Monolit-díj – Interjú Fiala Zoltánnal
Folytatódik az interjúsorozat a Monolit-díj zsűritagjaival. Legutóbb Makai Péterrel láthattatok egy “home office” video interjút, most pedig Fiala Zoltánnal olvashattok egy beszélgetést az új irodalmi díjról. Az Avana Egyesület nevében ismét Vas Annamária kérdezte a zsűri tagját.
Fiala Zoltán a MolyComics (a moly.hu Merítés nevű magazinjának képregényes rovata) szerkesztője és az SFF Vektor sci-fi listájának egyik összeállítója.
Évek óta részt veszel SFF irodalmi művek éves toplistájának elkészítésében. Kérlek, mesélj erről a kezdeményezésről, létrejöttéről, céljairól!
Az SFF Vektor a moly.hu könyves közösségi oldal felhasználói által indított kezdeményezés, amelynek a célja az, hogy kiemeljen olvasásra érdemes, érdeklődésre számot tartó sci-fi és fantasykönyveket az éves megjelenések közül.
Mára az a szerencsés helyzet állt elő, hogy rengeteg fantasy- és sci-fi kötet jelenik meg egy évben magyar nyelven, melyek között nemcsak a laikus olvasó tud elveszni, de egy, a zsánert jól ismerő személy figyelmét is elkerülheti egy-egy érdekesebb mű. Ezért jött létre ez a kezdeményezés 2016-ban. Az év során meghatározott szempontok szerint összegyűjtjük a fantasy- és sci-fi megjelenéseket, majd a zsűriképességhez ezeknek a könyveknek kell több mint a felét elolvasni. (Sajnos ezt idén szabadidő hiányában, illetve a túl nagy kínálat miatt nem sikerült teljesítenem.) Végül a zsűritagok pontozzák az egyes elolvasott köteteket, és a végeredményből összeáll az a toplista, amelyet minden évben közlünk. Emellett az olvasókat is megkérdezzük egy közönségszavazás keretében, számukra melyik volt a legjobb kötet az aktuális éves termésből.
Akit bővebben érdekel az SFF Vektor háttere, korábbi toplistái, az az alábbi oldalon tájékozódhat: sffvektor.hu
E listák elkészítésekor határozottan elkülönül a sci-fi és a fantasy kategóriája. Előfordulnak a kettő közötti átfedések, amikor nehézséget okoz a besorolás? S ehhez kapcsolódóan: azt vizsgálva, hogy egy szöveg a sci-fi zsánerébe tartozik-e, te milyen szempontokat, definíciót tartasz irányadónak?
Igen, minden évben akad több olyan kötet is, amelynél nehéz első ránézésre eldönteni, melyik kategóriába kerüljön. Ilyenkor ezek először egy „besorolásra vár” polcra kerülnek, majd ahogy egyre többen elolvassák, beindul a párbeszéd, melyik listára is illik a kötet, végül az érvek és ellenérvek mérlegelése után egy közös döntés születik.
Személy szerint ilyen hibrid jellegű regényeknél elsőként azt figyelem meg, hogy a világ bemutatása mennyire hihető, az adott szabályok közt működőképes-e, vagy megjelenik valami megmagyarázhatatlan erő, mágia, nevezzük akárhogy.
Attól még, hogy valamiben van űrhajó, nem biztos, hogy sci-fi, ahogy a sárkány sem jelent egyből fantasyt. Nagyon jó példa erre Anne McCaffrey Pern sárkánylovasai sorozata: első pillantásra egy középkori fantasyvilágon játszódó sárkányos fantasynek tűnik, ám valójában igen komoly sci-fi háttérrel rendelkező széria.
A sci-fi zsánerén belül regényeket vagy novellákat olvasol szívesebben?
Inkább a regényeket preferálom, de valószínűleg csupán azért, mert így kóstoltam bele a műfajba, a novellákkal csak később ismerkedtem meg. Egyfelől szeretek elmélyedni a történetekben, minél alaposabban megismerni azok világát, ugyanakkor a novella formátumától sem zárkózom el. Vannak történetek, amik röviden ütnek igazán, felesleges őket tovább ragozni.
A pályázatba bekerült művek többségükben ismerősek már, vagy több a meglepetés, amely szövegekkel most találkozol először?
Egyszerre ismerősök és idegenek. A Galaktika magazin XL kiadásának indulása óta előfizetője vagyok, bár az olvasásával sajnos van, hogy elmaradok, viszont így is az ott megjelent novellák kb. felét már olvastam. A jádekoponyák szigete és az SF.Galaxis 2 megjelenéséről anno értesültem, de az ezekben szereplő művekhez még egyáltalán nem volt szerencsém.
Amikor elolvasol egy művet, azonnal megfogalmazod az első benyomásaidat, vagy inkább kicsit „pihenteted” az olvasmányélményt?
Ez igazából változó. Többnyire törekszem az olvasás befejezése után minél előbb értékelni az adott művet, hisz ilyenkor még a legfrissebb az élmény (legyen az pozitív vagy negatív), azonban előfordul, hogy olykor egy-két hét is eltelik, mire megérlelek magamban egy értékelést, és leírom a gondolataimat az adott műről.
Szigorú bírálónak tartod magad? Amikor nem pályaművek véleményezéséről van szó, csupán kedvtelésből olvasol, akkor is kritikus szemmel nézed az adott szöveget, vagy egy érdekes történet, jó stílus könnyebben feledteti az esetleges hibákat?
Nem, szerintem alapvetően én inkább lágyszívűbb vagyok, legalábbis ha összevetem a saját értékelésemet másokéval bizonyos megosztóbb köteteknél. Ha a történet élvezetes, és olvastatja magát, akkor könnyebben átsiklok az egyéb hibák felett, legyen az pályamű vagy „csak úgy” olvasás. Aztán persze előfordulnak olyan esetek is – főleg, ha általam kedvelt szerzőről és/vagy sorozatról van szó –, ahol kevésbé hunyok szemet a negatívumok felett, és megmondom, hogy szerintem ez így nem volt jó.
A művek elbírálásakor melyik szempontot emelnéd ki, tennéd egy képzeletbeli rangsor első helyére – azaz melyik a legfontosabb a mű megítélésében?
Személy szerint a követhetőséget/érthetőséget, az ok-okozati összefüggéseket tenném az első helyre. Lehet hatalmas fantáziája a szerzőnek, részletekbe menően bemutathat csodálatos világokat és kalandokat, vagy fejtegethet tudományos elméleteket – ha a szöveg követhetetlen, nehezen olvasható, többször neki kell futni egy-egy mondatnak, vagy egyik jelenetből nem következik logikusan a másik, akkor az olvasó előbb-utóbb feladja, és keres valami más, könnyebben befogadható művet.
Milyen trendek megjelenésének, népszerűbbé válásának örülnél a magyar sci-fi irodalomban?
Leginkább annak örülnék, ha több új szerző jelenne meg a hazai sci-fi palettáján. Ha ránézünk az éves megjelenésekre, akkor viszonylag kevés új nevet láthatunk a sci-fi regényeknél – szerencsére azért akadnak már itt is visszatérők, mint pl. R. J. Hendon vagy Michael Walden –, inkább csak az ismert „öregektől” jön ki egy-egy új kötet, de profilváltás, egyéb teendők (pl. más művek szerkesztése, fordítása) miatt tőlük sem akkora számban, mint évekkel ezelőtt. Eközben a fantasy virágzik, az elmúlt évtizedben több olyan író is bemutatkozott – pl. Moskát Anita vagy Gaura Ágnes –, aki mind az olvasók, mind a kritikusok tetszését elnyerte. Novellák terén sem sokkal jobb a helyzet, ahogy az értékelésekben olvastam, a GABO kiadó éves antológiáiban főként a fantasy és a weird dominál, így az esetleges alkalmi megjelenéseket leszámítva egyedül a Galaktika és az SF.Galaxis marad fix, állandó jellegű novellaközlőként.
Hogy ez miért alakult így, arról halvány elképzeléseim vannak, de ez most nem tartozik a tárgyhoz, illetve a mélyebb elemzést meghagynám inkább az irodalomkutatóknak. Mivel mind a fantasy, mind a sci-fi nagy rajongója vagyok, én személy szerint valami egészséges egyensúlynak örülnék, ahol mindkét műfajban üdvözölhetnénk új tehetségeket.
Köszönjük az interjút!
