Honnan tudjuk, hogy az ember előtt nem volt intelligens élet a Földön?

A Doctor Who sorozatban az emberek előtt a hüllő sziluriak uralták a bolygót. Az elképzelés elég gyakori a science-fiction történetekben, elég, ha csak a Csillagkapura gondolunk. De honnan tudhatjuk, hogy valójában nem volt fejlett civilizáció a Földön évmilliókkal a homo sapiens előtt?

A tudósok vizsgálták már ezt az elképzelést, amelyet sziluri hipotézisnek neveztek el, épp a Doctor Who sorozat után. Amikor idegen civilizációk előfordulási esélyeiről beszélünk, általában szóba kerül az a nem elhanyagolható tény, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves. A Földön 3-4 milliárd éve kezdődött az élet, komplex (többsejtű) élet pedig a kambriumi robbanás idejére datálható, mintegy 530 millió éve. Ehhez képest az emberiség ipari civilizációja mindössze 300 éves – egy szemvillanásnyi idő bolygónk történetében. Logikusnak tűnHET a feltételezés, hogy voltak előttünk mások is ezen a golyóbison.

 

Például ők.

 

Adam Frank asztrofizikus a Rochester Egyetemtől így nyilatkozott: “Először is, nem hiszem, hogy lett volna a Földön ipari civilizáció a miénk előtt – nem hiszem, hogy volt dinoszaurusz civilizáció vagy óriás lajhár civilizáció. De annak a kérdésnek a feltevése, hogy hogy nézne ki egy ilyen, ha létezett volna, fontos. Honnan tudhatjuk, hogy nem volt? A tudomány lényege, hogy kérdéseket tegyünk fel és meglássuk, hová vezet. Ez teszi olyan izgalmassá a tudományt.”

4 millió év elteltével szinte semmit sem találhatnánk a felszínen, ami egy civilizáció bukása után hátramaradt. A városi környezet jelenleg a Föld felszínének mindössze 1%-át teszi ki, és bonyolult eszközöket az emberiség hajnaláról nagyon ritkán találnak. Azon kívül ott van a fosszíliák problémája is: a valaha élt dinoszauruszok közül csak néhány ezer teljesen fosszilizálódott maradványt találtunk. A legősibb emberi maradványok, amiket kiástak, csak 300 ezer évesek, így egyáltalán nem biztos, hogy fajunk képviselői megjelennek majd a későbbi fossziliák között.

A tudósok ehelyett ipari civilizációk közvetett bizonyítékait kezdték el keresgélni geológiai mintákban. Az antropocén kor, amely az ember uralmának legfrissebb geológiai megnevezése, például azért említésre méltó, mert a földtani szelvényekben is felfedezhető már az emberi, mesterséges beavatkozás nyoma: műanyag, beton, nukleáris szennyeződés…

“Néhány millió év után a civilizációnk minden fizikai emléke eltűnik, szóval üledékes kőzetekben keletkezett anomáliákat kell keresni, olyasmiket, mint különböző kémiai vegyületek, amelyek furcsának látszanak.” – mondta Frank. Szénizotópokat érdemes vizsgálni. Az emberek óriási mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot égettek el az ipari forradalom óta, ezzel több mint 500 milliárd tonna szenet eresztettek a légkörbe. A növények elsősorban a szén 12-es izotópját kötik meg, a nehezebb 13-a izotópot kevésbé, azonban, amikor fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, az megváltoztatja a szén 12-es és 13-as izotópjainak arányát a légkörben, az óceánban és a talajban. Ennek nyomait később megtalálhatják az üledékes kőzetekben, és így következtethetnek egy ipari civilizáció ténykedésére. És nem csupán a szénizotópok, de a nitrogén-fixáció során létrehozott nagy mennyiségű reaktív nitrogén, amelyet nitrogén műtrágyákhoz használnak fel, a civilizációtól távol eső üledékekben is fellelhető.

 

 

További jelző a fajok tömeges kihalása, amely szintén nyomon követhető a földtani szelvényekben. A nukleáris fegyverek, atomerőmű-balesetek során keletkező radiaktív hulladék is felfedezhető. Az emberi, ipari aktivitás pedig bizonyítottan megjelenik a geológiai mintákban, szintetikus molekulák formájában, amelyek például műanyagból származnak, a földtani rétegekben pedig a beton alkalmazása is kitörölhetetlen nyomokat hagyott maga után. A műanyag egyébként már egy újfajta kőzet kialakulásáért is felel: a plasztiglomerát elnevezést Patricia Corcoran, Charles J. Moore és Kelly Jazvac alkalmazta egy olyan üledékes kőzetre, amely üledékszemcséket, kagylóhéjat, fát tartalmaz, és olvadt műanyag cementálja össze. A plasztiglomerát partok közelében fordul elő, ahol fokozott az emberi tevékenység (például Hawaii szigetén találtak ilyet).

 

Plasztiglomerát

 

Ezek alapján tehát kijelenthető, hogy egy, az emberiség kihalása után évmilliókkal idelátogató kutató egyértelmű nyomait fogja találni annak, hogy itt valaha ipari, technológiai civilizáció virágzott.
A sziluri hipotézis egyik vadabb elképzelése az, hogy egy civilizáció bukása elvetheti egy következőnek a magvait. A tömeges kihalások során eltemetődött szerves anyag idővel szénhidrogénné alakul, az olaj és a földgáz pedig egy új ipari civilizáció beindítója lehet. “Akár még ciklusokat is felfedezhetnénk a geológiai szelvényekben” – mondta Frank.

Azonban a kutatás eredménye rávilágított arra, hogy mindez idáig semmi nyomát nem találtuk egy előttünk létező, fejlett fajnak. Adam Frank, valamint Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrközpontjának igazgatója április 10-én hozták nyilvánosságra következtetéseiket. A gondolatkísérlet gyakorlati haszna pedig az, hogy segíthet megérteni, milyen hatással vagyunk saját bolygónkra, milyen nyomokat hagyunk magunk után, milyen mértékben befolyásoljuk a környezetünket, továbbá hasznos lehet a földönkívüli intelligencia nyomait kutatók számára is.

 

 


Forrás:

LiveScience
ELTE – Varga Attila előadása, Környezettudomány MSc.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: