A NASA csillagközi szondájának terve
Minden idők egyik legsikeresebb űrmissziója, a Voyager 1 és 2 szondák már elhagyták a heliopauzát és ezzel Naprendszerünk határát, és beléptek a csillagközi térbe (a Voyager-1 2012. augusztus 25-én, a Voyager-2 2018. november 5-én). Azonban a szondákat a külső bolygók feltérképezésére alkották meg a 70-es években, csak épp úgy alakult, hogy a legmerészebb elképzeléseinket is túlteljesítették. Még ma is üzemelnek, kommunikálnak velük, sőt, a Voyager-2 idén februárban kapott egy antenna frissítést, de a kutatási lehetőségeik erősen korlátozottak. Elsősorban a Naprendszeren túli, csillagközi plazma sűrűségéről és hőmérsékletéről tudnak adatokat szolgáltatni.
A NASA ezért egy olyan, új szondát tervez, amelynek kifejezetten a csillagközi tér vizsgálata lenne a feladata. Ezeket a terveket az idei, Európai Földtudományi Unió közgyűlésén fedték fel.
Dr. Elena Provornikova, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium munkatársa nyilatkozott a szondáról: “Először fogunk képet készíteni a hatalmas helioszféráról kívülről, hogy lássuk, hogyan néz ki a Naprendszerünk.”
A tanulmány még nem részletes tervezet, hanem lehetséges küldetési célok megfogalmazása, a szükséges műszerek fajtája és a lehetséges pályák felvázolása. “A mi megközelítésünk az, hogy egy ilyen űrmisszióban elvégezhető feladatok menüjét határozzuk meg” – mondta Provornikova.
Vizsgálni fogja a Nap és a galaxis közötti kölcsönhatásokat, megpróbálja megfigyelni az extra-galaktikus háttérfényt galaxisunk kialakulásának korai időszakából, és a napszél védelmén túl hatékonyabban kutathatja a kozmikus sugárzást. Napunk jelenleg a Helyi Csillagközi Felhőnek nevezett területen halad át, amelyet a tágabb Helyi Buborékhoz képest nagyobb sűrűsége határoz meg. Körülbelül 40-150 ezer évvel ezelőtt lépett be a felhőbe, és éppen most lépünk ki belőle. A csillagközi szonda talán kiderítheti, hogy mire számíthatunk, amikor ez bekövetkezik.
A költségek igen magasak, ezért még nem hagyták jóvá hivatalosan a csillagközi szonda megépítését, azonban úgy remélik, a következő 10-12 évben elindulhat, és a Voyagereknél kétszer gyorsabban, nem egészen 15 év alatt elérhetik a helioszféra határát.
Hogy megértsük a terv grandiózusságát, elég, ha arra gondolunk, hogy a Voyager-1 jelenleg 152 csillagászati egységnyi távolságra van a Földtől – a csillagközi szonda ehhez képest 1000 csillagászati egységnyi távolságig is elmerészkedne.
Forrás: IFLScience