KRITIKA – Star Wars IX. Skywalker Kora
A negyven éves Star Wars nem csupán egy filmsorozat, hanem egy popkulturális jelenség, amely valamilyen formában három különböző generáció életében volt/van jelen. Óriási hatása szinte semmelyik másik filmsorozatéval nem hasonlítható össze. Így aztán külön emlékezetes esemény az, amikor egy új film megjelenik a mozikban, az pedig pláne, amikor egy trilógia lezárul. Legutóbb ilyen trilógia-záró eseményre a Sithek Bosszúja idején került sor 2005-ben.
Az előzmény trilógia máig megosztja a nézőket, ám abban a többség azért egyetért, hogy a III. Epizód sikerült a legjobban Anakin fiatalkorának történetéből, akkorra ért be a trilógia. Egyébként Lucas előzményfilmjeit már virtuálisan megdobálták káposztával, záptojással és romlott paradicsommal, mégis mára elértek valamilyen kultfilm-státuszt, nosztalgiával nézik az emberek, minden bugyutaságuk ellenére.
Hogy miért beszélek most az előzménytrilógiáról, azt mindjárt megértitek. Ugyanis a Disney-trilógia (nevezzük csak így) szinte semennyiben sem hasonlít rá. A Rey, Kylo, Finn és az idős, eredeti szereplőket felvonultató új sorozat bevallottan sokkal inkább akart a ’70-es, ’80-as évekbeli legendás történetekre hasonlítani, mint az előzménytrilógiára. A látvány, az ismerős sztorielemek újrahasznosítása, a jól ismert szereplők visszatérése mind azt jelzik, hogy a Disney felültetett minket a nosztalgiavonatra, ami manapság olyan népszerű (és a legritkább esetekben sikerül jól).
Az Ébredő Erőt sokszor éri az a (jogos) kritika, hogy az Egy Új Remény történetet dolgozza fel újra, minimális változtatásokkal. Amikor megjelent, én nagy naívan arra gondoltam, hogy egy trilógia első részénél ezt még megbocsájtom, a Disney biztosra akar menni, nosztalgiázott egyet, hogy becsábítsa a régi rajongókat, akik mára felnőttek, mert ez a trilógia majd nekik szól… Hát persze. Aztán jött az Utolsó Jedik. Ennél megosztóbb film nem is született talán ebben az évtizedben. Merésznek merész, meglepőnek tényleg meglepő, de közben az az érzése az embernek, hogy a meglepő fordulatokat olyan áron hozta be, hogy rákakilt az előző film által lefektetett alapokra és jól szétmaszatolta rajta. Igaz, hogy az Ébredő Erő a folytatására épp olyan kérdéseket sejtetett, amelyek egy Birodalom Visszavág-klónt alapoztak meg (kicsoda a Jedinek tanuló Rey, kik a szülei, Kylo Ren majd most jól visszavág), de amikor az Utolsó Jedik ezeket szétcsapta, huszáros vágással elvarrta vagy eljelentéktelenítette, azzal nagyon nehéz helyzetbe hozta a kilencedik rész rendezőjét. A záró epizódra eleinte Colin Trevorrow-t jegyezték elő, őt aztá kirúgták egy rosszul sikerült filmje miatt, és visszaadták a stafétabotot J. J. Abrams-nek. Az Utolsó Jedik rendezőjének, Rian Johnsonnak és J. J. Abramsnek a látásmódja, elképzelései, céljai között pedig hatalmas ellentétek vannak. És ez meglátszik a végeredményen is, ugyanis a Sykwalker Kora egy borzalmasan rossz film. Nem csupán rossz Star Wars-film, mint a Baljós Árnyak, hanem minden szempontból egy rossz alkotás.
Az egész történet egy túlzsúfolt rohanás, amely kétségbeesetten próbálja két és fél órában visszavezetni a nézőt az eredeti vágányra és elfeledtetni vele, hogy az Utolsó Jedik valaha is megtörtént. És ezzel tönkreteszi az egész trilógiát is (bár az megér egy külön beszélgetést, hogy ki tette tönkre végül is a Disney-trilógiát: Johnson vagy Abrams, esetleg Kathleen Kennedy?), amely végeredményét tekintve sokkal sajnálatosabb esemény a Star Wars történetében, mint az előzménytrilógia bukdácsolása.
Ugyanis az előzménytrilógiának minden hibája ellenére volt eleje, közepe és vége, Lucas pontosan tudta, hogy milyen történetet akar elmesélni, honnan hová akar eljutni és milyen úton. Eközben nem hasznosította újra az eredeti trilógia elemeit, nem nosztalgiázott öncélúan, hanem újat alkotott. Igen, lehet azt mondani, hogy hibás volt, pár helyen bárgyú, rosszak voltak a párbeszédek, egy-két színész gyatrán teljesített, de kaptunk egy egész történetet.
A Disney-triógiából mindez hiányzik. Még az Utolsó Jedik “újításai” sem igazi újítások, hiszen csak annyiból álltak, hogy a jól ismert fordulati elemekre adtak ellenkező választ, mint a régi filmek (Kik Rey szülei? – Senkik), tehát nem merőben új ötletekkel operáltak, mint az előzményfilmek. Ugyanakkor Adam Driver kivételével – ő szerintem fantasztikus, kihozta, amit lehetett Ben karakteréből – az új színészek is középszerűek, karaktereik ennélfogva érdektelenek, unalmasak (pedig Finnben lett volna potenciál a rohamosztagos múltja miatt, de nem használták ki). A látvány persze elsőrangú, de csak az eredeti trilógia képi világát kapjuk 21. századi köntösben.
A széthulló forgtókönyv miatt logikátlan, ostoba jelenetek követik egymást rohamtempóban, és még az érdekesnek ígérkező helyszíneket (pl. Halálcsillag roncsai az Endoron) sem vezetik fel rendesen, egyszerűen csak az arcunkba tolják. Apropó arcunkba tolás: mindenki tudta már, hogy Palpatine valamilyen formában visszatér, hiszen az előzetesek is ellőtték ezt a poént. De hogy a film aztán semmilyen felvezetést nem ad neki, hanem az első jelenet rögtön vele kezdődik, ráadásul már a nyitó szöveg is kijelenti, hogy visszatért… Ezt nevezem dramaturgiának!
Őszintén szólva én szeretném elfelejteni, hogy ez a trilógia valaha is megtörtént. Szinte közhely, de számomra még mindig a Thrawn-trilógia az igazai folytatás. A Star Wars jövője jelenleg a Mandalóriain és a jövőre érkező Obi-Wan sorozaton múlik. Kathleen Kennedy szerintem nem jó vezér a Lucasfilm élén, nincs víziója, és legnagyobb hibája az, hogy a 7. rész forgatása előtt nem ültette le a rendezőket egy asztalhoz, hogy MOST megbeszéljük, hogy miről fog szólni majd ez az egész, mielőtt még egyetlen sort is megírunk a forgatókönyvből.
Értékelés: 3/10
Star Wars – Skywalker Kora
The Rise of Skywalker (2019)
Rendező:
J. J. Abrams
Producer:
Kathleen Kennedy
J. J. Abrams
Michelle Rejwan
Forgatókönyvíró:
J. J. Abrams
Chris Terrio
Szereplők:
Carrie Fisher
Mark Hamill
Adam Driver
Harrison Ford
Daisy Ridley
John Boyega
Oscar Isaac
Anthony Daniels
Naomi Ackie
Lupita Nyong’o
Domhnall Gleeson
Richard E. Grant
Lupita Nyong’o
Keri Russell
Joonas Suotamo
Kelly Marie Tran
Ian McDiarmid
Billy Dee Williams
Zene:
John Williams
