SFportal: Miért nincs idén Zsoldos-díjas alkotás? – interjú a díj elnökével, dr. Szilárdi Rékával

Az SFportal cikke a Zsoldos Péter-díj zsűrijének elnökével:

Évek óta a HungaroCon elnevezésű éves magyar sci-fi találkozó záróakkordja a Zsoldos Péter-díjak átadása. Idén az új összetételű zsűri meglepő döntéssel állt ki: sem regény, sem novella kategóriában nem osztottak ki díjakat. Az SFportal.hu ennek kapcsán kérdezte dr. Szilárdi Rékát, a zsűri elnökét.

SFportal.hu: Az már megesett a Zsoldos-díj fennállása alatt, hogy regény kategóriában nem osztottak ki díjat, de több mint húsz év után ez az első eset, hogy a zsűri a novellák között sem talált arra érdemeset. Biztos, hogy az új zsűrinek ezzel a sebészi munkával kellett nekilendülnie a magyar sci-fi scénának?

Dr. Szilárdi Réka: Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: biztos.

Ám fontos, hogy nem ezzel az attitűddel álltunk neki a feladatnak, nem volt ilyen előzetes koncepció.

A döntésben a folyamat végén mindannyian egyetértettünk, és hogy a felvetett metaforával éljek, a sebészi munka gyógyító is tud lenni. Szeretném megvilágítani, hogy a zsűri célja nem az volt, hogy bárkit elbátortalanítson, hanem az, hogy a díj nívóját hitelessé tegyük. Mindezt úgy, hogy a kiküldendő javaslatokban rávilágítsunk a lehetséges fejlődési irányokra és biztassuk a hazai szerzőket a további irodalmi munkára.

Ha a szikét alapmetaforának tekintjük, akkor szeretném behozni a hozzá szorosan kapcsolódó gyógyító kötés szimbolikus képét is, és inkább ezt hangsúlyozni. Ugyanis – bár erről senki nem beszél – az eddigiekhez képest az is egyedülálló a díj történetében, hogy az értékelésekkel közvetlenül szólunk a szerzőkhöz, ezáltal áttételesen és konstruktívan együtt dolgozunk velük.

Mit lehet tudni az új zsűri összetételéről? Kikből áll a döntőbizottság?

A tagok jelölésére az Egyesület javaslatokat kért, és a beérkezett szavazatok alapján állította össze az új bizottságot. A bizottság tagjai: Csák Tamás, Fiala Zoltán, Dr. Makai Péter Kristóf, Székelyhidi E. Johanna, valamint jómagam. Az új összetételről mindent el lehet olvasni a Zsoldos-díj honlapján, minden zsűritag ismertetője publikus az oldalon, ezért ennél hosszabban talán itt fölösleges kifejteni a továbbiakat.

A Zsoldos-díj zsűrijének ön által aláírt nyilatkozatában „alaposan kidolgozott szakmai szempontok”-ra hivatkozik. Ezek ismeretének a hiányában azonban nem lehet értelmezni a zsűri döntését. Mik ezek a szakmai szempontok?

A részletes szempontokat az Avana Egyesület dolgozta ki; mi ezzel egyetértettünk. Az egységes pontrendszerben a következő itemek szerepeltek:

Világépítés:
háttérvilág kidolgozottsága,
ötletessége,
hitelessége,
Karakterek:
kidolgozottsága,
ötletessége,
hitelessége,
Leírások:
jelenléte,
érzékletessége,
illeszkedése a szövegbe
Dramaturgia:
feszültségkeltés,
érdeklődés fenntartása,
figyelem irányítása,
információadagolás,
hitelesség,
Párbeszéd:
követhetőség,
előrevivő dialógusok,
karakter-azonos stílusok,
Máshova nem sorolható:
koherencia, ok-okozat, logika
Nyelvezet, stílus
Egyebek:
humor,
ötlet,
nevek, szimbólumok,
Általános összbenyomás

Természetesen mindezt úgy, hogy a regény és novella közötti műfaji különbségeket és jellegzetességeket is figyelembe vesszük. Elképzelhető, hogy ezeket a szempontokat a következő évben, a nevezésnél jobban kell majd kommunikálni.

Mit tekint a zsűri a műfaj jellegzetességeinek manapság?

A science fiction zsánere elsősorban a populáris kultúrában jelenik meg. Mint ilyennek, vannak speciális jegyei, és tematikusan gyorsan változik, mivel érzékenyen reagál a világ változásaira. Ugyanakkor, ahogyan az nyilatkozatban is elhangzott, a cselekményvezetés, az írói eszközök, a dramaturgia, a teljes szöveg arányai, az egyes szereplők motívumai, valamint a hihetőség és a világépítés mind-mind fontos részét képezik a műfajnak, csakúgy, mint a stílus vagy a nyelvhelyesség.

Ezeket nem manapság valljuk így, ezek állandó irodalmi értékei egy munkának.

A témafelvetések szintjén azonban lehet kortárs változásokról beszélni. Ha valaki science fictiont ír, eszébe jut egy jó téma, egy dramaturgiai fordulat vagy éppen egy sajátos írói koncepció (pl. az elbeszélés időrendjének megváltoztatása, vagy elbeszélői szerepbe beiktatott trükkök, stb.), akkor érdemes alaposabban utánajárni, hogy a nemzetközi mezőny erről a témáról miket és hogyan ír.

Igen fontosnak tartom azt, hogy hiába van egy jó ötlet, ha az vagy a cselekmény rovására van kibontva, vagy az írói eszközök szintjén a kifuttatás nem lesz teljesen kerek egész.

Egy trendekhez alkalmazkodó jó science fiction egyszerre tud ötletben és kivitelezésben szenzitív lenni úgy, hogy maga az ötlet illeszkedik a jelenkorhoz, és a kiválasztott írói koncepció is következetes tud maradni.

Mik azok a nemzetközi trendek, amiknek meg kell/kellene felelniük a magyar íróknak? Pár konkrétumot fel lehetne sorolni?

Ez egy rétegzett dolog.

Egyrészről az egyik legfontosabb trend mindig az eredetiség, a kortárs társadalmi, morális vagy technológiai kérdések involválása a pályamunkába, valamint az ötlet kiteljesítésének módja (legyen szó például a narrátori pozícióról, a cselekményvezetésben megjelenő finomhangoltságról, vagy éppen a csattanó exponálásáról). Például egy csavarra épülő szövegben nem elegáns minden szálat elvarratlanul hagyni, és teljesen kilépni a történetből, vagy az időperspektívák összekeverésének kell, hogy legyen egy jól meghatározható, logikai oka a történet szempontjából.

Egy sokszor tematizált ötlet esetében (pl. robotok, időutazás, klónozás, klímakatasztrófa, stb.) már eléggé érdekes lehet, hogy a szerző valamennyire reflektáljon a kortárs sci-fi-re a munkáján keresztül. Ez alatt nem azt értem, hogy irodalomelméleti felkészültséggel írjon valaki, vagy ismerje az összes nemzetközi regényt és novellát. De nem szabad érintetlennek maradunk a saját témáinkban a világirodalmi termést illetően, mert ha így teszünk, akkor gyakran klisébe futhatunk bele. Például lényegesnek tartom, hogy ha valakinek támad egy új ötlete, akkor nézzen körül, hogy az a téma milyen feldolgozásokat élt meg. Ha ez az ötlet egy újfajta írói koncepcióra vonatkozik, akkor szintén.

Egy kevésbé mainstream témakörben pedig önmagában a problémafelvetés módja és az előbb említett írói eszközök alkalmazása lényeges, mint ahogy könnyed témáknál a szerkezeti ellensúly, a humorkezelés és annak szövegbeli arányai elemi fontosságúak.

Szintén a nyilatkozatban olvasható „90%-os értékelés” valamiféle számszerűsített értékelést sejtet. Megtudhatunk erről valamit?

Igen. Ez az a részletes pontrendszer, amit említettem. Minden zsűritagnak – egymástól függetlenül – pontoznia kellett, nemcsak a rigorózus rubrikákon keresztül, de egyszerre a pályaművek egymással való összehasonlításán keresztül is.

Talán elfogadhatóbb lett volna a döntés, ha az azzal együtt az egyéni értékelések is napvilágot látnak. Ez miért maradt el, és mikorra várható?

Nem maradt el az értékelés, azonban a pontszámokat egyúttal szöveges javaslatokra váltani újabb időigényes feladat. A zsűritagoknak meglehetősen nagy munka ekkora novella- és regénytermést (10 regény, 64 novella) elolvasni, az összeállított szempontok szerint pontozni, és mivel a szöveges értékelések gondolata csak a döntés után született meg, ezért ennek határidejét szeptember végére, október elejére tűztük ki, ami ha belegondol, nem hosszú idő.

Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyes pályaművek részletesebb reflexióihoz az újbóli olvasás is feladatunk, ezért ha mindezt lelkiismeretesen akarjuk elvégezni, akkor az nem egy hétig tart.

Másfelől a zsűritagok közül egyikünknek sem ez a főállása, azaz önkéntesen, önszorgalomból veszünk mindebben részt, ezzel együtt épp a szerzőket minősítenénk komolytalannak, ha a megbeszéltnél rövidebb idő alatt akarnánk ezt lezárni.

Összességében úgy gondolom, hogy mindezekhez képest viszonylag hamar elkészülnek az értékelések.

Mit javasol a zsűri az íróknak, akik idén novellát írnak?

Azt javasolnám, hogy semmiképp ne keseredjenek el. Nem az volt a szándék, hogy bárkibe is belefojtsuk a szót, vagy elégtelennek minősítsük bárki munkáját is. Az, hogy nem osztottunk idén szakmai díjat, nem azt jelenti, hogy a pályaművek minden része értéktelen lenne. Sok novellistánál, regényírónál találtunk nagyon jó ötleteket, mások a kivitelezésben voltak jók. Tehát folytassák tovább, fejlesszék magukat, és az Egyesület, illetve mi is szívesen segítünk a munkáikban a zsáner, az irodalmi stílus vagy dramaturgia-építés tekintetében is.

Ezt könnyítik majd a szöveges értékelések, és ebben jelenthet lehetőséget például az Avana írótábora, a SZINT, ami ebben az évben indult, elkötelezett tartalmi és szervezői szándék áll mögötte, és ha jól tudom, a tervek szerint a további években is folytatódik.

Emellett nagyon fontos szempontnak tartom az irodalmi szerkesztői munka javítását is, leginkább nyelvhelyesség és stilisztika tekintetében. A Zsoldos-díj esetében már megjelent szövegekről van szó, néhány esetben azonban mintha nem is lett volna egyes szövegek mögött szöveggondozói, korrektori munka. Azt gondolom, hogy ezt semmiképp nem hagyhatjuk így. Sem a könyv-, sem a folyóirat-kiadás nem spórolhatja meg a hozzáértő szerkesztők munkáját.

Számít-e, hogy az írók komoly témát boncolgatnak? Milyen súllyal esik latba maga a téma? Nyerhet-e könnyed irodalmi alkotás önök szerint Zsoldos-díjat?

Hogyne nyerhetne. Nem kizárólag társadalomkritikai vagy morális kérdések lehetnek a középpontban. A téma önmaga is latba esik, és az természetesen lehet könnyed is. Az ötlet és a hozzá tartozó kivitelezés együttesen fontos, utóbbi esetében a már említett szempontrendszerre gondolok.

Emellett jól tudjuk, hogy egy könnyed témát sokszor komplexebb megírni, mint egy komoly társadalmi vonatkozású felütést. Ami egy gagre vagy egy kevésbé komoly kérdésre épül, ott sokkal nehezebb olyan módon megragadni és kiléptetni az olvasót, hogy az nagyon emlékezetessé váljon.

Egy versenymezőny esetében talán épp a könnyed témaválasztás a legnagyobb kihívás, mert ott mindennek stimmelnie kell: a választást ellensúlyoznia kell a formának, szerkezetnek, stílusnak, írói koncepciónak, míg egy élesebb felvetés alkalmanként önmagában is el tudja vinni a fókuszt.

A zsűri nyilatkozatában felhívták a figyelmet a „megfelelő szerkesztői munkára”. Mit javasol a zsűri a novelláskötetek szerkesztőinek a jövőre nézve?

Azt javaslom, hogy legyen precízebb a szerkesztés; legyen professzionális szöveggondozói munka a háttérben. Erre a világ minden szerzőjének – műfajtól függetlenül – szüksége van, és ez mindenhol jelentős szakmai és technikai támogatás kellene, hogy legyen.

Ezek kemény szavak, de továbbra is azt gondolom, hogy a díj ki nem osztásának okai között a szerkesztői hiány legalább annyira jelentős. Ezért ezen mindenképpen javítani érdemes.

Jövőre el fogja-e vállalni a zsűrizést?

Tervezem, hogy igen. Ha már elkezdtük, akkor vigyük végig a folyamatot, kommunikáljunk erről nyíltan, vállaljuk fel a szempontokat, és igyekezzünk konstruktívan szerepelni a teljes helyzetben. Bátorítsuk a hazai írókat és science fiction közösséget, és igyekezzünk újra egy platformra hozni az összes szereplőt, ehhez pedig adjunk meg minden szakmai és emberi segítséget.

Még akkor is, ha mindez egy sebészi munkának tűnő lépéssel kezdődik.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is: