Bemutatták a Neuralink prototípusát

Elon Musk eltökélte, hogy kikövezi számunkra a jövőbe vezető utat. Az elektromos autók forradalma, az újrahasznosítható űrrakéták és a hiperhurok mellett talán a neuralink a leghajmeresztőbb.

Ha röviden akarjuk összefoglalni, a Neuralink egy agy-gép interfész (BMI – Brain-Machine Interface), amely lehetővé teszi, hogy gépeket irányítsunk a gondolatainkkal, és felcsatlakozzunk a hálózatra. Ennél természetesen jóval bonyolultabb, és a megvalósítása sem épp egyszerű. A kapcsolódáshoz ugyanis egyenesen az agyba ültetik az elektródákkal ellátott, felxibilis, vékony szálakat – összesen 1024-et.

 

 

Egy tavaly nyári bemutatón már részletesebben is beszéltek róla, de működő prototípust most mutattak először a nagyérdeműnek. A Link V.09 már vezeték nélküli, Bluetooth kapcsolattal kommunikál, mindössze pénzérme nagyságú központi egységét pedig a koponyába ültetik be – altatás nélkül. A beültetés gyors lesz, és visszafordítható, tehát ha meggondolja magát a delikvens, nem kell neuralinkkel a fejében leélnie az életét.

A neuralinket természetesen tölteni is kell. Akkumulátora egy napig bírja, így éjszakára mágnesesen csatlakozó töltőre kell tennünk a fejünket, ugyanúgy, mint az okosórákat.

Egy elektróda egy-két ezer neuront képes stimulálni, illetve fogni a jeleit, így az 1024 elektróda már idegsejtek millióit érzékeli. Azonban ezek az elektródák még csak pár milliméternyire hatolnak az agyba, a felszíni neuronokat tudják stimulálni, tehát azokat a területeket érik el, amelyek a látásért, hallásért és mozgásért felelősek. A bonyolultabb funkciókhoz további fejlesztésekre lesz szükség, mélyebbre kell nyúlni az agyban. Ez pedig sok időt vesz igénybe.

 

 

Az elsődleges alkalmazási terület az orvostudomány. A Neuralink vezető sebésze, Dr. Matthew McDougall szerint az első páciensek mozgássérült betegek lesznek, Musk azonban ennél tovább ment, és kifejtette, hogy az eszköz memóriazavarban szenvedőnek, látássérülteknek, hallássérülteknek, agyvérzésen átesett betegek számára ígérhet javulást, vagy hosszú távon akár teljes gyógyulást (itt azért nem árt figyelembe venni, hogy Musk mindig szeret picit túlozni, hogy csábítsa a befektetőket).

Musk nem hazudtolta meg magát, és a bemutatón az orvosi lehetőségeken túl lelkesen ecsetelte, hogy majd gondolataink segítségével magunkhoz hívhatjuk a Teslánkat, játszhatunk egy másik neuralink-tulajdonossal, lementhetjük az emlékeinket, hogy később újranézzük őket, és a többi. Amikor a szuperlátáshoz ért, én arra gondoltam, hogy azért ehhez a hatóságoknak is lesz egy-két szava…

 

 

Musk kétségkívül szenvedélyesen beszél a neuralinkről, és látszik, hogy legalább olyan fontosnak tartja, mint a Mars-utazást. Sokszor és sok helyen megragadta az alkalmat, hogy elmondja, mennyire aggasztja a mesterséges intelligencia térnyerése, és mennyire fél egy olyan jövőtől, ahol az MI dönthet az emberek nélkül, emberekről. Ezt szándékozik kiküszöbölni azzal az ötlettel, hogy az embernek össze kell olvadnia a mesterséges intelligenciákkal, és mi magunk váljunk azzá, amire eredetileg az MI-ket szánjuk.

Az emberek azonban egyelőre még idegenkednek attól a gondolattól, hogy “chipet ültessenek az agyukba”, ahogy azt nemrég egy kutatás is kimutatta. A neuralinkben megvan a potenciál ahhoz, hogy jelentős társadalomformáló technológiai áttöréssé váljon, mint pl. a személyi számítógép, vagy később az okostelefon, de jóval erősebb ellenállást és idegenkedést kell legyőznie ahhoz, hogy tényleg tömegesen elterjedhessen. Ráadásul elég a legapróbb incidens is ahhoz, hogy az egész csodálatos vízió dugába dőljön.

 

Forrás: Rakéta.hu