Beszámoló az Írószövetség 2019. február 20-i rendezvényéről

Pasztler Ágota beszámolója az Írószövetség 2019. február 20-i rendezvényéről.

 


Sherlock Holmes utóélete

 

 

Azzal szeretném kezdeni, hogy helyt adok az esetleges elfogultsági óvásnak, mert a Holmes-történeteket nagyon szívesen olvastam és olvasom, mi több, fogom is tenni. Ennek tudatában tessék megnézni, amit írtam.

Az előadás két részre oszlott, az első előadó Benczik Vera volt, aki már többször beszélt a populáris irodalomról. Az író születésének százhatvanadik évfordulója alkalmával került sor a megemlékezésre.

Benczik Vera Conan Doyle életrajzának ismertetésével kezdte. Miután ennek nem nehéz utánanézni, erre most nem térek ki. Élete utolsó éveiben a spiritualisták érdekelték, ebben közrejátszhatott a fia halála. Ami a műveit illeti, Sherlock Holmes (no meg doktor Watson) alakjával lett híres. A másik népszerű és nagyhatású műve az Elveszett (más fordításban Letűnt) világ. Mindkét ötlete külön életet kezdett élni, sokan felhasználták.

Az első, Holmes témájú novellája némi félrefordítással a Bíborvörös dolgozószoba magyar címmel jelent meg Később a helyesebb Tanulmány vörösben lett a címe. Az utolsó novellát 1927-ben adták ki. Holmes szereplésével 56 novellát és három regényt adtak ki. Magát a figurát Joseph Bell orvos, egyetemi tanár ihlette, erre sokan ráismertek. A sikert számos tényező indokolta. Elsősorban az, hogy egyre többen tudtak olvasni, és volt annyi pénzük, hogy újságot vegyenek. Doyle írásai a Strand magazinban jelentek meg, folytatásokban. A jellegzetes Holmes-figura is itt tűnt fel, egy illusztrációban.

 

 

A nem várt siker meglepte és bosszantotta is Doyle-t, és úgy döntött, nem tartja életben a hősét. Az utolsó eset című, 1893-ban megjelent történetében a nagy ellenfelével, Moriarty professzorral vívott párbaj során meghal, de az ellenfelét is megöli. Nem várt eredménye lett, mert az olvasók egyszerűen nem nyugodtak bele abba, hogy kedvelt figurájuk egyszerűen megszűnt!

A Strand magazin eklektikus olvasmány volt. A felmérések szerint általában a fiatal vagy középkorú, nem túl sok iskolát végzett emberek olvasták, ők viszont sokan. Ezért aztán, amikor kiderült, hogy kedvenc hősüket megölték, húszezren visszamondták az előfizetést, és a példányonkénti vásárlás is erősen visszaesett. A lap szerkesztősége ezért felkérte Doyle-t, hogy legyen szíves, folytassa a történetét. Doyle eleinte sok pénzt kért, abban a hiszemben, hogy úgysem adják meg. De megadták!

Ettől fogva aztán Holmes figurája ikon lett. Ebben szerepet játszott a Paget által rajzolt Holmes-sziluett, szarvaslövő sapka, pipa, markáns arcél, köpönyeg. Ez a festő illusztrálta rendszeresen a megjelent novellákat és regényeket.
Doyle egyik történetét már 1910-ben megfilmesítették. 1930-tól lett népszerű, mert Basil Rathbone, a színész, aki alakította, megfelelt a nézők/olvasók elképzelésének.

Magát az elemző, mindent megfigyelő detektív figuráját Edgar Allan Poe találta ki, a Morgue utcai kettős gyilkosságban jelent meg Dupin, a magándetektív figurája, no meg az ámuló-bámuló barátjáé. Doyle hivatkozik is rá, és erősen hangsúlyozza, hogy Holmes egyáltalán nem olyan, mint Dupin!

Doyle történeteiben sok az állandó szereplő. Ilyen Mrs, Hudson, a türelmes házvezetőnő, Lestrade felügyelő, aki a Scotland Yardot képviseli, irigyli és csodálja Holmest. Mycroft, Holmes bátyja, aki a külügyminisztériumban dolgozik, mint tanácsadó, létével azt bizonyítva, hogy egy családban két jó képességű testvér is lehet. Végül, de nem utolsósorban dr. Watson, a krónikás, jóbarát és lelkes bámuló, aki a kissé együgyű olvasó szempontját képviseli.

Érdekes módon az olvasók, a filmkészítők, illetve a történetek továbbgondolóit legjobban két figura ragadta meg. Egyik Moriarty professzor, a „bűnözés Napóleonja”, Holmes legnagyobb ellenfele, pedig csak pár novellában szerepel. A másik Irene Adler, ő „A” nő, az egyetlen, aki túljárt Holmes eszén. (Botrány Csehországban).

A kultuszra alapozva alapítottak egy, Baker Street 221/B nevű társaságot is, ennek az a feladata, hogy Doyle kéziratait gondozza, szövegkritikával és elemzéssel foglalkozzon, no meg kis történeteket is írjon ezekkel a karakterekkel. Továbbá tollukra tűzték az esetleges hiányokat és ellentmondásokat (ezeket indokolni próbálták). Kissé talán meglepő, de ennek Neil Gaiman is tagja.

Aztán következtek az adaptációk, sok film készült a történetek alapján, és egy tévésorozat, ami még jobban népszerűvé tette Holmes figuráját. Filmben Basil Rathbone, a sorozatban Jeremy Brett alakította Holmes alakját. Egyes rajongók szerint Jeremy Brett nem alakította Holmest, ő maga volt Holmes!

A modern sorozatokban háromféle feldolgozás is van, Robert Downey, Benedict Cumberbatch, illetve Jonny Lee Miller játssza a főszerepet. Ez utóbbiban (Elementary) Watson nem John, hanem Joan Watson – Lucy Liu alakítja.

Ez a karakter meglepően sok helyen bukkan fel, például a T. S. Elliot: Macskák versciklusában, illetve az ennek alapján készült musicalban is.

Agatha Christie figurája, Hercule Poirot, és a barátja, Hastings kapitány, no meg a Yard felügyelője, Lestrade is erre a sémára épül. Mi több, Poirot-nak is van egy női szerelme/ellenfele, Vera Rosakoff, állítólagos grófnő. Egy testvére is, Achille, de őt csak megemlítik, nem játszik szerepet a történetekben.

Dr. House figurája is erre az alapra épült fel.

A Star Trek sorozatban is feltűnik, nem túl meglepő módon Data parancsnok játssza a nagy detektív szerepét, olyan sikerrel jár a holoszobai megjelenítés, hogy még a nagy ellenfél, Moriarty professzor is megidéződik, alig tudják semlegesíteni.
Szerintem a Monk, a flúgos nyomozó is, ráadásul neki is van egy, még nála is flúgosabb fivére.

Következett Székelyhidi Johanna: Fanfiction, amikor Sherlock Holmes vámpír volt című előadása.

A fan fiction rajongók közönsége, ahol rajongók írnak más rajongóknak. Az idők folyamán változik a kánon, új nézőpontok kerülnek terítékre, például Holmes mint vámpír, aki ilyen minőségében is nyomoz. A fan fiction oldalak ingyenesek. Magyarul a Merengő oldalon lehet ilyet olvasni. A legtöbb találgatás Holmes ifjúkora körül forog, erről keveset tudunk. Van olyan, kiadott regény is, a Sherlock Holmes Tibetben, ami a detektív állítólagos halála és újra felbukkanása között történteket meséli el.
A fandom az aktív rajongói közösség. A passzív csak olvas, az aktív archivál. és életben tartja a kánont. Az alkotó hozzáad a legendához. A három csoport között van átjárás.

Az interneten elterjedt ez a műfaj, itt találták ki a harmadik Holmes fivért. Végül is, ha egyikük tanácsadó detektív, a másikuk a külügyben dolgozik, akkor a harmadiknak kell a családi birtok ügyeit intézni. Ő Sheringford Holmes, vele is történik néhány érdekes esemény. A viktoriánus olvasó a mai fandomok ősének tekinthető.

1911-ben az Akadémia is érdeklődni kezdett Doyle iránt. 1934-ben megalakult a Baker Street társaság, amibe csak meghívás alapján lehet bekerülni..

A tévésorozat bemutatása után tovább növekedett a rajongói tábor. Ebből is kétfajta van, az egyikük csak az adaptációval foglalkozik, a másikuk hozzá is ír a történethez. A kánont követik, de alaposan felduzzadt a történetek száma, nemrégen 120,000 fölött volt.

Vancsó Éva megkérdezte, melyik volt a legbizarrabb Holmes? Johanna szerint van csápos Holmes is, ezen azt értve, hogy ebben idegen lény lett a nyomozó.

Szélesi Sándor: 2015-ben megjelent egy novelláskötet, a Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai, ez is fan fiction történeteket tartalmaz. (Megvettem, köszönet érte!)

Edit: Felvetődik a kérdés, miért éppen Holmes lett ilyen népszerű? A Baker street 221 alatt Holmes múzeum nyílt. Eleinte nem volt túl népszerű, de a sorozat bemutatása után hosszú sorban vártak a vendégek a bejutásra. Jártam abban a templomban, ahol a Foucault-inge található, ez Eco regénye után sem lett népszerűbb. Persze előfordulhat, hogy ez a téma tíz éven belül lecseng. Poirot, illetve Maigret történeteiből is készült adaptáció, de az ennyire nem lett sikeres. A Holmes-sorozatot még Japánban is követték, ott is sok rajongója akadt. A Százholdas Pagony is létezik, megnézhető, de az sem ilyen népszerű.

Szélesi Sándor: Holmes angol, ezért az övé az elsőbbség. Poirot belga, kissé gyanús idegen.

Egy vendég azt mondta, hogy Holmes figurája kissé Spockra emlékeztet, hiszen a logika alapján dolgozik, és nem az érzelmei vezetik.

Edit: A mi szemünkben Holmes a viktoriánus úriember mintapéldánya, de a kortársak szerint indiszkrét, hiszen minden családi ügybe beledugja az orrát. Ráadásul folyton álruhát ölt, ami egy gentleman esetében csak álarcosbálban lehetséges, és ott sem holmi szutykos csavargónak kell beöltözni! Persze Moriarty professzor is úriemberként viselkedik, hiszen türelmesen megvárja, amíg az ellenfele megír egy szép, hosszú levelet, és csak utána támad.

Szélesi Sándor megkérdezte, hol vannak a határok.

Edit szerint, ha a név és a karakter stimmel, belefér a történetbe.

Sándor: Eszerint, ha egy fehér egeret Holmes nevezzük, akkor ez már beleillik a fan fictionba?

Edit: Nem tudni, a rajongói közösség alighanem maga dönti el, mi fér a képbe és mi nem.

Sárdi Margit: Nem csak a jellegzetes Holmes külső és a karakterek számítanak, a dedukció is nagy szerepet játszik a történetekben.

Eddig tartott az előadás, engedtessék meg nekem, hogy néhány sort még hozzáírjak.

A háború után sokáig nem jelent meg Holmes-történet, de a hatvanas évek közepén a Füles című újság képregény feldolgozásban, folytatásokban közölte a Sátán kutyáját. Ez az újág csütörtökön jelent meg, és akkor reggel hétkor mát az újságosbódé előtt álltam, és miután megvettem a lapot, ott helyben nekiláttam, hogy elolvassam a legfrissebb részletet. Hazaérve anyámnak is felolvastam, és együtt találgattuk, ki lesz a gyilkos. El is találtuk, de csak a nagy leleplezés előtti folytatásban. Aztán 1966-ban megjelent a Delfin-könyvek sorozatban, nyolc forintért. Mondani se kell, hogy rögtön lecsaptam rá!

Szeretnék a kedvenc sorozatomra hivatkozni, a Murdoch nyomozó rejtélyeire. Ebben többször szerepel Conan Doyle. Igaz, Jack London, Mark Twain, Edison, Tesla és Churchill is. Továbbá egy olyan ember, akinek szilárd meggyőződése, hogy ő Sherlock Holmes, és ennek megfelelően öltözködik és viselkedik.

Borisz Akunyin regényeinek főhőse is Holmes ihletésére született. Úgy emlékszem, Ilja Varsavszkijnak is volt egy kissé szatirikus novellája, amiben Holmes robot, dr. Watson meg a programozója.

Ezzel be is fejezem, érdeklődve várom a következő rendezvényt.

 


Pasztler Ágota beszámolója