Zsoldos Péter-díj 2018. – KÖZÖNSÉGDÍJ

Kedves sci-fi kedvelő!

Az előző év legjobb sci-fi regényének járó Zsoldos Péter-díj idén kibővül egy olvasói közönségdíjjal is.

2018-tól már nem nevezéssel, hanem kiadók, vagy olvasók csoportos jelölése alapján lehet felkerülni a díjazottak listájára.

A Zsoldos Péter közönségdíján az alábbi művekre lehet szavazni:

 

1. Bakti Viktor: Integrálva

(Könyvmolyképző Kiadó)

 

Lépj ​a jövő útjára!
2066 – Philadelphia.
Themisz, a titokzatos szuperszámítógép mindent lát, még a jövőt is. Kiszámítja, hogyan boldogulhat legjobban az emberiség.
Digitális jósok súgják meg a jövőt, ám az egyikük meghal, miközben Jarrednek, a zsoldosnak egy döbbenetes üzenetet mutat.
Vajon rendszerhiba vagy valóban a jövőt fedi fel?
Az események láncreakcióként követik egymást.
Rejtélyes szervezet lendül mozgásba, hogy a virtuális térbe börtönözött, testetlen hacker segítségével megfejtse a Themisz titkait. A meghasonlott zsoldos döntésre kényszerül véres állandóság és küzdelmes változás között. Yolanda, a reflektorokhoz szokott riporternő szembesül a kíméletlen valósággal. Vajon él a csábító ajánlattal? Engedi, hogy maga a jövő költözzön be saját húsába és csontjába? Victor, a cég vezérigazgatója is nyomozásba kezd, hogy olyan sötét titkot fedjen fel, amitől még őt is óvják.
Mi valójában a rejtélyes Themisz?
Harc kezdődik a valóságban és a kibertérben egyaránt.
Már nem csak Themisz a tét, hanem a szabadság.
Vajon a test vagy az elme szabadsága fontosabb?

 

 


2. Bitó László: Mint a tűz lángja

(Noran Libro Kiadó)

 

Bitó László intergalaktikus fantáziaregényt írt. Hősei saját démonjaikkal is szembeszállva vívják mitikus küzdelmüket egy sötét hatalommal. Itt szárnyal a képzelet: a főhős minden szerverbe bejutó kiberzseni, az ő alkotása Ezékiel, a mesterséges intelligenciával rendelkező digitális barát, az apa titkos szervezet guruja, az anya kém. Az olvasó pedig csodálkozik – megnyílt a bőségszaru.” (Ungvári Tamás) 
„A történelem minden korszakának megvoltak és megvannak a maguk gonoszai: tirannusai, despotái, önkényurai. Diktátorai. Arról a gonoszról szólok, aki elhiszi magáról, hogy szent missziója, történelmi feladata a mindenki más számára kötelező morális korlátok fölé helyezi őt. Csakhogy a morális korlátok átlépéséhez olyan arrogancia szükséges, amely megássa a saját sírját.” (Bitó László)

 


3. Gaál Viktor: Battleground Zero

(Libri Kiadó)

 

Nem túl gyakori, hogy valaminek a kezdetét ennyire pontosan hozzá tudod kötni egy bizonyos dátumhoz, különösen, ha ez a valami ilyen gyorsan terjed. November ötödike volt a fordulópont, legalábbis Londonban. 
Az apokalipszis visszavonhatatlanul elkezdődött, a felnőttek kezéből kicsúszott az irányítás – a gyerekek viszont játszi könnyedséggel vették át a kontrollt. 
Gaál Viktor regénye ijesztő képet fest arról a világról, ahol már semmi sincs úgy, ahogy korábban volt, ahol a megtanult minták nem működnek, ahol a valóság minden képzeletet felülmúl, és végérvényesen úgy is marad. 
VIGYÁZAT! BRUTÁLIS, SZÓKIMONDÓ SZÖVEG!

Adam Osburn vagyok. Harmincéves. Londonban élek. Egy pályavesztett kulturális antropológus, könyvesbolti eladó. Sosem akartam Londonban élni, sem könyvesbolti eladó lenni. 
Már nem vagyok az. Ennyi a jó hír. 
Túlélő vagyok. Túléltem az apokalipszist. 
Hallottál az Elysium hálózatról? És Ozy üzeneteiről? 
Nem? 
Az baj. 
Akkor te nem leszel túlélő.

 


4. Hutvágner Éva: Örök front

(Pesti Kalligram Kiadó)

 

Az Apophis kisbolygó a Föld felé közelít, és Budapest lakóin is eluralkodik a pánik. Júlia és Ágnes olyan egyformák, hogy akár ikrek is lehetnének, de nem azok. Az Örök front különös, érzéki barátságuk utolsó napjairól szól, melyben szöveg és rajz úgy egészíti ki egymást, mint egyazon arc két fele. Invenciózus és provokatív gesztusai radikálisan egyedi regénnyé emelik Hutvágner Éva első kötetét.

 


5. Jahoda Sándor: Háromezer akadály

(Hungarovox Kiadó)

 

Jahoda Sándor a távolság fogalmát értelmezi újra egyedi hangvételű regényében, amely az abszurditás ruháját olyan természetességgel ölti magára, hogy szinte észre sem vesszük. Hány fényévnyi távolságot és mennyi akadályt kell leküzdeniük egy távoli csillagrendszer lakóinak, hogy elérkezzenek a Földre? Talán nem is többet, mint amennyit egy egymásért rajongó házaspárnak a harmonikus létállapot eléréséhez. A Háromezer akadály egy izgalmakban bővelkedő kriminek álcázott intergalaktikus társadalomkritika, a filogenetikus fán is átívelő felhangokkal, zaklatott idős nénikkel, szép kutyákkal és világító fejű Casanovákkal, amely a szokványos humanoid olvasóközönségen kívül az újszülöttek, a földönkívüliek és a domesztikált emlősállatok számára is tanulságos olvasmány lehet Óperencián innen és túl. (Türjei Zoltán)

 


6. Kállai Szilárd (Constantinus A. P.): 2221 – Szigorúan szabados viszonyok

(Vitis Aureus Kiadó)

 

Európa, ​2221. – Az elmúlt évszázadokban újra megjelent, és sebesen elterjedt egy ősi eredetű társadalmi forma, a Matriarchátus. Ennek köszönhetően a kétszáz éve már kiszorulni látszó európai őslakosok újra benépesítik a kontinenst, sőt megkezdődött új kirajzásuk. Az évszázadok során a matriarchata berendezkedés alapértékké vált, és már csak tankönyvekből, vagy a kisebbségi gettóként létező, lenézett lakónegyedek révén ismerik a „régi, páros világot”. A rendszer által eltartott nép élvezheti a stabil megélhetést, a szórakozást, a szexuális szabadosságot, cserébe csak néhány egyszerű szabályt kell betartania.

De a matriarchata szövetségek által uralt új világrend tényleg szilárd? Szétfeszítik-e az itt-ott keletkező repedések, vagy rugalmasan alakul, s alkalmazkodik? Kik dolgoznak érte, és kik ellene? A matriarchátus szabályaihoz igazodóan átrendezett Bécsben egy fiatalember a saját bőrén tapasztalja meg a kérdés valódiságát. Elpuhította a rendszer, amit kiszolgál és nagyra tart. Származásának köszönhetően magasra jutott, megvan mindene. De feltűnik egy lány, aki sok mindent megváltoztat. A véletlen küldte, vagy hátsó szándékok munkálnak? Ráadásul egy olyan év közeledik, melyet a matriarchátus urai legszívesebben kihagynának a naptárból.

 


7. Király Márk: Harminc nappal a világvége előtt

(Művelt Nép Kiadó)

 

„Legjobban a nyári esték, és a hajnalig tartó szerelmek fognak hiányozni. Régen azt gondoltam felnőni lesz a legnehezebb, de a bejelentés mindent megváltoztatott. A világ összes tévécsatornája egyszerre közölte a hírt. A Föld egy hónapon belül összeütközik egy későn észlelt meteorittal. Az embereknek harminc napjuk maradt, hogy elszámoljanak az életükkel. Ez pont huszonkilenc és féllel több, mint amennyire valójában szükségük volt.”

 


8. László Zoltán: Távolvíz

(Agave Könyvek)

 

Egyszer ​csak megjelent százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, és mind az emberiséget akarta szolgálni.

40 év telt el azóta. A kreáknak és mesterséges ökológiájuknak köszönhetően a Földön soha nem látott jólét uralkodik, a hűségesen szolgáló lények pedig nélkülözhetetlenné váltak a tengerpartok és óceánok emberi kolóniáin. A csillogó felszín alatt azonban indulatok forrnak: legalább annyian űznék el félelemből a kreákat, mint ahányan számításból még inkább az emberhez láncolnák őket.

A tudós Jana és kisfia, Gellard csaknem húsz évet töltött hajótöröttként egy lassú időgépben, miközben a külvilág számára csak órák teltek el. Kiszabadulásuk után mindketten máshogy próbálják feldolgozni a velük történteket. A világtól elzártan felnőtt Gellard Tengerbudapest szigetvárosában próbál összerakni valamit, ami legalább távolról egy hétköznapi életre emlékeztet. Nehézségeit fokozza rég látott, vele közel egyidős apja, akinek köszönhetően hirtelen túl sokak érdeklődését kelti fel. Olyan mindenre elszánt alakokét, akik a krea-emberi viszonyt szeretnék megváltoztatni, és ezért a legmesszebbre is elmennének.

Jana eközben a munkájába temetkezik. Az Atlanti-óceán mélyén, a kreák kiürített sziklahajóján próbálja megfejteni az érkezésüket kísérő számtalan rejtélyt. Az idegenek ugyanis mindent elfelejtettek az utazásukat megelőző időkből, ami épp úgy lehet véletlen, mint egy nagyon is tudatos terv része. Amikor a nő új területeket fedez fel a hegységnyi Lótuszon, még nem sejti, hogy hamarosan sokkalta nagyobb távlatok nyílnak meg előtte, mint amit valaha is remélni mert.

 


9. Markovics Botond (Hackett, Brandon): Xeno

(Agave Könyvek)

 

2117-ben ​a Föld lakossága tizenötmilliárd fő: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd idegen fajú, más néven xeno.

A gazdasági, környezeti és politikai káoszba süllyedt bolygót vízhiány, nyomor és helyi háborúk tépázzák. A lakosság a migrátorok, egy magasan fejlett idegen civilizáció uralma alatt szenved, akik féreglyukak ezrei révén három másik xenovilággal kapcsolták össze, és kényszerítették egymásra a különböző kultúrákat. 
A túlnépesedett Spektrum bolygón ötvenmilliárd, alkotási kényszerben élő firka nyomorog, az energiazabáló hidrák a fagyott holdjuk jégrétege alatti óceánban élnek, amelyet azonban a mélybe süllyesztett, sugárzó atomhulladék-temetők egyre forróbbá tesznek, míg az egykor fejlett, mára azonban haldokló ostoros faj utolsó képviselői lassan elfelejtik, kik ők valójában, és az ősi bolygójuk maradványaiból épített aszteroidalánc mélyén múltjuk emlékeit kutatják. 
Dr. Olga Ballard, az idegen kultúrákat tanulmányozó xenológusnő egy olyan összeesküvés közepébe csöppen, amely során nagy szükség van a szakértelmére és tudására. Xenókkal kell együttműködnie, és a legapróbb félreértések is katasztrófához vezethetnek. Idegen civilizációkon és különleges világokon átívelő csillagközi utazásra indul, melynek végén súlyos válaszok és kegyetlen döntések várnak rá.

 


10. Mészáros László (Howard, Dave): A Leymann-transzfer

(Metropolis Media Kiadó)

 

A frissen doktorált Leymann Zénó egyetemi tanárként tengeti napjait, melyeknek igazi értelmet kísérletei adják a Föld energiavonalaival. Felismerte ugyanis, hogy lehetséges utazni a mágnesség segítségével az ötödik dimenzió mentén. Felfedezése okán érzett lelkesedését csupán egy tragikus baleset árnyékolja be: ellenszenves főnökét sikerült véletlenül ismeretlen helyre transzportálnia. 
A következményektől tartva immár szándékosan lép a bűn útjára, és élete egy csapásra atomjaira hullik. Pedig immár nem csak az ő lelkiismerete a tét: a Földet végzetes katasztrófa fenyegeti, amit egyedül ő háríthat el. Már ha hajlandó kilépni az árnyékok közül, és vállalni a felelősséget tetteiért. 

 


11. Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

(Magvető Kiadó)

 

Az ​utolsó utáni háború posztapokaliptikus kalandregény egy fiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét.

A történet névtelen elbeszélője egy óvóhelyen bujkál a barátaival egy romvárosban, ahol az amerikai kommandósok és az orosz partizánok harcolnak egymással. A civilek élete semmit sem ér. A pusztulás nyomasztóan monoton mindennapjainak azonban vége szakad, amikor a fiú véletlenül összetalálkozik egy sebesült kommandóssal. Ebben a világban nincsenek szövetségesek, csak ellenségek, ám amikor újra záporozni kezdenek a bombák a városra, a fiú rájön, hogy csak akkor van esélyük a túlélésre, ha összefognak. Elhatározza hát, hogy megmenti az idegent, nem sejtve, hogy ezzel egy különleges barátság veszi kezdetét.

Vajon sikerül élve kijutniuk a városból? Mi vár rájuk a város határán túl? Mi tartja őket életben, ha már minden elpusztult?

 


 

FIGYELEM!
Szavazni csak bejelentkezést követően lehet.

Ha még nincs felhasználói azonosítód, kérlek, regisztrálj oldalunkra!

 

This poll is no longer accepting votes

Szavazni 2018. október 18-án éjfélig lehet.

Az eredményhirdetésre az idei HungaroConon, 2018. október 27-én, a Bara Hotel Rendezvényközpontban (1118 Budapest, Hegyalja út 34-36.) kerül sor.

További információ a rendezvényről: www.hungarocon.hu

 

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: