A Zsoldos Péter-díjról

Kedves Barátunk!

Szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz a Zsoldos Péter-díjat, Magyarország legrégebbi és egyetlen sci-fi témában elérhető irodalmi díját, ismertebbé tenni magát a megmérettetést, és a zsűrizés körülményeit. Ennek érdekében összeszedtünk pár érdekes kérdést, és megválaszoltuk azokat. Reméljük, a válaszok végére kevesebb tisztázatlan terület marad a Zsoldos Péter-díj körül.

Mi a Zsoldos Péter-díj célja?

A Zsoldos Péter-díj célja, hogy a sci-fi zsánerben tevékenykedő írók díjazásával népszerűsítse a tudományos-fantasztikus irodalmat, és jelzést adjon az olvasóknak, hogy adott évben melyik mű emelkedett ki a mezőnyből, hogy ráirányítsa a figyelmet a nyertes műre, ezzel megteremtve az érdeklődést a mű és írója iránt, illetve anyagilag támogassa a sci-fi írókat.

Szükség van-e hazai sci-fi díjra?

Válasz minden egyes díj esetében csak szubjektív megítélés alapján adható. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy szükség van Oscar-díjra, Hugo-díjra vagy Zsoldos-díjra. Viszont a reklámozók, forgalmazók előszeretettel alkalmazzák promóciójukban, ha egy film Oscar-díjas, egy könyv Hugo-díjas vagy egy író Zsoldos-díjas. Tehát olyan személy is van, akinek nem számít egy díj megléte, nem az alapján megy be egy filmre, vagy vesz meg egy könyvet, de van, akinek a figyelmét felkelti, ha egy alkotás, egy mű díjazott. És nem elhanyagolható az előző kérdésnél ismertetett tény sem, hogy a díj pénzjutalommal jár, így a művek megszületését (akár a kiadásáért járó honoráriummal megegyező összegben) anyagilag is támogatja a díj.

A díj alapoz-e az írók és műveik ismertségére?

Mint minden irodalmi díj esetében a Zsoldos Péter-díj zsűrije is az írók publikus műveivel dolgozik, azokat értékeli, de az értékelés folyamán az író kiléte, ismertsége nem befolyásolja a zsűri munkáját. A díjat elnyerheti kevésbé ismert író is.

Hogyan működik a nevezés a díjra, és mi szükség van egyáltalán nevezésre?

A nevezésre a díj zsűrizésének technikája miatt van szükség. Mivel az zsűri minden írást elolvas, így rendelkezniük kell egy-egy példányból a zsűrizett műből. Vagyis a nevezési metódus azért fontos, hogy biztosítani tudjuk a köteles példányokat a zsűrizéshez. Bárki nevezhet egy nagyközönség számára publikált művet (amennyiben a díj kiírásának további feltételeit is teljesíti a mű), de biztosítania kell a köteles példányokat a nevezés mellé. Első körben az Avana Egyesület vállalja, hogy a nevezés után felkeresi a könyv kiadóját, hogy rendelkezésünkre bocsátja-e a művet, amennyiben ez nehézségbe ütközik, akkor a nevezőnek kell gondoskodnia a mű beszerzéséről.

Miért kell köteles példányokat bekérni, miért nem veszik meg a zsűri tagjai saját pénzükből a köteteket?

A zsűri tiszteletdíj nélkül végzi a munkáját, így nem várhatjuk el tőlük, hogy minden egyes nevezett műből saját költségen rendelkezzenek példánnyal. Ám célunk, hogy ennek ellenére is minden egyes jelölt eljusson a zsűri tagjaihoz, hogy megismerhessenek minden nevezett művet, és a teljes mezőny elolvasása után dönthessenek. Ezért látjuk a legjobb megoldásnak a kötelespéldányok bekérését.

Hány tagú a zsűri, és miért nem áll több tagból?

A zsűri 2002 óta öt tagból áll. Egy nagyobb létszámra történő bővítés nehézségekbe ütközik. A bővítés legfőbb akadálya, hogy a nevezések mellé köteles példányokat kérünk be a művekből. Az öt darab köteles példány bekérését íróktól, kiadóktól, nevező magánszemélyektől még észszerűnek tartjuk, több példány bekérése esetleg túl nagy költségbe verheti a nevezőt, így az a nevezések elmaradásával járhat. Nem építhetünk arra sem, hogy elektronikusan kérjük be a kiadóktól a műveket, hiszen egyrészről nem minden könyv jelenik meg elektronikus formában a piacon, másrészről tapasztalataink szerint a kiadók nem szívesen adják át a műveket elektronikus formában. (Amennyiben ez a gyakorlat változna, úgy természetesen elgondolkodunk a zsűri bővítésén.) Felmerült, hogy a bekért öt köteles példányt adja körbe zsűri, de ez sem járható út, mivel a zsűritagok az ország különböző pontjain élnek, így szigorú időbeosztáshoz kellene kötni az olvasást, minden zsűritagnak adott időpontokig kellene elolvasnia egy-egy művet, ha csúszás történik, a többi zsűritag sem tudja végezni a munkáját. Ráadásul az ország több pontján élő zsűritagok közötti könyvforgás megnövekedett logisztikai és nem elhanyagolható költségbeli feladatokat követelne meg.

Miért nem az olvasók/egyesületi tagok/kiadók/nagyobb csoportok szavaznak a díjról?

Egy nagyobb csoport esetében nem beszélhetünk köteles példányok bekéréséről, hanem mindenkinek meg kellene vásárolnia minden nevezett művet. Egy választott zsűrivel ellentétben (akik megkapják az összes díjon induló művet), semmi nem garantálná, hogy a csoportok minden egyes tagja saját költségén megvásárolná az összes kiadványt (könyvet, folyóiratot, antológiát) és azok mindegyikét elolvasná. Így szavazatuk csak az általuk megismert kötetek olvasmányélményeire korlátozódna, nem a legjobb művet díjaznák, hanem a legnépszerűbb írók könyveit. De 2018-tól senkit nem zárunk ki a szavazásból, hiszen megalapítottuk a Zsoldos Péter-díj közönségdíj kategóriáját, amit nem egy szakmai zsűri döntése alapján osztunk ki, hanem a scifi.hu-n szavazó olvasók véleménye alapján.

Kik a zsűri tagjai?

A zsűri tagjai 2018-ban:
Dr. S. Sárdi Margit, ELTE Magyar Irodalom tanszék oktatója, az irodalomtudományok kandidátusa, a Magyar Scifitörténeti Társaság alapító elnöke.
Dr. Szarka Emese, Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense. Didaktikát oktat. Publikált a vallási mozgalmakról, a kreatív gondolkodásról, az utópiákról.
Dr. Domokos Áron, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Könyvtártudományi Tanszékének adjunktusa.
Vásárhelyi Lajos, író, fordító, kritikus.
Csák Tamás, az Avana Egyesület delegált tagja.
2019-ben új összetételű zsűri fogja értékelni a műveket.

Hogyan pontoz a zsűri?

A zsűri súlyozott átlagot számolva hozza meg a végeredményt. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb és legnagyobb pontszámot adó zsűritag szavazata a felét éri a többi tag szavazatának, így a szélsőséges szavazatok bár hatással van a végeredményre, mégsem viszik a szélsőségek felé a végső döntést.

Miért nincs előzsűrizés?

Ennek több oka van. Jelen pillanatban a nevezett díjak darabszáma nem indokolja az előzsűrizés folyamatát. Ezenkívül, az előzsűrizés nem lerövidítené, hanem meghosszabbítaná a zsűrizési időt, hiszen az összes könyvet még egy zsűrinek (előzsűrinek) el kellene olvasnia (ez magában ugyanannyi idő lenne, mintha maga a zsűri olvasná el őket), és az első körön túljutott műveket még a fő zsűrinek is el kellene olvasnia. Továbbá a zsűrizési folyamatba még több hiteles személyt kellene bevonni, az előzsűrinek is legalább öt tagból kellene állnia, hogy ne két ember döntésén múljon, mely művek kerülhetnek a fő zsűri elé, hiszen ez az objektivitás rovására mehet. Vagyis eleve tíz zsűritaggal kellene számolnunk, akik hosszabb idő alatt hoznák meg a döntésüket.

Miért kell minden évben kiosztani a díjat, akkor is, amikor nem születik elég mű a zsánerben?

Nem oszt minden évben díjat a zsűri. Jelen szabályzat értelmében, ha egy évben nem születik öt darab értékelhető mű, akkor a következő év mezőnyében jelennek meg az adott év művei. Tehát létezik egy számszerű határ, ami alatt nem oszt ki díjat a zsűri. Másik szempont lehetne, hogy kikötjük, kétévenként osztunk díjat, de ez sem garantálná, hogy két év alatt összegyűlik a kellő számú díjazható mű. És másik végletként, ha a művek száma mindkét évben magas volt, akkor a zsűrinek esetleg nem férne bele a zsűrizésre szánt időkeretébe, hogy felelősségteljesen értékeljen minden írást. Így a legjobb megoldásként az adott évben megjelent művek darabszáma dönt arról, hogy az adott évben oszt-e díjat a zsűri vagy nem. (A darabszámkorlát változtatható.)

Miért csak a sci-fi irodalom kerül díjazásra, miért nem kerül a mezőnybe az összes többi fantasztikum is?

A díj névadója Zsoldos Péter. Zsoldos Péter kizárólag a sci-fi irodalmat támogatta, és kifejezetten szót emelt (Zsoldos Péter szavaival élve) a sci-fi felhígulása és a műfaj mellett megjelenő szubkultúra ellen. Így az emlékének megfelelően a nevével nem szeretnénk egyéb zsánernek díjat adni, de támogatjuk, hogy más zsáner is osszon ki saját díjat, ehhez szívesen adunk segítséget is.

A zsűrivel kapcsolatban felmerült, hogy csak a sci-fi konzervatívabb vonalát támogatja. Mi igaz ebből?

Ez az állítás egyértelműen téves. 2018-ban is, de a díj történetében már többször is nyert olyan mű, ami a sci-fi modernebb vonulatához tartozik.

Voltak a múltban a Zsoldos-díj zsűrijének vitás döntései. Ezekhez hogyan viszonyul az Avana Egyesület?

Tudunk a vitás döntésekről, de fontosnak tartjuk, hogy az egyesület semmiképpen ne befolyásolja a zsűri ítéletét. Bár a díjat az Avana Egyesület kezeli, a döntést nem az egyesület, hanem egy tőle független zsűri hozza. (Az egyesület egyetlen tagot delegál a zsűribe.) Tehát az egyesület hivatalosan nem kommentál (nem helyesel, nem helytelenít) egy jelenben vagy múltban kiadott díjat. Ám figyelemmel kísérjük a zsűri munkáját, és az egyesület azon dolgozik, hogy egy-egy múltban elkövetett hiba ne ismétlődhessen meg. Ebben a szellemben delegáljuk a jövőben a zsűri tagjait.

Sok kritika érte a díj értékét, hogy magánkiadású könyvek is indulhattak a díjon. Történt-e valamilyen változás ebben az irányban?

Igen. Az egyesület meghallgatta a kritikát, és belátta, hogy a magánkiadások gyakran szerkesztetlen, írói hibáktól sem mentes művei hígították a mezőny színvonalát, és feleslegesen terhelték a zsűri munkáját. Így jelen pillanatban nem indulhat magánkiadású regény a díjon.

Sok bírálat érte a díj zsűrijét abból a szempontból is, hogy a zsánerben ismeretlen emberekből áll.

Szubjektív megítélés alá esik, hogy ki, kit ismer a zsánerben, és elfogadja-e annak személyét és döntését. A zsűri összetétele mindenfajta zsűrizésnél adhat vitára okot, de mindent megteszünk, hogy a zsűri tagjai ne kötődjenek írókhoz, kiadókhoz, lehetőség szerint egyetemi végzettségű irodalmárok legyenek és szeressék a sci-fit. A Zsoldos-díj zsűrijéről a https://zsoldosdij.avana.hu/zsuri oldalon lehet tájékozódni.

 

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: