AJÁNLÓ – Anthony Sheenard: Sötétség előtt

Anthony Sheenard: Sötétség előtt
Anthony Sheenard: Sötétség előtt

A Novus Ordo Seclorum utolsó évszázadában járunk, bár nem érződik még a társadalomban a hatalom gyengülése. A Párizs mellet letelepedett Megújult Spiritualitás Krisztusi Egyháza fenyegetve érzi létét a Földön, ezért a vezetőjük, Nathan Gillian azt tervezi, hogy a gyülekezetet, a 68 fényévre lévő Alchiba egyik bolygójára telepíti át. Az indulásig még három hónap van hátra, amikor nem várt események jelentkeznek, melyek felgyorsítják a folyamatot és a három hónapból egy hét lesz. Nathan idő szűkében van, miközben egyre nagyobb felelősség nyomja a vállát a gyülekezet és a családja miatt. A fenyegetésből tettek lesznek, amikor a gyülekezet vezetője ellen merényletet kísérelnek meg ismeretlenek.

A Bowman-trilógia első része Novus Ordo Seclorum (2190-2395) korának végén játszódik, 2366 és 2367 között. Nathan Gillian, aki a Megújult Spiritualitás Krisztusi Egyháza vezetője, nem csak a közösség problémáit kénytelen előtérbe helyezni, hanem a családját is egyben kell tartania. Felesége, Emily, egy üldözési mániával megáldott teremtés, aki mindent mindennel összeköt, és nem bízik senkiben. Sógornője, az érzelmileg labilis Anna is kihívások elé állítja, hiszen már többször próbált meg végezni magával. Hiába a csodatevő képessége Nathannek, amikor öccsét (Michael) nem tudja meggyógyítani, aki skizofréniában szenved és az utóbbi időben egy újabb kór jelent meg nála, a kontrollálhatatlan kézremegés.

Az ember azt hinné, hogy egy ilyen egyházközösség nem sokat zavar a társadalom palettáján, főleg, hogy a hívők száma a félezret közelíti csupán. A politikailag súlytalan, a világtól elzárkózó közösség mégis szálka a hatalmasok szemében, és a Konföderációs Hírszerzés egyik munkatársa is beépült a közösségbe. Az oligarchák mellett a Szentszék és a Katedrális is fenn van azon listán, akik a MSKE megszűnésén dolgozhatnak. Nathan csodái, melyeket a vasárnapi miséken mutat be a hívek előtt, veszélyessé teszik a Szentszék számára, főleg annak tükrében, hogy nem tudják, ezek a csodák csak trükkök, vagy valóban Isten keze van benne.

Anthony Sheenard ezen regénye sokkal komorabb és sötétebb, mint amit megszokhattunk tőle a York Ketchikan történetekből. A humornak és a könnyed életfelfogásnak nyoma sincs. Mégis, az első oldaltól beszippantja az olvasót és várja a végkifejletet, hogy hová is vezet mindez. Azonban az első fókuszváltásnál rájön az olvasó, hogy sokkal összetettebb a regény, mint azt elsőre gondolta és a szállak igen magasra vezetnek.

A történet egy szálon fut, de törések vannak benne, amit az események láncolata térít el az eredeti vonaltól. Ezt Anthony Sheenard fókuszváltásokkal tette még érzékelhetőbbé, amikor is az egyik szereplőről áttevődik a hangsúly egy másikra, és attól kezdve az ő szemén keresztül látjuk az eseményeket. Aki azt hinné, hogy ez rontja az olvasási élményt, az téved. Ennek a megoldásnak köszönhetően sokkal élvezhetőbb a regény, és más-más szempontok alapján is betekintést kapunk a NOS korába.

A karakterek kidolgozottak, és annak ellenére, hogy nem nagyon ismerjük a múltjukat, a jelenük alapján jól el tudjuk képzelni őket. Mindegyik hús-vér embernek hat, a problémáival, gondolataival és az eseményekre adott reakcióival. A történetbe belépő szereplőkről pedig nem tudhatjuk, hogy melyik oldalon állnak, még akkor sem, ha segítségüket ajánlják fel. Néha már én is úgy éreztem, hogy Emily összeesküvés-elméleteiben is lehetnek igazságok, annak ellenére, hogy igencsak elrugaszkodottak a valóságtól. Ez annak is köszönhető, hogy igen sok kérdés nem kerül megválaszolásra a mellékszereplők személyét illetően, így homály fedi szándékukat.

A társadalmi kapcsolatok, összefonódások és oligarchák egy igen érdekes jövőt tárnak elénk. Ha azt nézzük, hogy a regény 2004-ben jelent meg, nyugodtan elmondhatjuk, hogy már napjainkban egyes dolgok megvalósultak belőle. Itt főként a fake news gyárakat emelném ki (az oligarchák mellett), mely a média szerves része lett. Ezt legjobban Cyril egyik mondatában érhetjük tetten: “Maga tudja a legjobban, hogy a hírek fele nem igaz, a másik fele meg nem úgy igaz.

Nem csak a történet fogja meg az olvasót, hanem maga a stílus is, ahogy Anthony Sheenard elébünk tárja az eseményeket és a szereplők belső világát. Leginkább a triumvirátus (Emily, Anna és Michael) sorsa fogja meg az olvasót. Három mentális betegségekkel küzdő ember, akik egymásra vannak utalva az ellenük szövetkező világgal szemben, és mindhárman másképpen látják ezt az ellenséget.

Olvasva a molyon az értékeléseket, abban igazat kell adnom a többieknek, hogy ha valaki ezzel a regénnyel lép be a Mysterious Universe világába, valószínű sok kérdéssel fogja letenni a könyvet. Ebben a kötetben hiányoznak azok a lábjegyzetek, melyek segítenek eligazodni az olvasónak a világban és megmagyarázzák pl. hogy mi is az a Katedrális. Aki viszont már kicsit is jártas az MU világában, annak nem lesznek ilyen problémái.

Egy másik “kritika”, miszerint nem kerek a történet. Ne feledjük el, hogy egy trilógia első részéről van szó, ami arra hivatott, hogy felépítse és bemutassa azt a világot, melyben Gin Bowman megszületett. Való igaz, hogy bár nem függővéggel zárult a regény, mégis úgy érzi az olvasó, hogy a kérdéseire a választ a második rész, az Árnyak ébredése tartalmazhatja. Ennek kicsit ellentmond a második kötet fülszövege, mely szerint a “Sötétség előtt önállóan is olvasható folytatása“. Arról, hogy mi ebből az igazság, csak később tudok nyilatkozni, amikor elolvasom a folytatást.

Egyetlen egy dolog zavar a Bowman-trilógia kapcsán, mégpedig az, hogy a harmadik rész még nem jelent meg. Az Árnyak ébredése óta már több mint 13 év telt el, így sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a lezáró rész már nem is fog napvilágot látni. Egy kis infót azonban csöpögtetett Anthony Sheenard, mely szerint nem tett le a harmadik rész megírásáról, de részleteket nem árult el. A 2019-es Mysterious Univers megjelenési terveiben azonban nem szerepel a Bowman-trilógia lezáró kötete… Reméljük, hogy ami késik, nem múlik 😉

Olvasás közben jutott a tudomásomra, hogy a regény 2005-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

A fentiek függvényében, aki még nem olvasott az MU világából egy regényt sem, annak nem biztos, hogy ezzel kellene kezdenie. Aki viszont már jártas valamennyire ebben a világban, és nem zavarja, hogy a trilógia harmadik része még nem jelent meg, annak csak ajánlani tudom. A komor hangulata ellenére kellemes olvasási élményt tud nyújtani a regény.

A könyvet köszönöm Szélesi Sándornak (Anthony Sheenard).

IMÁDTAM

ISBN: 963 86568 5 9
Inomi, 2004
Terjedelem: 314 oldal
Bolti ár: –


Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: