkozott a társadalmi kérdésekkel, tabutémákkal, a szegények életével. A Kisemmizettek fantasy utópia, az Akik elhagyták Omelast a jóléti társadalom leírása.
Műveit pozitív szellemiség jellemzi, nem mindig sötét a világképe. Nyelvezete költői, nehezen fordítható. Nagy háttér ismeretekkel rendelkezik a francia és az angol irodalom terén, és elég gyakran hivatkozik rá. Hatása megkerülhetetlen, kanonizálódott, része lett sci-fi világnak. Szerény volt, nem kívánt vezérszerepet magának. 2008-ban egy emlékezést írt a szülői házról, ahogy ő mondta, szavakból építkezik.
A következő előadó Vancsó Éva volt, ő felolvasta Sárdi Margit írását, aki sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen. Szerencsénkre itt nem kell a gyarló memóriámra támaszkodni, mert az előadás pontos szövege fellelhető ezen a linken.
A harmadik előadó Csuti Emese volt. Középiskolai tanár, a sci-fi társaság elnökségi tagja. Az elfelejtett szerzők kategóriában Kosáryné Réz Loláról beszélt. Őt a legtöbben, mint az Elfújta a szél fordítóját ismerik, no meg mint Kosáry Domokos anyját. Ő viszont eredeti műveket is írt, krimiket és lektűröket. Van egy kéziratban fennmaradt sci-fi regénye is, a Kampa Daria naplója. Ezt a könyvet a harmincas évek Bécsében kezdte írni. Átélte a náci bevonulást, és ez a tapasztalat nagy hatással volt a regényére. A címszereplő Kampa Daria nő (a szerző rokonszenvezett a feminizmussal) ő az, aki egy másik bolygóra kerül. Ott sincs béke, fekete és vörös hangyák háborúznak egymással. A mű tele van politikai utalásokkal.
Hősnőnk tovább utazik, megérkezik a Malona bolygón, ahol öt társadalmi rendszert ismerhet meg. Rovária például emberei társadalom, Metekiti a menekült emberek sziget, egyfajta utópia. A kaptárok bolygója könyörtelen női utópia. A vörös és fekete hangyák társadalma kétfajta diktatúrát testesít meg. Létezik még a gazdagok szigete, ez rabszolgatartáson alapul. Aztán talál egy eszményi társadalmat is. Itt az uralkodó inkább főpap, aki naponta legalább három órát meditál, bölcs és jóságos és tisztánlátó. Csak hatvan év fölött érhető el ez a tiszt, a jelenlegi uralkodó százöt éves. Akik megérik ezt a szép kort, azoknak csak kevéssé csökken a fizikai, és semmit a szellemi energiájuk. Itt többféle társadalom létezik. Három településen. Örömváros, itt azok élnek, akik nem érik be egy partnerrel, ez a felnőtteknek (illetve ezek egy részének) van fenntartva. Itt egyfajta bódítószer is engedélyezett. A déli állam a magánosok telepe. Itt általában a fiatalok próbálják ki magukat. Esküvő után a boldogok telepén élhetnek a házasok. Itt a választott vezetők mindig házaspárok lehetnek.
Mint látható, számos érdekes részlet szerepel a regényben, de mai ízlésnek kissé hosszadalmas, ezért a kiadók nem nagyon akarják megjelentetni. A hagyaték gondozója, Nagy Domokos, azt tervezi, hogy némi átfésülés után elektronikus úton jelenteti meg.
Ezzel az előadás véget is ért, kötetlen beszélgetés indult el. Itt megjegyeztem, hogy Szepes Mária megemlíti önéletrajzi jellegű könyvében, az Emberek és jelmezekben, hogy jó darabig egy házban laktak Lolával. Úgy említi, mint kedves embert és jó szomszédot.
Miután nyolc óra lett, mindenki elindult haza.
Pasztler Ágota
