A hónap legérdekesebb tudományos hírei

Lehetséges élet nyomai a Vénusz légkörében

Foszfin molekulát (foszfor-hidrogén, PH3) találtak a Vénusz légkörében. Jelenlegi ismereteink szerint foszfint vagy iparilag lehet előállítani, vagy biológiai úton keletkezhet, a Földön oxigénszegény környezetben élő egysejtűek termelik.

A barátságtalan Vénusz magaslégköri felhői hőmérséklet és nyomás szempontjából alkalmasak lehetnek az élet számára, de a felhők összetétele rendkívül savas, jóval savasabb, mint amit a földi mikrobák képesek lennének elviselni. A felfedezés azonban kétségkívül jelentős, és a jövőben várhatóan ráirányítja majd a figyelmet a Mars mellett kissé elhanyagolt Vénuszra is.

Kép: ESO/M. Kornmesser/L. Calçada.

Forrás: csillagászat.hu

 


Hétszer nagyobb bolygó kering a csillag körül

A 80 fényévre található WD 1856 nevű fehér törpe körül Jupiter-méretű gázóriás kering, amely hétszer nagyobb, mint a csillaga. 34 óra alatt kerüli meg a fehér törpét, egyelőre nem tudják, hogyan maradhatott ép, ha ilyen közel van a csillaghoz. A fehér törpék úgy alakulnak ki, hogy a csillagok először vörös óriássá fúvódnak fel, majd később önmagukba roskadna. A vörös óriás fázis alatt elnyelik a közeli bolygókat. Feltételezik, hogy a gázóriás eredetileg távolabb lehetett a csillagtól, és később vándorolt egyre közelebb hozzá.

(Image: © NASA’s Goddard Space Flight Center)

Forrás: Space.com

 


Egy baktérium segíthet tájékozódni az állatoknak

Lehetséges, hogy végre magyarázatot találtak a vándorló állatok híres “hatodik érzékére”. Költöző madarak, teknősök, és rengeteg más faj képes tájékozódni, miközben több ezer kilométeres utakat tesznek meg. Azt eddig is tudták, hogy az állatok a Föld mágneses mezőjét érzékelik, de azt nem tudták, hogyan.
A kutatás szerint a tájékozódást egy, már korábban is ismert baktérium típussal való szimbiózis okozza. Ez a típus a magnetoaktikus baktériumok csoportja. Ezen mikrobák mozgását befolyásolja a Föld mágneses mezője, mert a baktériumon belül, egy magnetoszóma nevű zsákban magnetit kristályokból álló füzérek találhatók. A füzérek beállnak a mágneses erővonalak irányába, így érzékeli a baktérium a saját helyzetét – és úgy tűnik, a gazdaállat is.

Forrás: Iflscience

 


Mégsem a neutroncsillagok összeolvadása hozza létre az aranyat?

Ezidáig az összeütköző neutroncsillagokat gyanították az univerzumban található arany és más, nehéz elemek létrejötte mögött, azonban egy új kutatás szerint a neutroncsillagok egyszerűen nem tudtak volna annyi aranyat előállítani, amennyi létezik. Az arany létrejötte mögött gyorsan forgó, nagy mágneses terű szupernovákat sejtenek.

Az alábbi, speciális periódusos rendszer bemutatja, hogy honnan származnak a különböző kémiai elemek:

Forrás: csillagászat.hu

 


Mesterséges intelligencia a kristályszerkezetek nyomában

Az MIT és az orosz Skolkovo Tudományos és Műszaki INtézet kutatói olyan új, gép tanulási módszer megalkotásán fáradoznak, amely képes lehet kikövetkeztetni új, extrém ellenálló anyagokat kristályszerkezet alapján.
Eddig létező kristályszerkezetek felismerésére tanították a mesterséges intelligenciát, százhúszezer valódi és elméleti kristályszerkezet keménységét és ellenállóságát mérte fel. Eddig a gyémánt kristályszerkezete a legerősebb, amit ismerünk, de elméletben lehetnek ennél erősebbek is – például a C60-kubán, amelyek magyar-kínai közös kutatócsoport alkotott meg 2007-ben.

Forrás: Rakéta.hu

 


Nem sikerült az Astra rakéta tesztje

Az Astra egy kicsi, hat fős fejlesztőcsapattal rendelkező startup, amely szeptember 11-én próbálta ki 3.1 számú rakétáját. A teszt célja az első fokozat kipróbálása volt, azonban sajnos a rakéta elsodródott a tervezett pályájától, emiatt leállították a motorokat, a rakéta pedig lezuhant.

Az Astra nem adja fel, Rocket 3.2 nevű rakétájuk már készen áll a következő tesztre.

 


Így veszi át az irányítást a koronavírus az emberi sejt fölött

Egy svájci kutatócsoport felfedezte, hogyan veszi át az irányítást a koronavírus a sejt fölött. Az emberi sejtbe bejutó vírus egy Nsp1 nevű vírusproteint kezd termelni, amely megakadályozza a sejt saját proteinjeinek előállítását.
A proteinek előállításához a sejt riboszómái olvassák le a genetikai információt, ilyenkor a DNS-szakasz a riboszóma egy csatornáján fut keresztül. Azonban az Nsp1 vírusfehérje wezen a csatornán belül kötődik meg, s ezzel akadályozza a riboszómát.
A kutatók a kísérletek során létrehozták az Nsp1 egy olyan változatát, amely nem gátolja a riboszómát. Az így legyengített SARS-Cov-2 vírus már alkalmazható lenne oltóanyagban is.

Forrás: hvg.hu