INTERJÚ – Tóth Zoltán, a Gyomláló borítógrafikusa
A 2021-es Monolit-díj szavazásán a közönség a Gyomláló című kötet borítóját találta a legszebbnek. Mivel a regény egy sorozat része, a borító koncepciója is kapcsolódik az előző könyv, a Korcsok fedőlapjára került alkotáshoz. Ennek apropóján beszélgetett el Vas Annamária a borító alkotójával, Tóth Zoltán fotós és grafikus művésszel.
Scifi.hu: Mesélnél az ötlet születéséről? Mennyiben követte az elkészült mű a kiadó/szerző elképzeléseit, vagy kaptál szabad kezet a borító kitalálásában? (Volt-e ebben különbség az első és a második kötet között?)
Zoli: Először is szeretném megköszönni mindenkinek, aki szavazott; a közönség elismerése mindig nagyon jólesik, hiszen elsősorban azért dolgozom, hogy a leendő olvasókból váltsak ki érzelmeket.
A Gyomlálónál, mivel sorozatról beszélünk, sok mindenben igazodtam az előző rész, a Korcsok kinézetéhez. Az irányvonalat akkor már meghatároztuk a szerzővel és a kiadóval együtt. Ezen alapkoncepció mentén kellett haladnom most is, de azon belül már szabad kezet kaptam.
Scifi.hu: A kép megalkotásakor a történetből, annak részletesebb ismeretéből indulsz ki, vagy fontosabbak például a hangulati elemek vagy egy-két lényegi motívum a könyvből?
Zoli: Szoktam kérni egy összefoglalót a történetből, így látom, hogy milyen hangulatot akarunk átadni. Emellett (és ez nagyon fontos lépés) szeretem elkérni egy-egy olyan jelenet vagy szereplő részletes leírását, amiből tudok építkezni, természetesen spoilermentesen. A Gyomlálónál a csattanót megírta nekem Roland (Juhász Roland / R. J. Hendon), illetve az erdő, a tűz, a szarvas és a szitakötő szintén olyan elem volt, ami szerepel a történetben. Szerencsésnek is tartom, ha közvetlenül a szerzővel dolgozhatok, hiszen a legélénkebb képet ő tudja nekem átadni az adott műről, így kerülhetek legközelebb a történet alapjához.
Scifi.hu: Milyen technikával készült a kép?
Zoli: Újdonság volt számomra ebbe a sorozatba belefogni, hiszen a legtöbb könyvborítóm fotómanipulációs technikával készül. A Korcsoknál szinte azonnal láttam magam előtt, hogy mit szeretnék, és tudtam, hogy ezt most vektorrajzokkal fogom megoldani. A végső, nyomdakész verzió végül közel 150 rétegből készült el. A legfőbb lépésekből készítettem egy rövid összeállítást.
Scifi.hu: Mi befolyásolta a színvilágot? Van már valamilyen előzetes terved ilyen téren a sorozat további darabjait illetően, vagy mindig az aktuális kötet határozza majd meg, milyen színeket használsz?
Zoli: Sci-firől lévén szó, szeretek hidegebb színeket használni, hacsak valami nagyon nem indokolja ennek az ellenkezőjét. Sorozatoknál természetesen az első részt már úgy találom ki, hogy van ötletem legalább egy trilógiára is színválasztékban. A Korcsok után nem tudtam, hogy a második rész helyett rögtön egy előzménytörténet fog következni, így szerettem volna, ha a Gyomláló egyből ki is lóg a sorból egy picit. Ezért hát eltértem az előzetes tervemtől, és nem csak egy színt választottam, hogy aztán annak az árnyalatait használjam a borítón, hanem az alap sötétkéket feldobtam a tűz színeivel. A következő résznél pedig újra visszatérek az első rész sémájához, vagyis egy szín árnyalataival fogok dolgozni. Fontosnak tarom, hogy ha egymás mellé teszek egy sorozatot a polcon, az egységet alkosson, minden szempontból érezni lehessen, hogy összetartoznak, és persze jó érzés legyen együtt is rájuk nézni.
Scifi.hu: Vannak esetleg a Gyomláló borítóján olyan apró motívumok, amik elsőre nem szembeöltőek, mégis jelentőséggel bírnak?
Zoli: Itt szintén tartanám magamat a spoilermentességhez, de természetesen van olyan elem, ami árnyaltabb, nehezebben felismerhető, viszont ezek mind értelmet nyernek olvasás után.
Scifi.hu: Lehet mostanában borítók terén valamilyen meghatározó tendenciáról beszélni? Van olyan vonal, ami kifejezetten szimpatikus, vagy pont fordítva, határozottan ellenszenves számodra ezen a téren?
Zoli: Gyakran térek be könyvesboltokba, hogy megfigyeljem az aktuális trendeket. Pár éve már eléggé teret nyertek a minimál borítók, letisztult formákkal, kevés színnel, egy-egy frappáns, lényegre törő ötlettel. A kevesebb néha több, ennek valamennyire én is híve vagyok. Ugyanakkor sajnos rengeteg olyan munkával találkozni, amin látszik, hogy nem fordítanak rá kellő időt vagy erőforrást. Ez gyakran nagy, külföldi szerzőknél is megesik; talán sok esetben azt gondolják, hogy pusztán a szerző neve elég a figyelemfelkeltéshez, az értékesítéshez. Én mindenesetre szeretem, ha egy könyv nemcsak tartalmilag, hanem küllemre is igényes, legtöbb esetben olvasás után a polcról ékesíti az olvasó otthonát.
Scifi.hu: Van olyan művész vagy konkrét munkák, amelyeket nagyon inspirálónak tartasz?
Zoli: Rengeteg művész munkáját követem, kettőt emelnék ki, akiket már legalább egy évtizede figyelek. A lengyel Michal Karcz és a francia Pierre-Alain D. Mindketten hozzám hasonlóan fotómanipulációval dolgoznak. Évről évre tudnak újat mutatni, valami olyat, amin aztán ámulhatok, és további fejlődésre ösztönöz.
Scifi.hu: A saját munkáid közül van személyes kedvenced?
Zoli: Igazán kedvencem nincsen. Idővel, ha visszanézem a munkáimat, inkább a hibákat szoktam keresni, hogy lássam, legközelebb miben tudnék javulni. Viszont minden évben van több olyan projekt, ami közel áll a szívemhez, a Gyomláló tavaly az egyik ilyen munkám volt.
Scifi.hu: Jelenleg dolgozol valamilyen borítón, megoszthatsz valamit erről, vagy a megjelenésig még titok?
Zoli: Nemrég lettem készen ezen sorozat következő részével, de egyelőre még nem publikus. Itt a szerző elég konkrét vizuális ötlettel állt elő. Ezt az ötletet dolgoztam ki, finomítottam, illetve rászabtam a már meglévő arculatra. Viszont két másik munkámról most rántották le a leplet, így nektek is megmutathatom. Az egyik a Főnix Könyvműhely gondozásában, Will McIntosh Zuhanó című könyve, illetve legfrissebb borítógrafikám a Fumax kiadónak készült, Adrian Tchaikovsky: Az Éden Kapuihoz.
Scifi.hu: Volt már (vagy van jelenleg, illetve a közeljövőben megtekinthető) kiállítás a műveidből, vagy akár olyan online felület, ahol betekintést nyerhetnek további munkáidba az érdeklődők?
Zoli: Sajnos az elmúlt évben érthető okokból elmaradtak a különböző versenyekhez tartozó kiállítások, de online a legtöbb munkám megtekinthető a Facebookon: https://www.facebook.com/hypnotic.hu vagy a weboldalamon: http://hypnotic.hu/
Scifi.hu: Köszönjük szépen az interjút!
Tóth Zoltán középiskolás kora óta foglalkozik fotózással, valamint grafikai és képszerkesztő programokkal. A főiskolai gyakorlatát a MetroPol napilapnál töltötte sajtófotósként, majd marketingesként dolgozott egy ékszerekkel foglalkozó hazai nagyvállalatnál. Zoltán jelenleg a HYPNOTIC Digital Art Stúdió kreatív igazgatója.
Vass Annamária
