HUNGAROCON / Tudaton innen és túl – Az emberi psziché rejtelmei a sci-fiben

Manapság sok szó esik a mesterséges intelligenciákról, mind fejlesztésük, mind alkalmazásuk szempontjából. Sokan támogatják ezeket a kutatásokat, még mások tartanak tőle, hogy hová is vezethet a megfelelő korlátok nélküli fejlesztési verseny. Azonban csak ritkán esik szó arról, hogy mi emberek hogyan is éljük meg az MI-k fejlődését és beszivárgásukat az életünkbe. A sci-fi könyvek/filmek már kész tényként szokták kezelni ezt az együttlétezést, átugorva a kezdeti szakaszt.

Egyes iparágakban, ahol a testi igények kielégítése a cél, olyan robotok fejlesztésén dolgoznak, melyek külsőre nagyon hasonlítanak az emberre. Mi történik akkor, ha ezen robotok továbbfejlesztett verziói mesterséges intelligenciával is fel lesznek “szerelve”? Eljöhet az az időszak, amikor már nem tudjuk megkülönböztetni az embert a robottól? Vagy az emberi tudatot a mesterségestől? Lehet egy gépnek lelke? Ezekre a kérdésekre, és még sok, a témához kapcsolódó felvetésre igyekszik választ adni Matyi Csongor kutatópszichológus a HungaroConon, Tudaton innen és túl című előadása keretében.

Az előadás kapcsán kérdeztük Matyi Csongort az MI-k, a tudat és a lélek kapcsolatáról.

Matyi Csongor
Matyi Csongor

Scifi.hu: Kérem, pár szóban mutatkozzon be az olvasóknak!

Matyi Csongor: Matyi Csongornak hívnak, és emberek fejlesztésével foglalkozom. Végzettségem szerint kutatópszichológus vagyok, diplomámat az ELTE-n szereztem. Nem a tanácsadás felé lett hívatásom, noha ott zajlik az igazi, kemény pszichológiai munka és az emberi sorsok jobbra fordítása. Engem elsősorban az „ismeretlen” és a psziché rejtélyeinek megértése hoz lázba, másodsorban pedig az foglalkoztat, hogy egy alapvető pszichológiai szemléletet és tudást minél több érdeklődő embernek átadhassak.

Scifi.hu: Elég hosszú utat tett meg, még végül a pszichológiánál kötött ki. Mi vonzotta ehhez a szakmához? Mi volt az a mozzanat, amikor eldöntötte, hogy pszichológus akar lenni?

Matyi Csongor: Nos, egy 2 éves vargabetű volt az életemben, amely végül 3.5 évre nőtt, amit jogi tanulmányokkal töltöttem. Noha mindig is vonzott az ember természetéről szóló tudás keresése, illetve a rejtélyek és a „nagy, filozófiai” kérdések vizsgálata, filozófiai pályára nem akartam menni. Jött a jog, mint B terv, aztán 2 év múlva kellett rádöbbennem, hogy nem tudom az életemet B tervre építeni. Jött egy év Anglia, ott „tekeredtem rá” a spiritualitás, ember és világismeret majd a pszichológia berkeire. Igazából Angliában lettem az, aki ma vagyok. Ott döntöttem el, hogy a pszichológiában szeretnék elmélyedni.

Scifi.hu: A pszichológia tárgya maga az ember és a környezete (legyen az mesterséges vagy természetes). Hogyan kerül a képbe a mesterséges intelligencia?

Matyi Csongor: Az is a környezetünk, amit megteremtünk, főleg ha majdnem emberszerű.
Így az M.I. (továbbiakban csak: MI) is az. Másik oldalról: ha van olyan diszciplína, amely a mesterséges intelligenciához és annak működéséhez hozzászólhat, akkor – sok egyéb tudományág mellett – a pszichológia valószínűleg elég releváns, hiszen előbbi témák (intelligencia és viselkedés) organikus „megvalósulását” kutatja, tanulmányozza. A geológiát pl. nem tartom feltétlenül relevánsnak ebben – a pszichológiát igen.

Scifi.hu: Az előadásán a 2001:Űrodüsszeia, a Mátrix, az Ex Machina és a Westworld filmeken keresztül vizsgálja az ember és a gép kapcsolatát, illetve a gépek tudatának kérdését. Gondolja, hogy egyszer tényleg sikerül létrehoznunk egy tudatos gépet?

Matyi Csongor: A válasz attól függ, hogy miként definiáljuk a tudatot és a tudatosságot.
De még ha a legantropomorfabb verzióról beszélünk is, arról is azt gondolom, hogy előbb-utóbb készen fog állni hozzá a technológiánk.
A bölcsességünkkel, illetve a morális érettségünkkel kapcsolatban már vannak fenntartásaim. Lásd atom-korszak: hamarabb volt meg a technológia (atombomba), mint a morális felelősségvállalás (egyezmények)… Kellett két földi pokol, hogy belássuk: ezt azért nem kéne hagyni minden banánköztársaságnak, és a hatalmi főszereplők is önkorlátozást vállaltak magukra stb. – ezt tudjuk a történelemből. Van egy olyan félelmem, hogy nem leszünk elég érettek ahhoz, amikor a világra szabadul majd a mesterséges intelligenciával rendelkező, szintetikus vagy teljesen mechanikus létformák garmadája. Ne legyen igazam.

Tudaton innen és túl

Scifi.hu: A mesterséges tudat elérhet valaha olyan szintre, hogy ne tudjunk különbséget tenni ember és gép között?

Matyi Csongor: A tudat egy bonyolult kérdés, erről nehéz beszélni. A viselkedés egy fokkal egyszerűbb és megközelíthetőbb. Ha úgy teszi fel a kérdést, hogy a viselkedés szintjén el fogják-e érni a gépek az emberek szintjét, akkor a válaszom az, hogy valószínűleg ezt a szintet már el is értük. Legalábbis, ami a publikus arénában láthatóak alapján elmondható. Ha belevesszük, hogy van egy nem publikus / katonai-ipari / hírszerzési aréna is, akkor szinte biztos, hogy ezt a szintet már rég (mondjuk 5-10éve) elértük.
Viszont hiszem azt, hogy az emberi természetet ismerő szakértők fognak tudni különbséget tenni.
Igyekszem mutatni az előadáson egy-két trükköt, amikkel esetleg a „primitívebb” MI-s robotokat le lehet majd buktatni.

Scifi.hu: A tudattal együtt jár a lélek is? Azaz, egy MI-nek lehet lelke?

Matyi Csongor: Ez talán a legizgalmasabb kérdés. Tudományos választ nehéz rá adni, mert a materialista alapokon nyugvó természet és társadalom-tudomány nem foglalkozik azzal, mi az a lélek; a tudat / tudatosság körül meg elég sok tudományos vita zajlik. Marad a spekuláció, illetve a saját szubjektív nézeteimet tudom erről megosztani csak:
Számomra a lélek és test úgy alkot egységet, mint egy autó és a vezetője. Az autópályán száguldó tárgy számomra egy egységes tapasztalati élmény, de ha a viselkedésének az okait keresem, akkor kettébonthatom az egységet a jobb megértés kedvéért gépre meg irányítójára. Emiatt:

ad1) szerintem a kettő nem jár együtt; ha valahol gyártanak egy szuper autót, annak nem lesz automatikusan vezetője is. Az már egy „vezető” döntésén múlik.
ad2) Én úgy spekulálok, hogy ha elég komplex önfenntartó és önszervező rendszerek jönnek majd létre, azt egy lélek „kibérelheti” majd, hogy kalandozzon vele. Vagyis lehetségesnek tartom, hogy ezek a szerkezetek rendelkezzenek majd valami önmagukon túlmutató komponenssel is.

Scifi.hu: Isaac Asimov novellájából készült A kétszáz éves ember című film mennyire aknázza ki az MI tudatra-ébredését és emberi mivoltát? Lehetségesnek tartja, hogy egyszer a filmben feldolgozott történet valósággá váljon?

Matyi Csongor: A film központi gondolata, hogy az MI ember szeretne lenni, és ehhez teljesen átalakítja önmagát. De nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért? Illetve sugallja, hogy a mások általi elfogadás egy központi hajtóerő, de nem, nem gondolom valószínűnek, hogy a robotok tömegei majd emberekké szeretnének válni. Talán lesz majd egy kisebbség, aki igen, de a többség szerintem nem akar egybeolvadni majd az emberiséggel. Most inkább az van, hogy az emberek szeretnének összeolvadni az MI-vel egy nagy, közös és megosztott tudattal rendelkező szilícium alapú entitásban.

Scifi.hu: Melyiket látja valószínűbbnek: egy Andrew-féle (A kétszáz éves ember) tudat létrejöttét vagy egy Skynet-féle (Terminátor) katonai MI tudatra-ébredését?

Matyi Csongor: Előbbiek miatt inkább egy Skynet-et látok valószínűbbnek (Elon Musk mondjuk dolgozik (vagy dolgozott) egy ilyen projekten, de az közel sem arról szól, mint a Terminátor filmek Skynetje). Az Andrew féle MI érez, és olyan ösztönei is vannak, mint a kötődés, illetve önmegvalósítás a tudás elmélyítésén és az alkotáson keresztül – ami teljesen humánspecifikus. Ha az MI ebbe az irányba fog fejlődni, szerintem az leginkább, majd magunk miatt, a Userek igényei miatt lesz. De ezt kétlem.

Scifi.hu: Az emberek legnagyobb félelme, hogy a tudatára ébredt MI esetleg az emberiség ellen fordul. Ön szerint félnünk kellene az MI-ktől? Elon Musknak igaza lehet, hogy a végzetünkbe rohanunk, ha tovább folytatjuk az MI-k fejlesztését?

Matyi Csongor: Amikor az ismeretlennel találjuk magunkat szembe, akkor természetes, hogy félünk. Ilyen az emberi psziché beállítása. Ez egy ismeretlen forgatókönyv lesz, tehát félünk tőle. És hogy megszabaduljunk ettől, felkészülünk rá gondolatban úgy, hogy rá is vetítjük azt a sok rosszat az MI-kre, amit Mimagunk megtennénk fordított helyzetben. Ez ilyetén formán egy szép klasszikus projekció.
Ugyanakkor, nem tudom biztosra mondani, hogy nem lesz alapja ennek a félelemnek. Ha a saját pszichénkből indulok ki, akkor lesz: úgy vélem, ugyanis, hogy az MI is – első körben! – gondoskodni szeretne majd arról, hogy ha már létrejött, akkor ne hulljon vissza 30 másodperc múlva az entrópiába, vagy alacsonyabb létszint-formába, öntudat nélküli kódokba. Szóval, ha az MI-nek is lesz önfenntartó motivációja, akkor valószínűleg védekezni is fog az enyészet ellen. Ha az emberben a létét veszélyeztető faktort lát majd, akkor nekünk kicsöngettek erről a bolygóról. Musk-nak szerintem igaza van abban, hogy ha ész nélkül fejlesztünk, nem a kellő óvatossággal, akkor baj is lehet ebből.

Scifi.hu: Ön szerint melyik film közelíti meg legjobban a valóságot és aknázza ki az MI-k tudatra-ébredésének lehetőségét? Van esetleg olyan könyv vagy film, ami ebből a szempontból a kedvence?

Matyi Csongor: A Westworld igazán közel jutott az emberszerű szintetikusok bemutatásához, és jelenleg ez a kedvencem a számtalan filozófiai és spirituális áthallás miatt is. De nagyon izgalmas a HUMANS című sorozat is, amely a két világ interakciójának hétköznapi vetületeiről szól.

Scifi.hu: Köszönjük szépen az interjút, és nagyon várjuk az előadást a HungaroConon!

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: