Lehetséges, hogy már meg is találták az életet a Marson?
Túl sokszor hallottunk már híreket arról, hogy kutatók élet lehetséges nyomait fedezték fel egy másik égitesten. A legutóbbi ilyen hír tavaly szeptemberben látott napvilágot, amikor a James Clerk Maxwell Teleszkóp a Vénusz légkörében foszfint fedezett fel.
A lelkesedés nem sokáig tartott, mert kiderült, hogy a tanulmány szerzői hibázhattak az adatok feldolgozása során, ráadásul az ALMA teleszkóp sem tudta bizonyítani a foszfin jelenlétét a Vénuszon.
Azonban a földönkívüli élet kutatásában a legtöbb figyelmet már nagyon régóta a Vörös Bolygó kapta, és a Mars élővilágát már a 18. században elképzelték sci-fi írók és kutatók egyaránt. Aztán ahogy egyre többet fedeztünk fel a szomszédos planétáról, egyre valószínűbbnek tűnt, hogy élettelen, sivár pusztaság – bár tény, hogy sivár pusztaságnak elképesztően gyönyörű.
Ennek ellenére időről-időre felbukkan egy-egy kósza hír arról, hogy találtak gyanús, lehetséges életre utaló jeleket. Ezek egy része óvatos, tudományos megközelítésű tanulmány, amely a marsjárók adatait dolgozza fel, másik része pedig nevetséges álhír, melyek kimerülnek abban, hogy egyesek mindenfélét beleképzelnek egy-egy fotón lévő pacába.
Lehetséges, hogy csak a csoda utáni vágy beszél belőlem, de a mostani hír egy kicsit biztatóbb, mint a korábbiak.
Ezúttal a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont és a George Mason Egyetem kutatói korábbi marsjárók fényképeit elemezték, majd az Advances of Microbiology szaklapban tettek közzé egy figyelemre méltó tanulmányt. Véleményük szerint Opportunity és a Curiosity, valamint a Mars Reconnaissance Orbiter képein 3-8 milliméter közötti, gombaszerű képződményeket találtak, amelyek ráadásul növekednek és változtatják a helyüket.

A kutatók kiemelték, hogy az elképzelés egyáltalán nem lehetetlen, hiszen bizonyos gombák szeretik a magasabb sugárzásnak kitett környezetet, ezen kívül korábban már laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy egyes földi fajok képesek lennének elviselni a marsi körülményeket.
A képeken látható képződményeket a földi pöfeteg gombákhoz hasonlították (Langermannia gigantea), és több helyen is összevetették vele az alakzatokat. Azt is megfigyelték, hogy a marsjáró kerekei által felszántott talajban az eltaposott gombaszerű képződmények helyén néhány nappal később újak nőttek, némelyek szárral.



Ezen kívül felhívták a figyelmet arra, hogy a marsjárók burkolatán apró, fekete, baktérium vagy gombaszerű megtapadásokat vettek észre.
A kutatók ennek ellenére leszögezték, hogy a morfológiai hasonlatosságok még nem jelentik azt, hogy bizonyítékokat találtak a marsi életre. Nem lehet teljességgel kizárni, hogy a képződményeket ásványok, geológiai formációk vagy időjárási körülmények okozzák, olyan jelenségek, amelyek eltérnek a földi viszonyoktól. Mindazonáltal a megfigyelt jelenségek mindegyike beleillik a földön megfigyelt gombafélék életciklusába, és a környezet is elviselhető számukra, emiatt a tanulmányt érdemes komolyan venni.









Egy évvel korábban a Curiosity marsjáró adatai alapján már metán nyomait is felfedezték, amelynek az egyik lehetséges forrása mikrobák jelenléte is lehet.
Bizakodásra ad okot, hogy már megkezdte munkáját a Marson a legújabb robot, a Persevarance, és társa, az Ingenuity nevű robothelikopter, így minden korábbinál hatékonyabb eszközök állnak a NASA és a többi kutató rendelkezésére, hogy végére járjanak a “marsi gombák” rejtélyének.
Forrás: ResearchGate.net